Zalai Magyar Élet, 1942. február-március (3. évfolyam, 36-71. szám)
1942-03-19 / 64. szám
I ARA 8 FILLER 1942 MÁRCIUS 19. CSÜTÖRTÖK MAáföSfkET III. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP ^ 64. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PFSTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai naß világ- és országos vonatkozású eseményei MÉP részéről vitéz Lukács Béla szólalt fel.' Délután 5 órakor a felsőházban mondta el programbeszédét a miniszterelnök. A Magyar Távirati Iroda jelenti, hogy a zsidó birtokok kisajátításának meggyorsításáról szóló törvényjavaslatot a kormány a Ház elé terjesztette. * Burmában a harcok újra teljes erővel megindultak. A japánok átkeltek az Irava folyón. A Brome és Mandalay felé vezető, utón súlyos harcok folynak a szövetséges csapatok és a apánok között. Szumalra szigetének megszállása Padang elfoglalásával befejeződött. A sziget minden fontos pontja japán kézen van. Brazíliában elrendelték az általános, mozgó- s'tást. A tengelyhatalmak állampolgárait mindenütt eltávolítják a hadászati szempontból iontos tengerparti területekről az ország belsejébe. Izrnet Inonü török államfő Szolimában elmondott beszédében kijelentette, hogy Törökországnak nincs megoldatlan, kérdése, amely háborúba sodorhatná. Mindent megtesznek, hogy az országot távoltartsák a háborútól, de ha elkerülhetetlen, akkor síkra száll az ország utolsó erejével is, hogy érdekeit megvédje. Az elhúnyt Amadeo, aostai herceg öccse, Spoleto hercege, akit a múlt évben, Horvátország királyává jelöltek ki, fölvette az aostai hercegi címet. A brit tengernagyi hivatal jelentése szerint egy 1090 tonnás brit romboló, amely az Északi- tengeren hajókaraván kíséretében haladt, elsüllyedt. • Uj magyar március A márciusi lobogók alatt fontos üzenet szállt szerte az országba a magyar ifjúsághoz. A fiatalságnak, a nemzeti újjászületésnek ünnepén a kormányzóhelyettes úr zászlót adományozott a leventéknek és egyetlen fenkölt mondattal bocsátotta útjára nemzeti szabadságunk szent jelét: „Az 1848-as zászlóknak testvére ez a nemzeti zászló. Isten nevében és azzal az óhajtással adom át a mai magyar ifjúságnak, hordozza ugyanolyan tisztán és ugyanolyan áldozatos lélekkel, mint hordozta annakidején a márciusi ifjúság“. Nemzeti önállóságunk és sorsváilalásunk jele a március 15 én kibontott levente-zászló. Hiszen talán soha a történelem folyamán olyan hatalmas vihar nem száguldott át Európán, mint manapság. És ezért szólt az ország fiatalságához Káilay Miklós miniszterelnök is a rádió legszélesebb nyilvánosságával. Figyelmeztetett nagy kötelességeinkre, amelyeket teljesítenünk kell, mert a mai idők nem tűrnek habozást, egyhelyben maradást. A tettek korát éljük, a magyar nép igazi felszabadulása áll küszöbön, amelyről tudjuk, hogy a nemzeti szabadság nem szabadosságot és fejetlenséget, hanem a magyarság sorsának, életszínvonalának megjavítását jelenti. Fegyveies korszakban élünk, amely az elé a választás elé állít bennünket, hogy lemondjunk- e az életről, vagy pedig fegyverrel leküzdjük a polgári jólétet, a munkát, a családot fenyegető rémei: az orosz bolsevizmust. Keletről fenyegeti hazánkat ismét a pusztulás 8 ezért ragadunk fegyvert, mint ezer év óta oly gyakran. Ez a háború azonban nem végződhetik ösz- szeomlással, őszirózsás forradalmakkal. Bárminő nehéz idők előtt állunk is, a nemzetnek van elég lelki és tesii ereje ahhoz, hogy biztosítsa jövendőjét. Erkölcsi erőre is szükségünk van, hogy elválasszuk az igazságot a hazugságtól, az üres handabandázást, a vásári szófecsérlést a nemzet legszentebb hivatásától. A baráti nagy nemzetek mind megtalálták igazi életformájukat és az európai újjászületést Nehéz világot élünk, nehéz idők előtt állunk, nemcsak a harctér, hanem a polgári belső arcvo'nal is fokozott kötelességteljesítést követel tőlünk Ezért a miniszterelnök nemcsak lelkesí tett, hanem figyelmeztetett és intett is. Komoly szóval fordult az egész társadalomhoz és kijelentette, hogy nem tűri a fényűzést, gazdaság tobzódását, nem tűrhet semmit, ami a szegénységet és a megpróbáltatást fokozza. De ugyanilyen kevéssé tűri a lázitást és a bujtogatást. Mert a rend a győzelem és az élet első alap- feltétele. 