Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-03 / 225. szám
2 MAGWítlhET 1941 október 3. Amis a háború tart, minden jótékony-egyesületnek a Vöröskereszt zászlója alá kell sorakoznia Az első férfi és női szaküzlet Tóth Gyula ruhaszalonja [ A biztositotiak árvái 18 éves koruk eléréséig ugyancsak kapnának járadékot. A tag elhalálozása esetén özvegye a biztosítottnak járó járulék felére tarthatna igényt mindaddig, amig újabb házasságot nem kötne. Az intézmény felállítása nemcsak az önálló ipart vagy kereskedést űzők öreg napjait biztosítaná és mentené meg a teljes nyomortól, hanem hatalmas tőkék felhalmozódását is elősegítené. Ezekből a tőkékből a kiskereskedők és kisiparosok ma szinte megoldhatatlan nagy kérdéseit is dűlőre lehetne juttatni. Ilyenek például a kislakások, mfihelyházak építése, rövid és középlejáratú kölcsönök nyújtása a különféle kisipari és kiskereskedői intézmények létesítése céljából. ADAKOZZUNK A VÖRÖSKERESZTNEK A most folyó háború a Magyar Vörös- keresztre is különleges, még az eddiginél is nagyobb feladatokat ró. Ezeknek megvalósítása csak a nemzet minden egyes tagjának legmesszebbmenő áldozatkészségével oldható meg teljes sikerrel. A Magyar Vöröskereszt a múlt évi országos gyűjtés óta immár harmadszor áll helyt a honvédség mellett, mert elsőrendű kötelessége a hadrakelt seregek sebesültjeinek és betegeinek az állami gondozáson túlmenő ellátása. Ehhez sok millió pengőre van szükség. A belügyminiszter engedélyével a Magyar Vörös- kereszt a céljainak megvalósításához szükséges anyagi eszközök részbeni előteremtése érdekében »Vöröskeresztes napok« elnevezés alatt október 4-én és 5-én országos gyűjtőnapokat rendeznek. A gyűjtés Zalaegerszeg területén október 5-én, vasárnap urnákkal, perselyekkel, majd házrói-házra járva gyűjtőívekkel történik. Felkéri a polgármester a város hazafiasán érző közönségét, hogy a gyűjtéshez mindenki anyagi erejéhez mérten járuljon hozzá, hogy a nemes cél, sebesült és beteg honvédeink ellátása a legnagyobb mértékben biztosítható legyen. INNEN IS — ONNAN IS Budapesten ezentúl reggel 9 óráig az üzemnyitástól nem lesz kisszakasz. — A fővárosi leányiskolák érmelegitőket kötnek a honvédek számára. — 8 hónapi börtönt kapott Kudek Józsefné budapesti asszony, mert 50 filléreseket és egy pengősösöket hamisított. — Idejében megakadályozták a budapesti detektívek Lugosi Károly és Lukács József rovottmultu egyének rablógyilkosságát, akik Horváth József fűszer- kereskedőt akarták kifosztani. — A cipőgyárak 100 ezer tipuscipő gyártásához szükséges anyagot szállítottak. — A kormány rendelete értelmében szarvasbőgés ideje alatt a fa kitermelését és a fa fuvarozását a vadászterületen szüneteltetni kell. — Visszatért az északi területek légvédelmi szolgálatából a III. légvédelmi tüzérosztály Szombathelyre. — Tegnap a Baross Szövetség székházában a Vöröskereszt hívására együttes értekezletre gyűltek egybe a zalaegerszegi női egyesületek vezetői. Az értekezlet, amelynek tulajdonképeni tárgya az október 4 iki, illetve 5-iki országos vöröskeresztes nap megrendezése volt, túl haladt az eredeti célon és igen fontos és nemes, de annál sürgősebb feladatok megoldására szabott határozott utat. Az emberszeretettől áthatott lelkes értekezletet vitéz Farkas Sándor nyugalmazott ezredes hitvese, a Vöröskereszt társelnöknője nyitotta meg. Komoly szavakkal mutatott rá arra a véres áldozatra, amelyet a magyar honvédek óráról-őrára hoznak a háború arcvonalain otthonaink védelmére. Utalt a római példára, amikor a Karthago és Róma közötti csatában a nők mindent feláldoztak a győzelemért, holott a győzelemre semmi remény sem volt. — Most csak egy kis áldozatot kell hoznunk mondotta az elnöknő — de ezt kivétel nélkül és szivünk teljes melegével mindannyiunknak meg kell tenni. A komoly időkben komoly szavakkal feltárt asszonyi kötelesség mély nyomot hagyott a hölgyek szivében és az értekezlet további menete a haza és emberszereteí lelkes lángjával teli meg. Czobor Mátyás nyugalmazott polgármester, mint a Vöröskereszt fiókegyesületének elnöke kiosztotta a hölgyek között a vasárnapi urnák (A honvéd haditudósító század közlése.) Osztagunk egyik ütege egész nap velünk — a felderítő zászlóaljjal — robogott előre, mert az elöcsapátokhoz osztották be. A felderítő zászlóaljjal együtt estére érkezett be H. faluba a Bug és a Dnyeper közötti síkon. Egész nap