Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-02 / 49. szám
1942 március 2. Ahogy a humorista látja Az is baj, ha nagy választék Tanácsért keresett föl tegnap egy fiatalember. Helyzete kétségbeejtő. Öt év óta kérvényez jobbra-balra, öt év óta választ se kap s tegnap kinevezték. Ez magában még nem lenne kétségbeejtő, elvégre öt év óta várja. A bökkenő csak az, hogy egyszerre két helyen fogadták el az ajánlatát és két helyre nevezték ki. Rahóra és Sepsiszentgyörgyre. Minthogy mindkét állást elfoglalni kissé körülményes, azt kérdi tőlem, mit tanácsolok? Mindkét állás egyformán kitűnő, mindkét helyen lakás, fűtés, világítás, kedvezményes koszt, jó fizetés, angyali főnök, tündén előmenetel — hát melyiket, de melyiket szeresse? Miután ő nagyon okos embernek tart (mármint engemet), mindenekelőtt felöltöttem a legbölcsebb ábrázatomat. Szabad óráimban tükör előtt gyakorolom azt a beállást, amit nagyságaink fényképezésnél öltenek és már sikerült elsajátítanom a magatartást, ami tanácsot kérő kisember szemében a leghatásosabb. Két ujjal megtámasztottam nemes ívelésű homlokomat és arcomon a gondok redői ültek. De nem jutott eszembe semmi. Erre térképet vettem elő. Kikerestem Rahót és Sepsiszentgyörgyöt. Miután megállapítottam, hogy pontosan egy araszra vannak egymástól, behatóan 'tanulmányoztam a léptéket. Figyelmemet az sem kerülte el, hogy a mű a Térképészeti Intézetben készült és Kókai Lajos a ’fő bizományos. Azonban ettől sem lettem okosabb és végre is felelni kellett. — Hát kedves barátom, — köhintettem két nagyon értelmes köhintést — ez, hogy úgy mondjam, kissé izé. Majd gondolkodom a dolgon. Azzal elbocsátottam. És azóta gondolkodom. Nincs nagyobb csapás, mint ha valamiben választék van. Ha az ember bemegy a vendéglőbe és eléje löknek egy adag tegnapi pörköltet, mert más nincs, az jól esik, mivel éhes. Ha ellenben rostélyos is van és a szomszéd asztalra azt hoztak, esz a méreg, hogy miért nem azt rendeltem én is. (Ugyanakkor a szomszéd egész idő alatt az én pörköltemet gusztálja és magában dühöngve állapítja meg, hogy bizonyosan az a jobb.) Ha egy nyakkendő volna a boltban, nem lenne gond a választás. De miután megvettem a pirospöttyöst, félóra múlva már tudom, hogy a kékcsikos százszor divatosabb. Ha csak szürke kalap lenne, pillanat alatt megnyugtató döntésre jutnék. így azonban, amikor megvettem és másnap elmegyek a kirakat előtt, nem hagy nyugodni az érzés, hogy az a zöld ott, amit tegnap könnyelműen mellőztem, sokkal előkelőbb. Amikor Resten vonatra szállók és óriási szerencsével csak egyetlenegy kis ülőhelyecs- kéhez jutok, jóleső megelégedés tölti el egész valómat. Ha azonban üresen találom a vonatot és gusztálhatok az ülőhelyek között, nem tudok választani. (Letelepszem végre, de öt perc múlva felugrok, másik helyet foglalok és negyedórán belül rájövök, hogy amaz volt a jobb. Persze, hazáig bosszankodom, mert ismét helyet cserélni már szégyenlek.) így áll a helyzet a választékkal. Tanácsom tehát a következő: Egészen mindegy, — jámbor ifjú — hogy a két állás közül melyiket foglalod el. Ha Rahón ütsz tanyát, fél év se telik bele, rájössz, hogy jobb lett volna Sepsiszentgyörgy és ha Sepsiszentgyörgyöt választod, ugyanennyi idő múltán keserű lesz a te csalódásod. Életed végéig Rahóra fogsz vágyakozni. (KISS JÓZSEF.) Nem mindig igaz, ami kiszámítható