Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-21 / 65. szám
ÁRA 10 FILLÉR 1942 MÁRCIUS 21. SZOMBAT Mag^r elet Hl. éirtfofvam POLITIKAI NAPILAP & 65. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A rádiószózat Zár alá helyezték a zsidók mező-, erdő- és szőlőgazdaság! ingatlanait (B. É.) Bármennyire is a tettek, cselekvések idejét éljük, van súlya, jelentősege egy-egy képnek, jelképnek is. Ilyen jelentős égés esemény játszódott le március 15-én a 'óvárosunkban a Hősök-terén, ahol vitéz nagybányai Horthy István kormányzóhelyettes zászlót adományozott a leventeifjúságnak. Az 1848-as zászlóknak testvére ez a nemzeti zászló — mondotta Magyarország kormányzóhelyettese. Isten nevében azzal az óhajtással adtai át zászlaját a magyar ifjúságnak, hogy hordozza Ugyanolyan tisztán és ugyanolyan, áldozatos lélekkel, mint hordozta annakidején a nagy márciusi ifjúság. A fiatalságot, a márciusi ifjúság tettrekész- ségét idézte egyébként Kállay Miklós miniszterelnök rádiószózata is. Egész nemzet figyelte az új kormányelnöknek mindenkihez szóló megnyilatkozását és ez a tízperces beszéd nagy magyar programot adott. Hangoztatta, hogy ez a korszak a tettek korszaka s a történelmi időkben fiatal lendületre van szükség. Utalt a reformokra s a zsidó birtokok kisajátítása kapcsán megállapította, hogy a »jobbágyság most fog igazán- felszabadulni, mert földhöz és független megélhetéshez jut«. Szólt az ipari munkásságról is. Emlékeztetett arra, hogy a munkásság nagy joga: a méltóan megbecsült és megfizetett munka ma már befejezett igazság. Tele volt szociális meglátással és munkás hazafisággal Kállay Miklós beszéde. Az egyszerű mondatok félremagyarázhatatlan igazságokat hirdettek. ínség nem fenyeget — mondotta például — de nyomban felhangzott a komoly figyelmeztetés — bőségről ne álmodozzunk ! Nyíltan feltárta, hogy nehéz esztendő előtt állunk és nyíltan meghirdette: „Háborúba ‘'Inegyünk I“ cs ebből a háborúból — mondotta a meggyőződés erejével — győztesen jön haza az élen haladó márciusi ifjúság. Mindenkit megnyugtathat, amit ezután mondott Kállay Miklós. „A harcnak vége nem világosi fegyverletétel lesz, itt minden hazajövő katonát és itthonmaradott já t — erre én teszek fogadalmat — nem őszüózsás forradalom, 1918 és 1919, hanem otthon, munka, emberi lét várja “ Érdekes volt, amit a nemzeti szocializmus, a fasizmus, és a szegedi gondolat lényegéről, valamint ezeknek kapcsolatairól mondott. Mindegyik mozgalom a maga nemzeti igazságainak kiteljesítője s ez az eddigi és a végső sikernek záloga. Nekünk is győznünk kell, mert a magyar igazságért harcolunk és most velünk van a világ jobbik és erősebbik része. Az újonnan munkába lépő alkalmazottak bérét két részletben kell megállapítani A minisztérium elvi döntése szerint a fizetési és bérpótlékot megállapító rendeletben meghatározott az a kötelezettség, hogy a munkaadó a rendelet hatálya alá tartozó munkavál-. lalónak külön fizetési (bér-) pótlékot is köteles fizetni és a pótlékot külön köteles feltüntetni, az újonnan munkába lépő munkavállalók tekintetében is fennáll. Az új alkalmazottak fizetését is úgy kell tehát megállapítani, hogy a fizetés (munkabér) és a pótlék elkülönítve legyen. A hivatalos lap tegnapi száma miniszterelnöki rendeletet közöl a zsidók tulajdonában lévő mező- és erdőgazdasági ingatlanok forgalmának korlátozásáról és zárlat alá helyezéséről. A rendelet kimondja, hogy zsidó további rendelkezésig nem ruházhatja át mező- vagy erdőgazdasági ingatlanát (ingatlan használati illetőségét), az ingatlan alkotórészéi, tartozékát, mező- vagy erdőgazdasági ingatlanain lévő, vagy ezekkel kapcsolatos mező- vagy erdőgazdasági ipari üzemét és üzemi berendezését, továbbá kis és nagyközség területén fekvő, lakóházzal, vagy gazdasági épülettel beépített, beépítetlen bármely ingatlanát. Az ingatlannak, vagy az ingóságnak az előbbi bekezdés rendelkezésébe ütköző elidegenítése érvénytelen. Az előbb ismertetett rendelkezések a végrehajtási árverés hatályával magánkézből való eladásra is kiterjednek. A rendelet hatálya alá eső ingatlan tulajdonjogát a telekkönyvi hatóság csak akkor jegyezheti be, ha az elidegenítő a kérvényben, vagy a kérvényhez mellékelt okiratban kijelenti, hogy az 1941: XV. t.c. 9. § a, vagy a 16. § a