Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)

1942-03-16 / 61. szám

1942 március 16. Egész Zala megyében lelkesedéssel ünnepelték a legkorszerűbb jelentőséget nyert március 15.-i emléknapot együtt. A kormányzóhelyettes úr ,az ünnepi műsor előtt zászlót adományozott az ifjúság­nak e szavak kíséretében: »Az 1848-as zász­lóknak testvére ez a nemzeti zászló. Isten ne­vében és azzal adom át a mai magyar ifjúság­nak, hordozza ugyanolyan tisztán és ugyan­olyan áldozatos lélekkel, mint hordozta 1848- ban a márciusi ifjúság.« Ezután az ifjúság Zászlaját meghajtották az ismeretlen katona síremléke előtt, majd ünnepélyes esküt tett a sokezer levente és az ifjúsági egyesületek tagjai. Az ünnepi műsor keretében 800 tagú kórus adta elő a Nemzeti dal-t. Ünnepséget rendezett a Pesti Vigadóban az egyetemi ifjúság, szákházában pedig az Orszá­gos Magyar Sajtókamara. Hirdetmény a bevonulok részére Zalaegerszeg város polgármestere ezúttal is felhívja ama ló tulajdonosokat, akiknek lovai behívás alá kerülnek, hogy minden behívott ló részére köteles a tulajdonos 200 kilogram zabot (szemes kukoricát, árpát, zabosbük­könyt, vagy bármely miás szemes takarmányt) a bemutatási helyre magával, vinni. Ugyancsak felhívja a katonaviselteket arra, hogy behívásuk alkalmával a birtokukban levő és személyükre szóló közellátási élelmiszer- jegyeiket vigyék magukkal. Éppen ezért kö­telességgé teszi a polgármester, hogy minden behívott személy élelmiszerkijelentését telje­sítse. 1—3 Apró zalai hírek Rendes tagjai sorába választotta a Magyar- Német Társaság dr. Kliempa Károly keszthelyi premontrei tanárt. — 85 éves korában meghalt Keszthelyen Szombath József nyug. vármegyei útbiztos. — Vasutas leányüdülőnek rendezik be a volt osztály mérnöki székhazat Keszthe­lyen. — Az öntözésügyi hivatalhoz nevezték ki Láng Géza keszthelyi akadémiai gegédtanárt. — 70 ezer pengő államsegélyt kapott Nagy­kanizsa a Lazsnaki kastélynak és a hozzátartozó parknak tüdőbeteg-otthonnak való felhaszná­lására. — Jelenleg 49 tenyészállat beszerzésére van szükség Zalában. A kiküldött bizottság eddig már 27 tenyészbikát vett különböző uradalmaktól. — Lelkigyakorlatokat tartott a nagykanizsai gimnáziumba járó tanulók szülei részére dr. Tihanyi Tibor budapesti piarista hittudományi főiskolai tanár. — Kétnapos hi­vatalvizsgálatot tartott a nagykanizsai postán Lengyel Sándor pécsi posta (és távírda fő­igazgató. — A nagykanizsai detektívek közül Plávits Bélát Budapestre, Csiby Lajost Csák­tornyára helyezték át, Sülé Lajos detektív- gyakornokot pedig Pápáról Nagykanizsára ren­delték. — Fölemelte az alispán a keszthelyi üdülőhelyi díjakat. Elő- és utóidé nyben 14, főidényben 28 fillér a díj. Saját nyaralóval ren­delkező, de nem állandó keszthelyi lakosok öt családtagig 20, azon felül 26 pengő átalány­ban is kiegyezhetnek. A vendégtől és szóra­kozó helyi köztisztaságot új alkalmazott, az egészségor fogja ellenőrizni. — Elcsitultak a keszthelyi közbirtokosság kebelében dúló el­lentétek. A közgyűlésen résztvevők többsége nem kívánta a vezetőség elleni eljárást, mivel a fölmerült szabálytalanságok #. birtok osság anyagi érdekeit nem sértették. Elnökinek újra Tóth Istvánt választották meg. — A keszthelyi Credo-gyűlésen Landi Ferenc nyug. felügyelő- igazgató nagyhatású előadást tartott azzal az alapgondolattal, .hogy Isten és hit nélkül .nincs boldogulás. — Munka közben egy tüske úgy megszúrta Simonjai György csabrendéki erdő- munkás kezét, hogy súlyos vér mérgezéssel szállították