Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-02-25 / 45. szám
2 MA^vtfkur 1942 február 25. A iapán repülők támadószellemének titka Irta: T0SS10 MATSUNAGA tengernagy A hawaii katasztrófa sohasem következett volna be, ha az amerikaiak a japán haditengerészetet betöltő szamurai-szellemet ismerték volna. Mikor az amerikai kormány a washingtoni tárgyalások alkalmával minden japán javas* latot visszautasított, sőt a japán becsületet is a legsúlyosabb sértésekkel illette, a japán hadi tengerészet világosan felismerte, hogy a japán birodalom sorsa attól az elszántságtól függ, amellyel az ellenség megsemmisítő megverése érdekében hajlandó önfeláldozó módon harcba bocsátkozni. Azoknak a repülőgépanyahajóknak és repülőgépeknek Itgényei, akik azt a megtisztelő feladatot kapták, hogy elsőkként kezdjék meg a támadást, az utrakelést megelőző napon felkeresték a Shintó-szekrényeket és őseik hamvai előtt fogadalmat tettek, hogy az ellenség legyőzése nélkül nem térnek vissza. A tisztek és közkatonák bucsuzásul hajfürtjükön kivül végrendeletüket küldték haza otthonmaradt hozzátartozóiknak. Az amerikai csendesóceáni floita hétvégi pihenőre visszatért Pearl Harbour kikötőjébe és a legénység mély álomba merült. Japán támadásra senki sem gondolt, mivel Hawai vizein sűrű esővel heves vihar dühöngött és az alacsonyan száguldó felhők minden kilátást megakadályoztak. Mahan kapitány és Hector Bywaterrel együtt a legtöbb amerikai haditengerészeti szakértő teljességgel lekeíetlennek tartott Pearl Harbour ellen japán támadást. Így nem meglepő, hogy az amerikai matrózoknak hálóruhában ágyukból kellett kiugráiniok, amikor az Egyesült Államok iegetősebb tengeri erődiíménye ellen a megsemmisítő japán támadás megkezdődött. A japán haditengerészeti légihaderő, hála kemény nevelésének, abban a helyzetben van, hogy bármilyen idő esetén működésbe léphet. Ezenkívül az erre a különleges támadásra kiküldött egységek vezetői a legapróbb részletekig tisztában voltak Pearl Harbour védelmének gyenge pontjaival és az USA haditengerészetének gyengéivel. így történt, hogy csak nagyon kevés torpedó tévesztett célt. A japánok találati biztossága olyan kitűnő volt, hogy egy egy csatahajót sok esetben ugyanazon a helyen talált el több torpedó, úgyhogy a hajók hatalmas robbanással a levegőbe repüllek. Az angol torpedőveiőrepülőgépek a „Bismarck“ elleni támadásnál összesen kilenc torpedóíalálatot értek el és a csodálatos hajót ezzel még mindig nem tudták harcképtelenné tenni. A csodálatos hajót csupán a „Dorsetshire1 nehéz cirkáló torpedóinak sikerült elsüllyeszteniük. Mindenesetre annak is nagy szerepe volt, hogy a Pear! Harbour ellen felvonuló különleges egységek torpedóinak és bombáinak nagyobb robbanási erejük volt, mint az angol haditengerészet lövedékeinek. Ehhez járul végül, hogy a japán flotta háta mögött nagyon kemény iskola évei vannak. Ez a kemény kiképzés több mint 15 000 fiatal tiszt és közlegény életébe került. Különösen a washingtoni értekezlet óta Japán minden erejét a haditengerészeti légihaderő kiképzésére összpontosította, hogy iiymódon a japán tengeri hatalomnak szégyenteljes nemzetközi egyezményekkel való korlátozását egykor majd kiegyenlíthesse. A három legjobb japán torpedórepülőgéppilóta, Hiyrabayashi kapitány, Ono kapitány és Komaki őrnagy már a japán tengerészeti légihaderő gyermekéveiben életét vesztette gyakorlat közben, szellemük azonban tovább élt és ez hozta meg a hawaji csatában a japán fegyvereknek a győzelmet. 