értelmében nem zsidó. Az a zsidó — igy hangzik a rendelet —, akinek tulajdonában öt kataszteri holdnál nagyobb szőlő vagy gyümölcsös, vagv ötszáz kataszteri holdnál nagyobb kiterjedésű egyéb mezőgazdasági ingatlan van, köteles erről, az ingatlan fekvése szerint illetékes községi elöljáróságnak (polgármesternek) legkésőbb jelen rendelet hatálybalépésétől számítolt három nap alatt bejelentést tenni. A bejelentéssel együtt a bejelentő köteles leltárt bemutatni a tulajdonában lévő ingatlanokról, azok alkotórészeiről és tartozékairól, az üzemekről, az üzemi berendezésekről, a holt Még meg sem jelent a kereskedelemnek képesítéshez kötését bevezető kormányrendelet, a serléskereskedelemben a Sertésforgalmi Egyesülés máris bevezette azt az egységes rendszert, hogy a sertéskereskedők jogosítványt csak abban az esetben nyerhetnek, ha igazolják felkészültségüket és szaktudásukat. A sertéskereskedelerrr terén ugyanis kezdetben az a furcsa helyzet állóit elő, hogy tekintet nélkül a jelentkezők életkörülményeire, szaktudására, rálermetiségére, minden további nélkül kiadták a jogosítványt annak, aki jelentkezett és keresztény származását igazolta. Így azután jogosítványt kaptak igen sokan olyanok, akiknek sem anyagi erejük, sem kellő szakfelké- szüitségük nem volt, csak üzleti kilátások hatása alatt lettek sertéskereskedők. A jogosítvány elnyerése révén azután a kenyeret olyan kereskedők elől vették el, akik a sertéskereskedelemben már évtizedek óta működtek és természetszerűleg a kereskedelem minden ágában szükséges előképzettséghez gyakorlati, tapasztalati úton is hozzájutottak. A veszély annál nagyobb felszerelésről, az állatállományról és a készletekről. A leltárba felvett vagyontárgyakat hatósági zár alá veiteknek kell tekineni még akkor is, ha zárlat nem foganatosíttatott. A tulajdonos (haszonélvező, haszonbérlő) köteles az ingatlan alkotórészeit, az állatállományt és egyéb ingóságokat a rendes gazda gondosságával legalább is a jelen rendelet hatálybalépésének napján meglévő állapotban fenntartani, továbbá a szokásos munkálatokat elvégezni. Amennyiben ez utóbbi rendelkezést az illető nem tartaná be, úgy külön felügyelőt rendelnek ki a birtokra’ akinek költségeit a birtokos fizeti. A rendeletnek a zsidókra vonatkozó rendelkezéseit kereskedelmi társaságra, egyesületre és egyéb jogi személyre is alkalmazni kell, ha a vezetők, az igazgatóság, vagy a felügyelőbizolt- ság tagjainak többsége a társaság tagjainak, vagy a társasági tőke tulajdonosainak többsége zsidó, vagy a társasági alaptőkének (törzstőkének) több mint a fele zsidók tulajdonában van, vagy ha a kereskedelmi társulat, egyesület és egyéb jogi személy vagyonából, jövedelméből az alapszabályok, vagy szervezeti szabályok értelmében nagyobb részben zsidók, vagy izraelita jellegű intézmények részesülnek, A rendelet alkalmazásában mező- vagy erdő- gazdasági ingatlannak kell érteni minden ingatlant, kivéve a gyár , bánya-, ipar- és fürdőtelep céljaira szolgáló ingatlant és kis- vagy nagyközség belterületén fekvő beépített olyan ingatlant, amely a tulajdonosnak saját ingatlanán folytatott mezőgazdasági üzeméhez nem tartozik. volt, mert ezeknek az újdonsült jogosítottaknak jó része szabálytalan és sokszor az árdrágítás és tisztességes kereskedelem határait túllépő működésbe kezdett, amivel szemben a régi szakavatott kereskedők természetesen tisztességes úton nem versenyezhettek. Ez okok hatása alatt vezette be a Sertésforgalmi Egyesülés az új rendszert. Eszerint az új jogosítványért folyamodókat szigorú vizsgálat alá vonják és csak a vizsga sikeres letétele után juthatnak jogosítványhoz. A vizsga sikeres, letétele után még a folyamodó életkörülményeit is figyelembe veszik, tehát a szociális szempontok is érvényesülnek. A kezdetnek és a múltnak azokat a hibáit, hogy az arra nem érdemesek is jogosítványhoz jutottak, a jövőben kiküszöbölik oly módon, hogy a már kiadott jogosítványokat is bizonyos felülvizsgálat alá veszik. A kérdés ilyen formában történő rendezése révén a kereskedőtársadalom egyik régi panasza nyer orvoslást. A rendelet kihirdetésének napján, vagyis ma lépett érvénybe. *inn[^‘vv*r'mirwYt>ii**i*firt**rrr*’** **rrv*>*ini‘y*inrnr iinrAWM'i*urww>. Képesítéshez kötik a sertéskereskedői jogositwányok kiadását