orvoshoz. * * Műrostmentes ballonkabátok érkeztek. Siessen megvenni, amíg a készlet tart. Schütz Árúház. — Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapjá­nak, az Uj Időknek most megjelent gazdag számából is kiemelkedik Csathó Kálmán elmés, finom cikke a társadalmi szokásokról, bal- ítéletekről. A komoly időknek megfelelő ünnepi érzés­sel emlékezett meg az ország népe és benne Zala megye közönsége a most különös jelentő­séget is nyert március 15-éről, szabadságunk­nak és függetlenségünknek dicsőséges törté­neti évfordulójáról. Az. ünnepségeket mindenütt istentiszteletek vezették be. Zalaegerszegen délelőtt a leven­ték, köztük a gimnázium felső osztályainak tanulói és a kereskedelmi középiskolai ifjúság is, rendeztek igen jól sikerült ünnepélyt a •Művelődésháznak magyarosan feldíszített nagy­termében. A zsúfolásig megtelt teremben lel­kesedett a társadalom minden rétegéből ösz- szejött közönség is, mind a leventeintézmény értékelői és barátai. A rendezőség dicséretre- méltó elgondolással az ünnepséget meghagyta az ifjúság ünnepének, azért a szereplők egytől- egyig leventék voltak. Bencze József és Ben­tzik Mihály talpraesett, helyesen átgondolt be­szédekben fejtették ki a márciusi napnak nem­zeti jelentőségét. Nagy hatással szavalt Hor­váth Erzsébet és Borda János, de különösen Perh.ács Kornél, aki pompás előadásával szinte újszerű alakba öltöztette Petőfi versét, a Talpra magyar-t. Nagy tetszést keltettek a gimnázium zenekarának négyese által előadott számok is, amelyek kellemesen színezték az ünnepi hangulatot. Délután a vármegyeháza nagytermében a viáros ünnepelt. Az Egyházi Ének- és Zene- egyesület vegyeskarának megnyitó éneke után Borda János szavalta el Petőfinek A nemzet­hez című költeményét. A versnek minden sora megrázó időszerűséggel hatott, felért ez a szavalat a leghatásosabb ünnepi beszéddel. Dr. Tóth Ervin gimnáziumi tanárnak műélve­zetet keltő hegedűjátéka után, Schnattner Szig­frid csácsbozsoki plébános mondott beszédet. Nem a megszokott márciusi szónoklat volt ez, hanem inkább lírai csevegés, könnyedén összefogott bölcseleti elmefuttatás azzal az ér­dekes példákkal megvilágított alapeszmével, hogy jaj annak a nemzetnek, amely engedi, A burgonyatillelésnek is itt lesz az ideje. A magát képző zalai gazda tudatában van annak, hogy a tavaszi talajmunkákat úgy kell elvégezni, hogy a talajt minél kevesebbet bolygassa, azt a száradásnak forgatás mellőzésével minél kisebb mértékben tegye ki. Ha ebbrt a szemszögből vizsgáljuk a burgonya ültetését, akkor kitűnik, hogy kevés kivételtől eltekintve, ennél a tavaszi talajmunkánál teljesen figyelmen kivül hagytuk az okszerűséget. Széltében, hosszában a burgonyát legtöbb helyen kézzel a kapával vájt lyukba ültetjük. Ha a burgonya alá elkészített talaj kész az ültetésre, elsősorban a gumó elhelyezéséhez szükséges lyukakat vájjuk ki kapával. Egy-egy helyre két három kapavágással akkora lyukat vágunk, hogy a beledobott gumó a kívánt mélységre kerüljön. De csak amikor a kilyug­gass az egész területen már kész, akkor helye­zik el a lyukakba a gumót. Ezután a lyukból kikerült földet ráhúzzák kapával a burgonyára. Gyorsabb munka, ha eke után a barázdába rakjuk a burgonyát. Akár egyik, akár másik munkát vizsgáljuk, látjuk, hogy talajforditáson, tehát talajkiszáritáson alapszik. Éppen ott szárít­juk legjobban a talajt, ahol legnagyobb szükség volna a csírázás miatti nedvességre. A kapával 5 — 10 kiló földet kivájunk a talaj­ból. Ezt a lyuk mellé kis