1930-ban a japán flotta főereje Saishu szigeténél harcszerü hadgyakorlatot tartott. A mostani flottafőnök, Yamamoto tengernagy akkor az „Akagi“ repüiőgépanyahajó kapitánya volt. Én voltam a segédtisztje és még nagyon is élénken emlékezetemben élnek azok a gondterhes órák, amikor dühöngő viharban — a műszerek 11 -es szélerősséget mutattak — 30 torpedóvetőrepülőgép visszatérését vártuk. Azonban anélkül sötétedett be, hogy egy is visszatért volna közülük. Helyettük időnkint egy-egy rádiójelentés érkezett: „Még 15 percnyi uira elég üzemanya gunk van!“, „Már csak öt percet tudunk repülni 1“ Hajónk hatalmas füstfelhőket fejlesztett, rakétákat bocsátott ki, összes fényszóróit működésbe hozta és teljes gőzzel futott a repülőgépektől megadott irányba, azonban minden hiábavaló volt. A repülőgépek helyett csak néhány holttestet tudiunk kimenteni. Yamamoto kapitány minden hősi halált halt pilótájának holttesténél letérdelt és úgy gyászolta őket, mint az anya legkedvesebb fiát. A repülőgépanyahajó pilótája számára a legnehezebb feladat a fedélzetre való visszatérés. A fedélzet a rendes szárazföldi repülőtér futópályájának csupán háromszázadrészét teszi ki. Ehhez járul a hajó dülőngése és bukdácso lása, végül pedig a harcszerü éjjeli leszállás lefojtott világítás mellett. Az első repülőgép- anyahajó szolgáiatbaállításakor, 1923-ban a japán tengerészeti iégihaderőnek csupán egyetlen tisztje tudta ezt a rendkívül nehéz leszállási műveletet szabályszerűen végrehajtani : Kira alezredes. Az ö kezei alól került ki a japán hadi- tengerészet két legeredményesebb torprdóvető- repülője, Kamei és Babastamm hadnagyok. Ahhoz, hogy egy tengerészeti repülő bármilyen időjárás esetén, dühöngő tájfunban és tikkasztó trópusi hőségben, éjjel és nappal egyaránt biztosan tudja torpedóját kezelni, nem kevesebb, mint nyolcezer fel- és leszállást kell végrehajtania. A hawaji támadás hősei az eredményes torpedóvetöp lóták ezreinek legjobbjai voltak. Ezek veszélyes szolgálatukat valóban az óramű pontosságával és biztosságával tudták megoldani. A „Prince of Wales“ elleni támadás alkalmával a torpedóvetőrepülők a tenger fölött olyan alacsony magasságban repültek támadásra, hogy az angol csatahajó légelháritóágyui kezdetben egyáltalán nem tudták célbavenni őket. Mielőtt a légelháritóágyukat sikerült volna ilyen alacsony tengeri célokra beállítani, a csatahajót már több torpedótalálat érte. Hogy a találati biztosságot fokozzák, a gépek annyira megközelítették a hajót, hogy a legtöbben már nem is tudtak megfordulni, hanem a „Prince of Wales" árbócai között keiiett átrepülniök. Ez alkalommal a hajó legénységét természetesen géppuskatüzzel is elárasztották. A maláji partoknál végrehajtott torpedótámadásnál a találati eredmények átlaga jobb volt, mint azelőtt bármely gyakorlatnál* A japán haditengerészet légiereje már a háború kezdetén fontos hadászati eredményeket ért el. Ezeknek köszönhető, hogy sikerülhetett egymásután számos fontos amerikai támaszpontot megszállni, vagy megsemmisíteni és hogy Japánt jelenleg semmiféle ellenség sem tudja megközelíteni. Közvetlen amerikai tengeri támadás a Csendes-óceánon keresztül alig lehetséges. Egyedül az Egyesült Államok északi