A Magyar Biztosítástudományi Társulat teljes ülésén dr. Altenburger Gyula egyetemi c. ny. r. tanár, a társulat elnöke tartott nagy érdeklődéssel kisérf előadást »A biztosítás matematikájának ismeretelméleti jelentősége« címen. Előadásában foglalkozott az okság törvényének a statisztikai vizsgálatok alapján szükségessé vált új megfogalmazásával és érintette a szabadakarat kérdését a biztosítások megkötésének és abbahagyásának vonatkozásában,. Továbbá rámutatott arra az éles különbségre, amely a számolás és a matematika között megnyilvánul: nem minden igaz, ami kiszámítható, — mondotta többek között. Végül párhuzamot vont a bölcseleti ismeretelmélet és a biztosítási matematika között. A magas színvonalú előadást a hallgatóság hálás tapsokkal, az ülésen elnöklő Gebhardt Domonkos, a társulat ügyvezető elnöke pedig néhány közvetlen meleg szóval köszönte meg. A nagy feltűnést keltő előadást különben a Magyar Biztosítástudományi Szemle március 1-i száma teljes szövegében közli. (MVS) Holdankint 12 kilő rézgálic sár a szőlősgazdáknak Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter a szőlősgazdák részére permetezésre kiszolgáltatható rézgálicmennyiséget katasztrális holdanként 12 kilóban állapította meg. A rézgálic csak utalvánnyal szerezhető be. Az utalványok szétküldése rövidesen megkezdődik. Az egyes gazdák részére rendelkezésre álló rézgátic- mennyiség a peronoszpóra elleni védekezésre csak kedvező időjárás esetén lesz elegendő, ezért a rézgálichiány pótlására a földmívelésügyi kormányzat gondoskodott cinkgálic gyártásáról. A cinkgálic ugyanis 3—-4 százalékos oldatban a harmadik és negyedik permetezésnél kielégítő eredménnyel használható és alkalmas a rézgálichiány pótlására. Ajánlatos, hogy minden szőlősgazda, aki cinkgálicra igényt tart, legkésőbb április 15-éig jelentse be igényét a Műtrágyát Értékesítő Részvény- társaságnál (Budapest, V., Árpád-utca 8.), mert a gyárak csak az igényléseknek megfelelő arányban állítanak elő cinkgálicot. A cinkgálic forgalma szabad, annak beszerzéséhez nem kell utalvány. Lótenyésztési szakosztály alakult a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület kebelében A földmívelésügyi miniszter, hogy az ország lótenyésztése egységessé váljék, a lótenyésztő 'egyesületeket a gazdasági egyesületnek rendelte alá, mert így az OMGE egységesen irányíthatja azt. A Zalavármegyei Gazdasági Egyesület rendkívüli közgyűlés keretében alakította meg a lótenyésztési szakosztályt. A jövőben ez a szakosztály végzi majd a törzskönyvezést és a lótenyésztéssel járó mindennemű feladatot. A közgyűlés vitéz gróf Teleki Béla főispán javaslatára dr. Tarányi Ferencet, a gazdasági egyesület elnökét választotta a szakosztály déré, alelnök a főispán és az alispán. A szakosztályon belül megalakult a hidegvérű és melegvérű lótenyésztők szakosztálya Nyáry Kálmán, illetve Bezerédj Ferenc elnökletével. Az intéző bizottság tagja lett Tuboly Aladár, Bartha Miklós, Békássy István, Kulcsár István, Péter István, Kustos Kálmán, Bar- cza László, Háry Dezső, Pfeifer András, dr. Koller István, Skublics Alajos, dr. Novak Béla, Horváth Ányos. Apró zalai hírek A vallás- és közoktatásügyi miniszter Egyházi József okleveles középiskolai tanár, szombathelyi lakost a sümegi állami gimnáziumhoz helyettes tanárnak nevezte ki. — Több minit 70 katasztrális holdat