halom alakjába húz­zuk össze,, hogy estére az elrakás végeztével visszahúzhassuk a gumóra. Ez a kapálás tökéletes fordító munka. A szántásnál is rosz- szabb, mert a kikerült föld halom alakjában ki hogy megöregedjék. Hegedűs Irén kellemes hatással szavalt egy Gyóni-versiet, majd a kö­zönség elénekelte a Himnuszt és a Kossuth- nótát. Ünnepélyek egész Zalában Márciusi ünnepélyeket rendeztek egyébkén:t egész Zalában. A visszatért területeken ezúttal először volt erre alkalom. Meg is látszott a hangulaton a szabadság levegőjéhez jutás for­rón lelkes hálaérzelme. Csáktornyán a honvédséggel együtt ünnepelt a lakosság. A falvak lobogódíszt öltöttek, mindenki nemzeti kokárdát tűzött. Az eddig beérkezett jelentések szerint Belatincon a közművelődési egye­sület rendezett ünnepélyt, amelyen réisztviett az egész község és a környékről is sokan. Az ün­nepi beszédet magyarul Ferencz István gyógy­szerész, vendül pedig dr. Saruga Rudolf kör- orvos mondta. Dubovay Gizella tanítónő' és Gál József levente szavalt. Szerepelt a köz­ségi zenekar is több számmal, a magyar nyelvi tanfolyam hallgatóságából alakult kar pedig hazafias dalokat énekelt. Végül előadtak egy énekes balladát is, A lelkes lefolyású ünnepély minden számát hatalmas tetszés kísérte. A közönség kitörő örömmel tüntetett a Szent István koronája alatt való újra együvé tartozás mellett. N a g y k a ni zsán a Zrínyi I rodálmi Kör rendezett hazafias ünnepélyt, amelyen a király­díjas vegyeskar is szerepelt. A márciusi nap jelentőségét Szőnyi László piarista gimnáziumi tanár méltatta. Keszthelyen a Csány- emléktáblához és az Andrássy-térre vonult fel a nép. Amott Becskő Géza szabómester, emitt Kopácsi Lóránt premontrei tanár beszélt. Ta­polcán a mozi helyiségében Kiss István pol­gári iskolai igazgató, B a 1 a t o n f ü r e d e n a hősök emlékműve előtt Iglói János méltatta a szabadság ünnepét. Mindenütt szavalatok, ének- és zeneszámok emelték a hangulatot. Természetesen az iskolák is mindenütt ki­használták az emléknapnak nevelés tani hatását. van téve a napnak és szélnek. Még inkább kiszárad. Kiszárad a lyuk is, ahiva a gumót tesszük kicsirázás, fejlődés mialt. Ebbe a kiszá­radt iyukba huzzuk a nedvességétől megfosztott földel, hogy vele betakarjuk a gumói. Gondol­kodjunk kissé. Nem úgy végeztük el az egész munkát, mintha célunk az lenne, hogy a gumót oly száraz helyre tegyük, ahol az csírázás nélkül eláll és csak az első kiadós eső után indul csírázásnak? A cél ennek éppen az ellenléte volt. Ezt a módszert mielőbb meg kell változtat­nunk. A burgonyát úgy kell elültetnünk, hogy a gumó minél nedvesebb földbe kerüljön. Lehetőleg a teljes csapadék mennyiséget meg kell őriznünk a gumó részére. Annál jobban elérjük ezt a célt, minél rövidebb ideig van nyitva a lyuk. Magától adódik az ültetés módja: álljon három munkás össze. Az első lyuggaljon, a második rakja el a gumókat, a harmadik födje be a lyukat. Ily munka be­osztással a szárítás idejét egy percre lecsökkent- hetjük. Nagyot haladtunk a burgonyaültetés tökéletesedése irányában, de mégse a leg­megfelelőbb munkamódot követjük. De a három munkás által végzett munkát még inkább összevonhaljuk. Dolgozzunk ketten. Egyikünk vegyen kezébe kapát, a másikunk fogja meg az ültetni való gumóval telt kosarat. A meghúzott sorra feláll mind a két munkás. Egyik a sor irányában halad, másik oldalt kissé előre a kosárral. A kapás munkás bele­Észszerűbb módszerrel járhat el a zalai gazda a burgonyaültetésnél is

Next

/
Thumbnails
Contents