Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-11-10 / 255. szám
2 1941 november 10. tufflhn Sírva búcsúztatták a hívek a távozó Fekete Károly református lelkipásztort Ziliahy Lajos írja egyik művében: »Minden leiutazás egy kis meghalás.« Ez a gondolat lebegett előttünk vasárnap délelőtt a gyönyörű új zalaegerszegi református templom magyaros gyülekezeti termében, ahol vitéz gróf Teleki Bélta főispán, a zalaegerszegi református egyházközség főgondnoka, a presbitérium és a kis egyházközség híveinek jelenlétében búcsúzott Fekete Károly lelkész a gyülekezettől, a gyülekezet pedig gondos és szerető lelki- pásztorától. j Fekete Károly az istentisztelet keretében elmondott beszédében búcsúzott el híveitől. Küldetését itt befejezettnek érzi mondotta többek között. — A templom áll. A híveket összegyűjtötte és eggyé olvasztotta. A Gondviselés rendeléseit, az elrendeltetést pedig alázattal, nyugalommal és köszönettel kell fogadni.. Azután megható hangon mondott köszönetét a főispánnak, aki mint az egyházközség főgonid- tnoka, irányításával és támogatásával jelentősen fellendítette ennek a kis egyházközségnek az életét. Az istentiszteletet egy újszülött megkeresz- telése zárta be, majd a főispán elnökletével megalakult a díszközgyűlés. A díszközgyűlés keretében elsőnek vitéz gróf Teleki Béla főispán búcsúztatta a távozó lelki- pásztort. — A mindenható Isten az, aki sorsunkat irányítja — mondotta a főispán. — És most Isten akarata az, hogy elbúcsúzzunk eddigi lelkipásztorunktól, aki fiatal kora ellenére is atyai gondoskodással és körültekintéssel pász- torkodott. Fekete Károly tizenöt év alatt kifejtett munkásságáról tud az egyházközség csaknem minden egyes tagja. így elég, ha ezúttal kimagasló alkotásait említem. Az ő munkásságához fűződik a szórványügy rendezése, 4 fiókegyház létesítése, az egykor szegény egyházközségnek tekintélyes vagyont szerzett és végül legnagyobb alkotása, amiről álmodni se mertünk: a templom — itt áll előttünk. A főispán itt költői hasonlattal mutatott rá arra, hogy az új templom elkészülésén|ek gyorsaságával, szépségével és magyaros stílusával örökre ítéletet mond Fekete Károlynak eszmé- nyiségtől és magyarságtól égő leikéről: igaz pásztor volt. — A család akár szükebb, akár tágabb értelemben, csak akkor felel meg a szó igazi értelmének, ha lelki barátságon alapszik. Ha a család tagjai az ő bensőjüket titokmentesen feltárják, csak így meríthetünk mindanniyiunk közös Istenéből új erőt. Majd rámutatott a főgondnok arra, hogy Fekete Károly azért tudta magát maradéktalanul az egyháznak szentelni, mert olyan asszony állott az oldalán, laki minden családi gondot megosztott, sőt levett férje Vállairól. A főispán így fejezete be szavait: — Az, aki a lelkek barátságát így megnyerte, nem válik meg tőlünk soha és ma, amikor búcsúzunk, a Mindenhatóhoz könyör- günk, kérve, hogy vezesse 'öt azon az utón, amelyen eddig kormányozta. A presbitérium nevében dr. Szász Gábor presbiter meleg szavakkal köszönte meg a hívek számlára 15 éven át nyújtott lelki javaJó női kabát„ bunda és női ruha Tóth Gyula uriésnőidiwatházban olcsó szabott árak 1 kát. Fekete Károly lélekben mindenkor velünk van és velünk marad — mondotta. Kassai Klára a tanulóifjúság nevében búcsúzott nagy szekfűcsokorral, dr. Telman Sándorné plédig a Református ’Nőegylet nevében vett meleg búcsút. Nagy Miklós evangélikus lelkész a búcsúzás fájdalmát érzékeltette szívből jövő gyönyörű szavakkal. A mély érzelmekkel telt beszéd hatása alatt sokan még a férfiak közül is sírva fakadtak. Fekete Károly hálatelt szívvel mondott köszönetét azokA zalai művelődéstörténetben nevezetes szerepet vivő Csatár községről újabb sok jót hallottunk. Hónapokkal ezelőtt megalakult az Országos Központi Hitelszövetkezet fiókja, amely máris áldásos befolyást gyakorol a gazdatársadalom életéré. Támasza, erőssége ez a község törekvő népének, hogy megvethesse lábát .a talajon, növelje önbizalmát, munka- és vállalkozási készségét. Rövid fennállása alatt már vagy 50 ezer pengő kölcsönt helyezett , ki a tagok között. Ez a szövetkezet lett a központja miniden anyagi .