gyors iramban üldöztük a hátráló vörös utóvédeket, akiknek csak alko- nyattájban sikerült megvetni a lábukat egy erdő szélén, mely végeláthatatlanul nyúlt el a nagy síkságon. A nap már lebukott a hátunk megett, amikor elértük a falu szélét. Az ellenséget éjtszakára csak járőrök követték tovább. A zömök az előcsapatok biztositó- lánca megett éjjeleztek. Az üteg természetesen állást foglalt, készenlétbe helyezkedett, hogy minden pillanatban munkába kezdhessen, ha szükség van rá. Egy szérüskertben álltak az ágyuk, nagyszerűen leplezve, hogy az esetleges vörös légi látogatók előtt észrevétlen maradjanak. Mert holdvilág ugyan nem volt, de számítani kellett arra is, hogy ellenséges tüzérségi tüzet kapunk az éjtszaka s akkor a felgyújtott házak világánál a vörös bombázók felfedezhetnék az üteget is. Csaknem éjfélig csendesen telt az idő. Csak messze-messze morajlott az ágy úszó és időn- kint kopogott bele egy-egy géppuska az éjt- sakába. Éjfél előtt néhány perccel azonban hir- telenüi megrendült az ég s a föld, vijjogtak a gránátok és fülsiketítő robbanásoktól lett hangos a világ. A vörösök lőtték a falut ... A vaksötét éjt- szakában csak a robbanások fénye villogott fel kísértetiesen, aztán egyszerre lángba borult egy viskó. A lángok rőt fénye messzire bevilágította a környéket. Szerencsére az ellenséges lövedékek messze, legalább kétszáz méternyire tőlünk vágódtak le, de egyszerre csak hirtelen közelünkbe került a tűz. A felvert föld apró göröngyeiből már a nyakunk közé is kaptunk helyeit az egyesületek szerint és megkérte az egyesületek vezetőit, hogy hatáskörükön belül gondoskodjanak a gyűjtésről. Közös határozat szerint Zalaegerszegen csak vasárnap lesz utcai gyűjtés. Ezután a volt polgármester megértette a jó- tékonycélu egyesületek vezetőivel, hogy a különböző női egyesületeknek, amig az ország vérzik, a Vöröskereszt zászlója alá kell tömörülniük, mert nem lehet fontosabb feladat, mint a hazájukért vérüket áldozó honvédeken köny- nyiteni. Az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy a vöröskeresztes zászló alá tömörülve együttesen küzdenek idehaza a győzelemért. A nemes elhatározásnak a véradás, házaló gyűjtés, vöröskeresztes tanfolyam, szeretet csomag, stb. rövidesen megvalósuló tervein kivül azonnal gyakorlati eredménye is volt. A női egyesületek vezetői ugyanis elhatározták, hogy már kedden délután fél három órakor érmele- gitő kötésre gyűjtik össze a különböző egyesületekbe tömörült tagokat a Baross székházba, hogy addig is, mig a vöröskereszt-gyapjufonál megérkezik, felfejtett fonálból és más rendelkezésükre álló anyagból kössenek névtelen hőseinknek. A közös kötéshez minden leányt és asszonyt szívesen várnak, sőt elvárnak. Nem kell hozzá semmi, csak egy kis szív és hármas kötőtű. néhányat, semmi kétség, a vörös ágyuk a mi ütegünket keresik s egyre közelebb kerülnek hozzája, mintha az éjtszakában is látó szem irányítaná őket. P. főhadnagy, az üteg parancsnoka nyomban gyanút fogott s szempillantásnyi idő múlva határozott is. Az égő viskó gyújtotta világosságban körülnézve parancsot adott, hogy a környező házakat, amelyekből a szérüskertre lehet ellátni, a legaprólékosabban kutassák át tnég egyszer, minden zeget-zugot a legalaposabban vizsgáljanak át.. . Gyanúja nem csalt. Két perc múlva az egyik házból egy asszonyt hoztak ki. a honvédek. Más élőlényt nem is találtak ... De ezt az asszonyt egy titkos rádióteadó mellett fogták el, amint éppen utasításait adta le az erdő túlsó felén álló vörös tüzérségnek. Az égzengető nagy lármában csak akkor riadt fel, amikor egy honvéd elrántotta a készülék mellől. Állati, bamba arccal állt előttünk .. . Sohasem láttam még ilyen érzéketlen arcot . . . Szemében nyoma sem volt a léleknek, csak az éjtszakában lobogó lángok rőtt fénye tükröződött benne ijesztően. A kérdésekre nem felelt és akkor sem szólt egy szót sem, amikor hátravezették . . . De a vörösök ágyutüze egy lépéssel sem jött aztán közelebb. Még vagy félóra hosszat egyre azt a dombocskát verte, amelyen csak néhány tépett lombu szilvafa állott . . . De a mieink sajnálkozva nézték azokat a szilvafákat is, amelyek recsegve-ropogva dőltek ki a gránáttűzben . . . Látogassa a BődOy vendéglőt, sörkertet. Előzékeny kiszolgálás, árai szolidak. Szíves pártfogást kér Bődey Gyula vendéglős, Kos« suth Lajos-utca 29. Telefon 378. Asszony-kémek a vörös hadseregben
