Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-11-19 / 263. szám
I MA<A£Rí1ET 1941 november 19. Levél Muraközből, amelynek lakottága sokat vár a népművelés magyar munkájától Ha szétnézünk a nekünk olyán kedves Muraközben, vérzik a szívünk, hogy Hegedüis, Szilágyi, Sziládi, Horváth, Legény stb. jó magyar családi nevek viselői egy szót se tudnak magyarul. Szomorúan tapasztaljuk, hogy már csak a nagyapók beszélnek vajmi keveset magyarul, az elnemzetlenítés szinte garázda módon érvényesítette politikai hatalmát. Öntudatra kell tehát ezeket a magyarságunkból el- rábölt véreinkét ébreszteni és szorgalmas, szívós munkával vissza kell vezetni őket a nagy magyar népcsaládba. Már rhegihdtiit áz élet az iskolákban és hallani a kicsinyek magyar éneklését. Bizony idegölőén sokat kell az Idle kinevezett tanítói kärtiäk dolgozni, inig a tanítás legelemibb sikereit elérik. Re'hdíthetetlén hittel dolgoznak, mert tudják, hogy .minden kis sikerrel hazájukat szolgálják. Tulajdonképpen itt kezdődik a magyar munka. Örömtől dobog a szívünk, liiert máris hállani az idegenajkú iskolás gyériiiekektől á »Szebb jövő« és »Dicsértessék a Jézus Krisztus« köszöntést. Nagyon fontosnak tartanám, hogy moist, tél idején.; amikor a lakosság ráér, a népművelő előadások keretében vetített; vagy mozgóképek segítségével bemutatnák a muraközi falvakban a szentistváni birodalom minden kincsét. Ezekből a képekből sokat és gyakran kellene küldeni, hogy az édes magyar szó fülbemászó dallama révén könnyebb legyen a .magyar muitika és szirite versenyezve tanulnák nyel- vühket. Hä áztál! niégtahulják a jó tnagyar Itiótákat is, akkor a magyar lélék midiiden alakító ereje érvényesülni fog. Csák egy példát említek. Magyarul egy szót sein beszélő családnál lakom és riéhá jó magyar lemezeket játszok gramofonon. Örömmel hallgatja az egész család. A házigazidám családja egyik nap azzal fogad, hogy a magyar nótát ők már kívülről tudják. Összeszeditek a szótárból annyi szót; hogy ezt megmondják és elkezdték énekelni, hogy »Daru madár fenn az égen«. Olyan boldog voltam, hogy ön- kénytelenül is szolgálatot tehettem hazámnak és ma már az egész család az édes-bús magyar nótákat énekli, meg a könnyék házaiból’ is idejárnaik, hogy repeső szívvel hallgassák a magyar dalt. Hisszük, hogy a Vármegyei népművelési bizottság rövidesen abban a helyzetben lesz, hogy minél több magyar hanglemezt, gramofont és rádiót adjon ki az itteni községeknek használatra. Sajnos, most semmi komolyabb szórakozás nincsen ezen a vidéken. Hiszen a szerb cél az volt, hogy műveletlen és könnyen hajtható hordává váljék ennek a vidéknek a népe. Sokat várunk a levente intézménytől' is, amely játiuár elsején kezdi meg mürikálkodá- sát. Nagy munkát kell itt végezni a leventeJó női kabáU bunda és női ruha Tóth Gyula úri és női divatházban olcsó szabott árak óktatás terén, mert éppen ez az ifjúság az, amely egy szót sem tud magyarul és őket az uszítok magyargyiilöletben nevelték. Ismétlem, hazánk eme déli végvárában nagy munkát kell végeznünk, mert áz eljövendő nemzedéknek tartozunk ezzel. Nyárra megszépülnek Erdély fürdői A ferencjózsiefi viliág magyarja előtt a fürdő- kultúra imái fóka teljesen ismeretlen volt. A tehetősebbek akkor is fölkeresték Velencét, a Riviérát, Abbáziát, esetleg Svájcot, a betegek Karílsbadot, Mariienbadiot, Pöstyént, Hévizet, Trencsénteplicet, inkább azonban a külföldi fürdőhelyeket, miért akkor ez volt a módi. Néha ia Tátrának, a Balatonnak .