támaszpontjai, az Aleuták, Duch Harbour és Parskaya jöhetnének számításba. A japán tengerészet légihadereje azonban gondoskodni fog arról, hogy akkor se szállhassanak fel innen ellenséges repülőgépek támadásra, ha majd a nappalok hosszabbodásával a sarki köd eltűnése a felszállást ott is lehetővé teszi Mit hoz a kender a zalai gazdáknak? Már ott tartunk, hogy felismertük e legfontosabb fonalnövényünk termelési fontosságát. Érezzük lép ten-nyomon a belőle készült számtalan létfontosságú termék hiányát. Kész is a gazda a termelésére. Mielőtt azonban erre végérvényesen rászánná magát, amikor érzi, hogy a termelési munka eredménye zsebre megy, akkor megszűnik a rokonszenv a növény iránt és helyébe lép a rideg számítás. Mélyedjünk hát el kissé a számok közé. Tegyük fel a kérdést: mit érdemesebb termelni, búzát, vagy kendert? Induljunk ki a kendertermelés költségeiből, íme az összeállítás egy kataszteri holdra vonatkoztatva : Föld bér 50.—P őszi szántás 20.— P 300 P össztrágyázási költség 3Oo/0-a 90.— P Vetőmag 50.—P Vetési munka: háromszori boronálás. • vetés, hengerezés 15.— P Esetleges gyomlálás, gazolás 4.— P Aratás: 6 napszám ä 5 P 30.— P Lelevelezés, kévébekötés 8 napszám 40.— P Behordás az állomásra, vagy kazalba rakás 20.— P Adó, kezelési költség, biztosítás 30.— P A 349 P tőke 6'Vo-os kamata 21.—P 1 hold kender termelési költsége 370.— P 1 hold kender hozama átlag 40 mázsa kóró, melynek átlagára 17 P körül lesz 680.— P A hozamból levonva a termelési költséget 310.— P marad a gazdának jövedelem gyanánt. Zalaegerszeg életterében 30 mázsa kóró mindenütt megterem megfelelő előkészítés után. A fenti 40 mázsát a völgyi talajokra vettem föl. 30 mázsa kórót számítva, ennek értéke 17 pengővel 510 pengő. Ha a 370 pengő termelési költséget levonjuk, még mindig 140 pengő marad a gazdának ily gyenge termés után is. A kender a búzának kitűnő előveteménye. Legalább 200 kilóval többet ad kender után, mint kukorica után. Ez is figyelembe veendő előny. Térjünk a búzára. A búza termelési költségei teljesen megegyeznek a kenderével. A kendernek nagyobb a betakarítási, aratási munkája, de nem kell elcsépelt!i. A munkák költségei fedik egymást. Ha a búzatermésnél a szalmát is értékeljük, akkor legalább akkora trágyázási költséggel kell megterhelnünk, mint a kendert. Mi a búzahozam értéke? 10 mázsa szemtermés értéke 300.— P 20 mázsa szalmatermés értéke 80.— P 3 mázsa polyvatermés értéke 15.— P Hozam összesen 395.— P Termelési költség 370.— P 25.—P pnarad a gazdának egy hold búza után jövedelemként. Ha csak 30 mázsa kóró termésünk van, — pedig ily talajon nehezteli, terem 10 mázsa búza — akkor is 90 pengővel többet hoz a kender, mint a búza. A kender tehát a gazda egyik legnagyobb jövedelmet adó és legegyszerűbben termelhető növénye. Természetesen nem termelhetünk mindenütt kendert, mert vetésforgó alapján kell dolgoznunk, de a kendertermő völgyi talajokon ki kell terjeszteni a mértékét a lehetőséig határáig, legalább a terület 5 százalékáig, mielőbb. PÖRNECZ1 JÓZSEF, 2^ Az Első Magyar Részvényserfözde Paracelsus sörét a Gosztonyi étterem állandóan frissen csapon tartja. A nagy tápértékü barna Idénysör mindem sört felülmúl minőségével. W m és minden lakberendezési tárgy nagy választékban B Ú t O r Szalay és Dankovitsnál Wdr wRk • ■ Bútorcsarnok: Zalaegerszeg, Batthyány utca 4.