kitevő földet vásárol Nagykanizsa város legelő céljaira a hercegi uradalom által felparcellázott ingatlanból. — Muraköz visszafoglalásával kapcsolatban 660- ra emelkedett Nagykanizsán a telefonélőfizetők száma. — Nagykanizsán dr. Krátky Istvániné polgármesterné elnökségével alakul meg a Baross-nőtábor. — Adatok gyűjtése céljából a siófoki kikötőfelügyelőség hivatalos méréseket eszközöltetett a Balatonon az eliszaposodás folyamatának megvizsgálására. — Keszthelyről Debrecenbe helyezte át a földmívelésügyi miniszter Boda Sándor gazdasági akadémiai tanársegédet. — Az állásáról lemondott Molnár József helyett Dévényi Istvánt alkalmazták Keszthelyen jegyzőgyakornoknak. — Budapest székesfővároshoz nevezték ki Nagy- mihály József keszthelyi állami polgári iskolai tanárt. — A keszthelyi származású dr. Bory Gusztáv állatorvost az angolok közel félszáz magyarral együtt az iráni Basrá-ban tartják felügyelet alatt. — Újabb 5 rádiót koboztak el Keszthelyen és egyet Nemesbükön idegen hírverő adások hallgatása miatt. — A keszthelyi Festetics Bajtársi Egyesület (Turul) tiszteletbeli vezérévé dr. Fekete Zoltán gazdasági akadémiai tanárt, vezérévé Dugár Sándort választották. A Turul zenekart is alakított. — Járásbírósági díjnoknak nevezték ki Kaposvárra Zsoldos Emília tapolcai járásbírósági irodagyakornokot. — A bődéi gazdakör elnökévé Barabás József igazgatótanítót választották meg. — Ma tárgyalták a belügyminisztériumban Zalaegerszegnek 1942 évi költség- vetését. A tárgyalásra elutazott a polgármester és a főszámvevő is. Vasáruk, zománcedények és vesyescikkek hatósági árai (Hirdetmény.) Közhírré teszem, hogy a m. kir. közellátási miniszter árhivatala 100 olyan iparcikk és szolgáltatás legmagasabb árát állapította meg, amiély cikkek főleg ta mezőgazdasági népréteg elsőrendű szükségletét képezik és pedig: vasáruk, zománcedények és vegyes cikkek. E cikkek hatósági árait feltüntető hatósági árjegyzék kék színben mindenegyes kereskedőnél március 2-ától ki van függesztve. Felkérem a város közönségét, hogy szigorúan alkalmazkodjék a hatósági árjegyzékben feltüntetett árakhoz, mert a magasabb árat fizető is a törvény értelmében felelősségre lesz vonva. A most kifüggesztésre kerülő ipari árak a kiskereskedők és iparosok által közvetlenül a fogyasztóktól kérhető azt a legmagasabb árat jelentik, amelynek legcsekélyebb túllépése is már árdrágító 'bűncselekményt képez. Ezek az árak 'tehát »helyi legmagasabb árak« s mint ilyenek, az 50.900—1941 A. K. sz. rendelet (Budapesti Közlöny 1941 október 26-i szám) értelmében még akkor is a legmagasabb áraknak tekintendők, ha egyéb, az illető 'árucikkre, vagy szolgáltatásra vonatkozó árszabályozó rendelet valamely eladó részére ennél magasabb ár ‘felszámítását tenné lehetővé. Viszont amennyiben a vonatkozó Jár megállapító rendeletek ennél alacsonyabb ár felszámítására kötelezik az eladót, úgy az csak ezen alacsonyabb árat érvényesítheti. Tehát míg a kifüggesztett árakon felüli árusítás minden esetben árdrágítás, addig ezen árak alatt történő árusítás is foglalhat magában árdrágítási cselekményt. Zalaegerszeg, 1942 február 28. Polgármester. — Tisztelettel értesítem kedves vevőimet és üzletfeleimet, hogy üzletirodámat Zalaegerszegen Kossuth Lajos-utca 32. szám alá helyeztem át. Szíves megkeresést kér Bődey Gyula sör- és bomagykereskedő. 1—0
