Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)

1942-03-19 / 64. szám

1942 március 19. MAé^CkET A hadvezér és költő Zrínyi Miklós az igazi magyar k A Vitézi Rend szegedi székhazának előkelő közönséggel megtelt nagytermében vasárnap tartotta márciusi ünnepélyét a rend szegedi Zrínyi csoportja. Az ünnepségen vitéz Ró­zsás József alezredes tájékoztató és irányító előadást tartott. Minden magyar testvér — mondotta — egy-egy cövek a magyar életben 'és e cövekeket verjük le itt ma. A Zrínyi cso­port célja a maigyar nemzeti és katona-eszmény szolgálata. Ez a szolgálat a lényege. Rádöb­bentünk, hogy ősi katonanémzét vagyunk, de hiányzott a szervezettségünk. Lassan elposványosodott minden nemes eszme, így a katonaeszmény is, noha éreztük a vihar közeledtét s azt, hogy ehhez közünk van. Mi Zrínyi egyéniségébe kapaszkodtunk, hogy ki­alakítsuk az eszményi értelemben vett katona és hazafi képét. Zrínyi az életét kockáztatta, hogy tisztázza a magyar becsület fogalmát. De igazi nagysága abban mutatkozott meg, hogy Uj Zerinvára építésekor a földnek ta­licskázását se tartotta magához méltat­lannak. Eszményképünk Zrínyi, a hadvezér is, meg a költő is, de az igazi eszménykép ez a talics- kázó Zrínyi. Ezt kell követnünk és önként, önzetlenül, eredményes munkával kell Zrínyi szellemét győzelemre segítenünk. Ezekután ismertette a Zrínyi csoport műkö­dését, szervezetét, családias együttesét és a benne kifejlődött közösségi érzést. Minden kis faluban föl kell állítani a Zrínyi csoportot. ■ Mindvégig figyelemreméltó és lelkesítő be­szédét igen tartalmas hozzászóláspk követték, mire a megjelentek közül sokan nyomban ki­fejezték a csoportba belépésre való óhajukat. Belatinc könnyes lelkesedéssel ünnepelte az új márciust A Belatinoon tartott március 15-iki ünnepé­lyekről pótlólag még a következő jelentést kaptuk: Feledhetetlen hatású ünnepély folyt le az iskolában már szombaton délután. A legna­gyobb tantermet zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők és a gyermeksereg. A vendégek sorában megjelent gróf Zichy Mária Is, ott volt dr. Schmidt István tb. főszolgabíró, a P^zotgabírói kirendeltség vezetője, Szüts János 5 " főjegyző és a község egész értelmisége. Zorkó Ödön igazgató-tanító mondott hatásos beszé­det magyar és vend nyelven. Megható érzést keltett, amikor a kis első osztályosok jól csen­gő magyar kiejtéssel elénekelték az Árpád apánk ... és az Édesanyám ... kezdetű dalo­kat. A vend gyermekek hosszabb-rövidebb ver­seket szavaltak, de olyan helyes kiejtéssel, hogy nem is igen lehetett észrevenni, hogy idé- genajkúak. Énekeltek a felsőbb osztályosok is. Másnap ugyancsak az iskola termében volt a Gazdasági és Művelődési Egyesület által ren­dezett ünnepély, amelyen a magyar nyelvi tan­folyamra járó felnőttek is közreműködtek. Az ünnepi beszédet vitéz F erencz István gyógy­szerész mondotta. Hivatkozott arra, hogy az elrabolt területeken 23 évig nem hangzott el a Talpra magyar, de az emlékezés éis a hősi múlt lángja tovább élt mindenütt a szívek­ben. Tovább élt elsősorban azoknak a Fajtár­saknak a szívében, akik az első világháborúban vérük hullásával pecsételték meg a magyar hazához való tartozásukat. Keservesen hosszú volt az elmúlt 23 esztendő, de Isten malmai biztosan őröltek és most a megnagyobboGott magyar hazá­ban magasra lobog az emlékezés lángja. Magyarok és idegenajkúak, akiket az élethiva­tás idevezérelt, most testvéri egyetértésben ünnepeljük ezt a napot. Emlékezünk első szent királyunkról, akinek szent koroniája áldóan és védőleg borul mindenki fölé, aki ebben az or­szágban él, bármilyen rendű, rangú, anya­nyelvű, vagy vallasd legyen is. Idézzük a múltat és hallgatjuk a márciusi szél zúgását, amelyben a legnagyobb magyar hadvezérnek, gróf Zrínyi Miklósnak, az írónak a lelke zúg. Az ő végvári vitézei itt, a Mura partján csa­táztak a törökkel, ezelőtt két és fél évszázad­dal. Ennék