Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-04 / 51. szám
2 MAöÍmÍiLET 1942 március 4. Börtönbüntetést kapott két tapolcai árdrágító Bogár Dezső tapolcai cipőkereskedő és cipészmester a kilónként 11 pengőben megállapított cipőtalpért Virág Géza járásbírósági segédhivatali alkalmazottól körülbelül 28 pengős kilónkénti árat kért és fogadott el azáltal, hogy 25 deka cipő talpért 3.45 pengő helyett 7 pengőt számított fel. Az uzsorabíróság árdrágító üzérkedés és’ ártűllépés büntette miatt Bogárt 7 hónapi börtönre és 100 pengő mellékbüntetésre ítélte, 500 pengő vagyoni elégtétel megfizetésére kötelezte, 5 évre eltiltotta iparától és elrendelte az ítéletnek a két tapolcai lapban és a Zalai Magyar Élet-ben való közzétételét. Az ítélet ellen a vád képviselője, dr. Egerváry János zalaegerszegi kir. ügyész és Deutsch Béla tapolcai ószres árdrágításért már három hónapot ült és rost ismét árdrágítás bűntette miatt került a vádlottak padjára. Megállapítást nyert ugyanis, hogy Deutsch az alig 8—10 pengőt érő ócka férfi és női cipőket az új cipők áránál s jóval magasabban adta el. Az uzsorabírósár üzletszerüleg elkövetett árúuzsora bűntette miatt Deutschot 8 hónapi börtönre ítélte, vakmint 5 évre eltiltotta az ószeres, illetve zsiiárús foglalkozástól. Elrendelte a bíróság az ítéletnek az üzlet kirakatában való kifüggeszhsét, valamint annak teljes terjedelmében val) leközlését a kiét tapolcai lapban és a Zalai Magyar Élet-ben, Az ítélet még nem jogerői. , 1945-től szakképzettség nélkü senki sem kaphat iparjogosítványt A régi Iparjogositványok érvényben maradnak Az ország ipari és kereskedelmi társadalmának vezető körei a legteljesebb elismeréssel fogadták a kereskedelmi miniszter által a parlament elé terjesztett új törvényjavaslatot, amely évek hosszú sora óta vajúdó kérdést juttat a megoldás útjára. A kereskedelemnek képesítéshez kötéséről van szó, amely az új kereskedő nemzédék nevelésének egyik előfeltétele. jogosított tagjaik egyikének személyében köte- - lesek igazolni. szakmába vágó üzletben dolgozott. Érettségi bizonyítvánnyal, rendelkezők munkakönyvében hat hónapos szakmába vágó munka igazolandó. Aki egyik szakma úzéséről nem rokon más szakma űzésére tér át, az új szakmában legalább hat hónapig szakbavágó gyakorlatot tartozik igazolni. Ha munkakönyvét nem tud felmutatni, kereskedői szakvizsga letételével igazolhatja szakképzetts égé t. Nem lehet követelni a segédvizsga letételét azoktól, akik a törvény életbeléptetése előtt a tanidőt kitöltötték. Akik iparjogosítványt kaptak, a kereskedői szakképzettség igazolása nélkül is folytathatják iparukat. A vásári vándorkereskedők csak erre szóló iparengedély alapján dolgozhatnak s ilyen engedélyt csak az kaphat, aki a megállapított szakképzettséggel rendelkezik. A vándorkereskedők házalással nem foglalkozhatnak. Arra is kitér a törvényjavaslat, hogy a kereskedők 18-ik életévét be nem töltött egyént, amíg a tanidőt szabályszerűen be nem fejezi, csak tamoncként foglalkoztathatnak. A segédektől és tanonooktól legalább hat elemi népiskolai végzettséget kívánnak meg. A kereskedőtanonc tan ideje nem lehet több három évnél s nem lehet rövidebb két évnél. A ta- nonook 16-ik életévük betöltése előtt nem foglalkoztathatók árúk hazaszállításával és ez után is csak napi két órát tölthetnek ezzel a munkával. A próbaidő letöltése után a kereskedők kötelesek tanoncaikat megtartani és a tanidő letelte után legalább hat hónapon át segédként kötelesek foglalkoztatni. E szabály alól csak a zsidó tanonook kivételek. A törvényjavaslat szerint a törvény hatálybalépésének időpontja a vásári vándorkereskedőkre nézve 1943 január 1., míg a szakképzettség igazolására nézve 1945 január 1. (MVS) A szakképzettség kimondásához szükséges kereskedői gyakorlatot egyrészt segédlevéllel kell igazolni, másrészt olyan munkakönyvvel, amely bizonyítja, hogy az illető a segédvizsga letétele után, két éviig, mint kereskedősegiéd, »A kereskedelem képesítéshez kötéséről és a kereskedők személyzetéről« szóló törvényjavaslat kiterjed minden kereskedőre ás az árúk kereskedelmi forgalmát 'közvetítő minden ügynökre, utazóra, üzletszerzőre, képviselőire. Nem terjed ki viszont a törvény azokra, akik saját erdő-, vagy mezőgazdasági terményeikét árusítják, továbbá a dohányárusokra, a tej-, kenyér- és gyümölcsárusokra, utcai |és piaci árusokra, házaló kereskedőkre s végül azokra, íakik a pénzügyi hatóság engedélye alapján kizárólag a jogosítványukban megjelölt cikkeket árusítják. A törvényjavaslat szerint kereskedelem gyakorlására iparjogosítványt csak az