és erkölcsi megmozdulásnak. Szívós kitartással, áldozatos ös:z- sze fogással a falu hőseinek emlékére díszkertet is létesítettek, most pedig gazdakört alakítottak, hogy Széchenyi szellemében a ’szervezkedésben találják meg a boldogulásnak erkölcsi fegyverzetét. Minden megmozdulás mögött ott találjuk a falunak apostoli buzgallmú kántortanítóját, Paál Gergelyt, aki az iskolai munkán kívül is minden idejét a nép javán való fáradozásban tölti. Minden akadályt ’léküzdő erős' akarat és szervező készség teremtette meg a gazdakört, amelynek alakuló értekezletén megjelent Kras- sovich László, a zalaegerszegi járási mező- gazdasági bizottság elnöke, Kovács Ferenc kamarai álelnök, Asbóth Károly, a Zalavárme- gyei gazdasági Egyesület titkára, Kazay Gyula Zalaegerszeg városi főintéző, Kosztya Zoltán, a Felsődunántúli Termelők Szövetkezete ki- rendeltségének vezetője, dr. Pesthy Pál, a Zalai Magyar Élet szerkesztője, Mészáros Jenő bocfiöldei tanító és az az 54 gazda (idős és ifjú), akik a gazdakör első törzsét;alkotják. A szervezés folyamán, meg az előzetesen Széchenyi és a szövetkezetek címen tartott népművelési előadáson Paál Gergely már teljesen megvilágította a gazdakörök célját és jelentőségét. Most már csak a pecsétet kellett ráütni az alakulásra és hivatalosan kimondani, hogy »vagyunk!«' Az elnöki (tisztet betöltő Krass ovi e h László megnyitó beszédében hangsúlyozta a mások jó példájának megfigyelésén, követésén és a szakírások olvasgatásán alapuló több, jobb minőségű és a talaj természetének megfelelő, tehát legjobban’kifizetődő termelés jelentőségét az egyéni boldogulás és a nemzet- gazdaság szempontjából, Katonáink csak úgy tudják megállni a helyüket a csatasorban, ha nagyobb ütemű munkánknak és fokozott tudásszerzésünknek latbavetésével az idehaza levők is megállják a sarat. Kovács Ferenc a szövetkezetek apjának, gróf Károlyi Sándornak jelszavát ajánlotta figyelembe: »Szervezkedjetek, hogy erősek legyetek!« Az összetartás elérése nem gyors 'eredmény, hanem lassú folyamat, amelynek során minden, gazdába bele kell nevelődnie a hivatásbeli öntudatnak, a foglalkozásra való büszke önérzetnek. Szükséges a helyes önismeret, hogy egészséges életszemlélet alakulhasson ki. Kazay Gyula Zalaegerszeg város üdvözletét tolmácsolta a szervezkedésnek, amely a tökéletesebb magyar ember eszményképének elérését fogja munkálni. Asbó th Károly, aki a Gazdasági Egyesület részéről a szervezkedés alakiságait intézte, felszólalásában lelkére kötötte a gazdáknak, hogy a haladó kor követelményeinek Saját érdekében keresse fel Siót, a világhírű grafológust Megállapítja írásának vonalaiból jellemét, múltját, családi körülményeit. Ozlettervek, szerelmi problémák stb. megoldása, tudományos módszer szerint. Felkereshető különbejáralu lakásán Jákum Ferenc utca 12. (Bakán szabó háza) Fogad: reggel 8-től este 8-lg. (Vasánap is egész nap) nak a katolikusoknak is, akik a krisztusi testvériségben egyesülve őt törekvéseiben támogatták. megfelelő szakműveltség szerzésével és egymás támogatásával adjanak létjogosultságot az egyesülésnek. A lelkesedéssel fogadott beszédek után megalakult a tisztikar. Elnök lett Héder Károly, alelnök Horváth Ferenc es Kovács' Dezső,' jegyző Paál Gergely. A megválasztottak nevében Paál Gergely szólalt fel és Ígéretet tett, hogy a gazdakör a falu jó szellemének munkása lesz.’ Az alakulás hazafias énekkel kezdődött és | végződött. Első megmozdulás lesz a Csatárban tervezett hathetes téli gazdasági tanfolyam, amelyen való részvételi szándékát már' több,, mint 50 gazda jelentette he. .További terv az, hogy a hitelszövetkezeti fiók anyagiéi erkölcsi támogatásával nemsokára hajlékot emeljenek a gazdakörnek, amely hajlék egyúttal a csatári népház lesz. Akkor aztán nem kell majd őszi didergés-’ ben udvarra szorulnia az összejövetelnek, mint ahogyan, sajnos, most — úgy kellett tenni... FERENC JÓZSEF ''ét ( vív KESERŰ VII Az őszi vetést mielőbb fejezzék be a gazdák Báró Bánfíy Dániel földníívelésügyi miniszter a sajtón keresztül felhívást intéz a gazdákhoz, hogy az Őszi vetési munkákat a legnagyobb leréllyel folytassák és mielőbb fejezzék be, még mielőtt az időjárás esetleg azt meg nem akadályozza. Ez hazafias kötelesség isj' mert háborúban élünk és az ország szükségleteit csak a termelés megfelelő fokozásával biztosíthatjuk. Munkahelyén ma mindenki katona és mindenkinek tudnia kell, hogy a 'jól föl nem használt munkaidő a nemzetet gyen-, gíti végeredményben, mert termelési kiesést, anyagi veszteséget okoz. Az ország kenyérgabonaszükségletét a jövő évben is föltétlenül biztosítanunk kell és ezért kötelessége minden gazdának, hogy az őszi vetést rendesen, a kellő időben elvégezze. A magyar textilgyárosok országos egyesülete most tartotta 47. évi' rendes 'közgyűlését. Dischka Győző elnöki megnyitójában vázolta az 1940 év eseményeit és azokat a súlyos feladatokat, amelyekkel a nyersanyaghiány következtében a textiliparnak meg kellett birkóznia. A textilipar legtöbb ágában az .év második felében üzemkorlátozásokat kellett végrehajtani, azonban a textilipar súlyos gondjai ellenére is nagy mértékben fejlesztette szociális intézményeit. Dischka elnök arra Térte a textilipar vezetőit, hogy az egyesület irányításához alkalmazkodva állítsák összes erőiket a magyar textilipar fenntartására és fejlesztésére irányuló munka szolgálatába. Gazdakör alakúit Csatáron