a Zrínyi Miklósnak a lelke lebeg felettünk, aki Csáktornyái sasfészkéből először kiáltotta oda a világnak: Ne bántsd a magyart! Zúg­3 Inak a márciusi harangok és érces hangjukban azt üzenik nekünk nemzeti nagyjaink, hogy új életre támadunk, az idők végtelenségéig élni f:og a magyar és rajta a pokol kapui sem vesz­nek erőt soha. Könny és lelkesedés, kitörő tapsvihar ki­sérte a lélekbe nyomuló beszédet. Azután dr. S a r u g a Rudolf körorvos gyakorlati irányú beszédben hívta fel a hallgatóság figyelmét arra, hogy a kormány tettekkel mutatja meg, mennyire szívén van a visszatért területek né­pének sorsa. Nem szabad hallgatni a rémhír- terjesztőkre, a külföldi rádió híreinek hallga­tóira, akik a kuvikmadár szerepét töltik be. Tüzes lélekkel szavalt egy Reményik-verset Dubovay Gizella tanítónő és egy Sajó-verset Szüts júlia jegyzőségi körirnok. Gaál József vendajkú legény a Talpra magyar-t szavalta tapsos sikerrel. Nagyon kedves volt a tambura- zenekar által előadott Kossuth-nóta, valamint az Egyszer egy királyfi című balladának drá­mai megjelenítése, amelyben a maigyar nyelvi tanfolyamisták, Maries Hedvig, PozderecZ’Ju- liska és Damis István énekeltek és játszottak igen ügyesen. Persze jelmezbe öltöztek, sőt Pamics egyenesen gróf Szapárytól kapott ma­gyar ruhát. Királyi koronát meg saját maga állított össze ezüstpapírokból. Ezen az ünnepélyen is jelen volt a grófnő, a hivatalok vezetői, a község és a környék értelmisége és akkora közönség, amekkorát a terem csak befogadhatott. Meg kell még említenünk, hogy az ünnepély előtt a < községnek érdemekben gazdag öreg plébánosa, Va do vies Rezső mondott szent­misét, amelyen magyarnyelvű egyházi dalokat adtak elő. Vadovics plébános rövid szentbeszé­det is mondott, amelyben megemlékezett a magyarság és a katolicizmus szoros kapcsola­táról. Apró zalai hirek 150 munkást foglalkoztató autójavító és sze­relő műhelyt szándékozik felállítani a Maort Zalában. Az üzem az olajfúrások során nyert gáz átvezetésével működnék. — Pénzértékben 558.93 pengőt eredményezett honvédeimk ja­vára a zalaegerszegi Baross Női Tábor által hétfőn rendezett »füsttelen nap«. Kukorica eladással folytatólagosan elkövetett árdrágító visszaélés vétsége miatt a zalaeger­szegi törvényszék nem jogerősen 10 napi log- házra átváltoztatható 100 pengő pénzbünte­tésre ítélte Horváth István zalaliövői földmí­vest. — Kerkakutason lopást követett el Né­meth József kozmadombjai gazdasági cseléd. A bíróság jogerősen 7 havi börtönné ítélte. —• Ártúllépés vétsége miatt nem jogerősen 100 pengő pénzbüntetésre, az ítélet hírlapi és dob­szó útján való közlésére ítélték Prélecz Ká- rolyné zalalövői özvegyasszonyt. Molnár Jó­zsef zalalövői lakost ugyancsak ártúllépés vét­ségéért szintén 100 pengő pénzbüntetéssel súj­totta a bíróság. HIRDETMÉNY. Zalaegerszeg megyei városban az 1942 évi tavaszi haszonállatvizsjgálatokat március 23-án 8 órától 12 óráig tartják meg. Felhívom Zalaegerszeg városban és annak külterületein lakó egypatás állatok tuiajdouo- nosait, hogy egypatás állataikat (ló, szamár, öszvér) március 23-án reggel 8 órára szép idő esetén a vásártérre, esős idő esetén pedig a Rozenkrantz-féle vendéglő udvarára vezessék elő, mert különben állataikat a tulajdonos költ­ségére fogom megvizsgáltatni. Vemhes kan­cáknak és az 1 éven aluli csikóknak fedeztetési jegyeit a vizsgálatra el kell hozni. Figyelmeztetem az állattidajdonosokat, hogy a tavaszi haszonáJlatvizsgálatról való elmara­dás kihágás és a mulasztók ellen a kihágási eljárást megindítom. Egyéb haszonállatok (tehén, ökör, borjú, juh, kecske, sertés, stb.) otthon az istállóban, az ebek pedig otthon megkötve, vagy elzárva tartandók. Zalaegerszeg, 1942 március 16. Polgármester. Modern rádiók szép csillárok nasy választékban találhatók GALVANI K. F. T.-nél villamossági és rádiótechnikai vállalat Zalaegerszeg, Kazinczy-tér 4.

Next

/
Thumbnails
Contents