kaphat, aki az iparűzésnek az ipari és egyéb törvényekben megállapított általános föltételein felül igazolja, hogy a jelen törvényben megállapított szak- képzettséggel rendelkezik. A szakképzettség igazolása a kereskedés terjedelmére és az alkalmazottak számára tekintet nélkül kötelező. Usszegyüitik a közlekedési vállalatok vashulladék anyagát A magyar vas- és fémipar anyagellátásában egyre fontosabb szerepet játszanak azok az ócskavas- és fémhulladék mennyiségek, amelyeket a Fémgyűjtő országos szervezete bocsát a feldolgozó üzemek rendelkezésére. A gyűjtő munkának hatásosabbá tételére már régebben elrendelték a használhatatlan gépiek és géip- részek bejelentési kötelezettségét. Most pedig az anyaggazdálkodásban újabb fontos intézkedés történt. Az iparügyi minisztérium elrendelte, hogy a közlekedési vállalatok használhatatlan, .már csak beolvasztásra alkalmas berendezési tárgyait — sínek, felépítményi anyagok, stb., — valamint kitermelhető ócskavaskészleteit összeírják. Ezeket az anyagokat a főként honvédelmi célra dolgozó ipar nyersanyagellátásának! biztosítására kívánják fordítani. E nagyfontosságú munkálat irányítására Rezsny Kálmán Máv műszaki főtanácsos kapott megbízást, aki máris megkezdte az előkészítést és nagy körültekintéssel látott a munka végzéséhez. Feladata kiterjed .nemcsak a Máv, hanem a különféle városi, közületi és magánkézben levő közlekedési vállalatoknál található anyagok összeírására és nyilvántartásba vételére is. Hivatalos helyeken, valamint az érdekelt ipiar körében igen sok reményt fűznek Rezsny Kálmán szakavatott működéséhez. A felajánlott készleteket a Vas- és Fem- gyűjtő gyűjti össze a közellátási minisztérium által megállapított áron és a kijelölVés jogosult feldolgozó üzemek rendelkezésére bocsátja. Anyaggazdálkodásunknak iez az újabb lépése jelentős eredményt hoz az ócskavasgyűjtés részére. Nem terjed ki azonban ez a rendelkezés azokra, akik ezer lélekszámon aluli községekben' segédszemélyzet nélkül kívánnak kereskedést űzni. jogi személyek (részvénytársaságok, szövetkezetek és korlátolt felelősségű társaságok) a szakképzettséget üzletvezetőjük, míg közkereseti és betéti társaságok az üzlet vezetésére INNEN IS — ONNAN IS Nyúl helyett egy 14 éves fiút lőtt fejbe Kecskemét melletti vadászaton Szabó Sándor gazdalegény. — Dr. vitéz Kalauz Ferencet választották meg Fejér vármegye árvaszéki elnökévé. — Hatalmas tűzvész tombolt Istan- bulbaii. Elpusztult az egyetem is. — A papír 5 pengősöket 1942 augusztus 5-éig fizetési eszköznek még el kell fogadni. — 30 pengő a mezőgazdasági ingatlanok vagyonválts ága fejében fizetendő búza ára márciusban. — Rendőrségi őrizetbe veszik Budapesten a kerékpár- tolvajokat. — Magasugrás közben eltörött az ugrómérce és belefúródott a gyomrába Mártha Mária hódmezővásárbefyi leánylíceumi növendéknek. — Szobrot állítanak Marosvásárhelyen Körösi Csorna Sándornak, az ősmagyarok ázsiai kutatója halálának 100. évfordulóján. — Hármas ikrei születtek Pál Sándor maros- vásárhelyi kereskedő feleségének. Keresztapáinak a kormányzóhelyettest kérték meg. — Elégett a szentesi moziban a Fehér sejk című 2000 méteres filmtekercs. A kár 6 ezer pengő. — Megfosztották magyar állampolgárságától az állandóan külföldön tartózkodó gróf Lónyay Elemért a magyar nemzet érdekeit súlyosan sértő tevékenysége miatt. — Nagyteljesítményű vitorlázógépet Vásárol a győri Aero Club. — Elfogták Rábold Adám volt szombathelyi vendéglős gyilkosát Paukovics Gyula vaskeresztesi 18 éves munkás személyében. A rablógyilkosra úgy terelődött rá a figyelem, hogy MÁVAUT MÁVAUT Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1941. október 26-tól. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely Menetdij —--- ---*--14 20 16 00 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 9-10 1550 —•— p--- ---‘--14-45 16-25 é. Bak Hangya szövetkezet i. 8-46 15 25 —•— ,— — 8-20 14 46 —*— i. Bak Hangya szövetkezet é. 8 45 15 24---•--1 80 — 9 05 15 20 é. Zalaszenimihály—Pecsa p. u. i. 825 1500---*--45 0 6 45 10 20---*---é. H évizszenlandrás i.---•--13 48 17 18 4 50 7 05 1040 16 35 é. Keszthely pályaudvar i. 7-10 13 15 16.50 Bak—Nova Menetdij---•--8.35 1 5 20 i. Bak pályaudvar é. 7 10 13 10 P— 8 50 15-30 t Bak Hangya szövetkezet é. 7 05 13 05 2 70 930 16 10 é. Nova i. 6 25 12 25 Menetdij Zalaegerszeg—Bak—Lispe—Szentadorján —•— _•— 16 00 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é.---*--15 50 P— 14 20 16 26 é Bak Hangya szövetkezet i. 7 15 15 21 1-70 14 38 16 38 é. Söjtör Búza-vendéglő i. 6-58 1502 4 50--- ~ 17 55 é. Szentadorján i. 5-45--•---