1942 március idusán ugyanúgy a lét és nemlét kérdései foglalkoztatják a nemzeti közvéleményt, mint Petőfi Sándor korában. De ma biztatóbb a jövő, és a feladatok iránya bizonyos tekintetben más. Ugyanaz maradt azonban az élet legfőbb parancsa, amelynek teljesítésére a márciusi ifjúság adott példát: hűség önmagunkhoz, magyarságunkhoz. Ez az új magyar március igazi jelentősége. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara Kaposvárott tegnap rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek legfontosabb tárgypontja a nyugalomba vonult Kiss Elemér kamarai igazgató örökébe való új igazgató megválasztása volt. A választást érthető okoknál fogva eddig szokatlan érdeklődés kísérte és a jelöltek érdekében való nagy levélbeli és hírlapi propaganda előzte meg. Megjelentek a zalai kamarai tagok is majdnem teljes számban, ott volt vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-fő,ispán és dr. Ta- rányi Ferenc felsőházi tag, nyugalmazott főispán is. Somogy, Tolna és Baranya megyékből is úgyszólván kivétel nélkül felvonultak a tagok a választásra. Nevezetessége volt a közgyűlésnek az, hogy Húsz évi csonkaság után ezúttal először vált teljessé a kamara az új igazgató megválasztásánál, mert megjelent a visszatért Muraköz és a baranyai háromszög gazdatársadalma is.' A közgyűlést báró Mirbach Antal kamarai elnök nyitotta meg, majd bejelentették,, (hogy a megüresedett igazgatói állásra hárman pályáztak és pedig Asztalos Lajos helyettes igazgató, Kelemen Ernő gazdasági felügyelő, a szarvasmarhatenyésztők egyesületei szövetségének igazgatója és Molnár Pál kamarai főtitkár. A választást titkos szavazás útján bonyolították le. Ennek eredménye gyanánt óriási többséggel, 102 szavazattal került ki győztesen Asztalos Lajos. így őt jelentették ki a kamara új igazgatójának. Asztalos Lajos ezután elmondotta székfoglaló beszédét, amelyben a megnehezült. időkben a kamara különleges feladataira hivatkozott. Ezeket a feladatokat a teljes együttműködés szellemében lehet csak egész ereÜ-. ménnyel megoldani. - •' Ma délelőtt mutatkozott be a képviselőház- ban Kállay Miklós miniszterelnök. Az ülésen a képviselők teljes számban megjelentek. Put- itoky Móric háznagy kíséretében vonult be a terembe a miniszterelnök kormányának tagjaival. A kormányzói kéziratok felolvasása után a miniszterelnök mondotta el bemutatkozó beszédét. Hangsúlyozta, hogy változatlanul folytatni fogja az előző kormány programját. Az egy hét előtti kijelentéseit mindenkor állja, ha nem is ismételi meg állandóan. Magunk is részt- veszün'k a háborúban, — mondotta — de nem csupán a baráti érdekekért harcolunk, hanem saját jövőnk és határaink biztosítása érdekében is folyik a harc, ha ezer kilométerre is az ország határaitól. Kijelentette, mindent megtesz, hogy szociális és nemzeti irányban kitűzött céljának elgáncsolói ne legyenek. A magyar katona megállja a helyét a harctéren, — elvárja, hogy az itthonmaradottak is minden erejükkel megkönnyítsék a kint harcolók nehéz munkáját. A közellátással kapcsolatban megemlítette, hogy a gabonaellátásban az új termésig zavar nem lesz. Gondoskodik a kormány, hogy ezekben a nehéz időkben minden tobzódást megakadályozzon. Ezzel kapcsolatban felülvizsgálat alá veszik a záróórák kérdését is. A zsidók káros munkáját f-öltétlen ki kell küszöbölnünk. Szeretettel emlékezed meg a még elszakított területeken élő magyarok türelméről, majd szociális, ifjúsági és közigazgatási kérdésekkel foglalkozott. Ennek során elismerően nyilatkozott a jegyzőkről. A miniszterelnök 80 perces beszédét lelkes éljenzéssel fogadták. ^ Ezután a kormányprogram feletti vitát kezdték meg a pártok vezérszónokai, elsősorban a