£$ a gyönyörű erdélyi üdülőhelyeknek is jutott vendéig, leginkább az Anina;bálok idején, mindez azonban messze volt attól, amit ma fürdőkultúrának nevezünk. Igaz, ínaguk a fürdőhelyek is hibásak ^ ebben. Hiányzott belőlük a külföldi színvonalú' kényelem s áltálában ahhoz a sok gyönyörűséghez, amit a magyar természet oly pazarlóan osztogatott, az üzleti leleményesség édeskeveset adott hozzá. Csák a «Iliit háboirú után kezdett divátba jönrtí a mai értelemben vett nyaralási divat a legszélesebb társadalmi rétegek körében is és persze csak akkor kezdődött a számbavétele mindazoknak az alkalmatosságoknak is, amelyek e célra részünkre megmaradták. £s ekkor vettük csak észre, hogy mekkora kincseket vesztettünk. Ekkor kezdtük mondogatni magunknak és egymásnak: Istenem, mi mindent csinálnánk a mai eszünkkel a Tátrából, Erdélyből és a többiből. S miután már nem volt A 4 százalékkal kamatozó r (Erdélyi nyereménykölcsön) jegyzése megkezdődött. Egész nyereménykötvény ára P 200 — Fél nyereménykötvény ára P 100*— Negyed nyereménykötvény ára P 50 — kitorsolásra kerül: 25.779 drb. nyeremény, önzeten P 46,592.500 — értékben. Húzás: már 1042. év január első hétköznapján. Az első húzás főnyereménye: P 750.000'— Az összes kibocsátott Nyereménykölcsönkötvény legkésőbb 1961. év julius első napjáig beváltásra kerül. Bővebb felvilágosítást nyújt a jegyzési hely: Zalaegerszegi központi Varékpénztár Részvénytársaság. Telefon : 10. szám. Tátránk és Erdélyünk, kezdtünk megelégedni a szerényebbel is, egyre-másra építettük az üdülőtelepeket Lillafüreden, a Kékesen, a Mecseken, a Galyatetőn, a LÖvéreken, és másutt, szépítettük a majgyar tenger partjait is. Végre azután visszakerült Északerdély is, A most múlt nyár volt az első alkalom, hogy újra fölkereshettük az erdélyi fürdőhelyekét. A viszöíiflátás mozgalmas és ünnepélyes volt. Valóságos irodalma támadt az erdélyi nyaralásnak s ez az irodalom tele volt csodálattal, dé tele volt bírálattal is. A csodálat az érdélyi fürdővilág mesés természeti pompáját illette, a bírálat a berendezések, alkalmatosságok, közlekedési lehetőségiek kisebb-nagvobb hibáinak szólt. E hibák mentségére el kell mondanunk, hogy azokat nem az erdélyiek, haneni a történelem Csapásai okozták. Erdélyt a rabság 22 éve lerongyolta. Elkoptatta mindazt, amijie volt és nem adott módot arra, hogy pótolja, javítsa, a kor színvonalára emelje a kopottat. Most ránk, az egész magyar társadalomra vár a feladat, hogy a mulasztottakat jóvá- tegyük. Hogy Erdélyt visszavarázsoljuk »tün- dérkert«-té. A százmillió pengős erdélyi kölcsön, amelynek jegyzése november 24-én kezdődik, erre is módot fog adni. Üdvös hatását már a következő nyáron élvezni fogjuk az erdélyi fürdőhelyeken. INNEN IS — Az árkormánybiztosiság rendelete szerint a külföldről behozott új író- és számológépek fogyasztói ára nem lehet magasabb, mint a rendeletben körülírt beszerzési és fogyasztói ár után számított 42 százalék bruttó haszonnak együttes összege. — Érdekképviseletbe tömörülnek a kertészek az anyagi támogatás, a szakképzettség és a termelés értékesítésének biztosítására. — A Balatonvidék külön gazdasági egységének törvényes megállapítására és a balatoni kamara alakítására mozgalmat indított a Balatoni Társaság. — Megfosztottak a magyar állampolgárságtól 102 személyt az ország területének elhagyására vonatkozó jogszabályok kijátszása miatt. — Az OTl-mak budapesti közgyűlésén beszámoltak arról, hogy új szanatóriumokat, kórházakat és kertes lakásokat, továbbá 17 kétemeletes bérházat épít a Társadalombiztosító. Intézet. — Sorozatos villamosbalesetek történnek Budapesten a jobboldali közlekedésre áttéréssel kapcsolatban a közönség vigyázatlansága miatt. — A honvédelmi miniszter bejelentette, hogy a legénységi hadbavonultaik illetményét 6 pengőről 30 pengőre emelték fel. — Beiktatták a püspöki méltóságába Kolozsvárott Józan Miklóst. Árdrágításért kéthónapi fogházra ítélték Pete Ferenc kaposvári városi alkalmazottat a cukorjeggyel való visszaélés ügyében. Vádlott- társa, Mezey József kereskedő 200 piqngő büntetést kapott. — Hivatalos .látogatásra indult a hercegprímás Kassára, Nyíregyházára, jászóra, és Máriapóesna. ki j
