Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-10-25 / 244. szám

6 1941 október 25. •fyi^T ' TÉLÉT A Cserkész könpRoreskedés az ifjúságot előirt tanszerrel cserkészpontossággal szolgálja ki. való fölemelését. Kívánja továbbá a pártveze­tőség, hogy a nagy- és kiskereskedői jogosít­ványok, valamint az iparengedélyek kiadásánál a jövő,ben elsősorban a megjelelő szakkép­zettség mellett a haűirokkantak, vitézek, tűz­harcosok, katonai kötelezettségnek eleget tett személyek, vagy ezeknek árvái előnyben ré­szesüljenek. * RÉVFÜLÖP MÉP szervezete vitéz Bydes- kuthy Sándor nyug, ezredes, kerületi társ- pártvezető elnöklésével október 23-án a szerve­zők és tizedesek bevonásával értekezletet tar­tott, amely Radocsay László igazságügyminisz­ter, a község országgyűlési képviselőjének ok­tóber 25-i látogatását készítette elő. Aztán különféle közellátási és szervezeti kérdésekkel! foglalkozott. Einhoffer István párttagot, aki el­len talpbőrrel való üzérkedés, árdrágítás és egyéb, a közellátást és a nemzet érdekeit sértő törvényellenes ténykedések miatt eljárás in­dult, a párt kizárta tagjai sorából. * NAGYKAPORNAKON az október 14-én tartott szervező értekezleten Banicza János pártvezető összetartásra, szociális munkára buzdította a megjelenteket. Póvics István szer­vező titkár a kormány munkásságát és célki­tűzéseit vázolta és többek között a házbaéy- kérdésről világosította fel a megjelenteket. Az értekezlet egyhangúan amellett foglalt állást, hogy a közel 150 házhelyigénylő kérését rö­vid időn belül el fogják intézni. * NEMESRADÓN október 12-én folyt le a szervezői értekezlet Nagy János községi párt- vezető elnöklése mellett. Póvics István szer­vező titkár beszédében az összetartás és fe­gyelmezett munka fontosságát hangoztatta és a szervezésre vonatkozólag adott utasításokat. Király Imre felszólalásában a lábbeliek és a szővöttanyagok árainak szabályozását kérte, valamint a cipészmunkások magas munkabérét kifogásolta. * BEKCSÉNYPÓLYÁN október 6-án tartott a MÉP választmányi gyűlést. Balogh József el­nök beszédében kitért a szervezkedés fon­tosságára. Eelkérte az összes munkatársakat, hogy a haza érdekében továbbra is dolgoz­zanak, igyekezzenek a pártnak minél több tagot gyűjteni. Bejelentette továbbá, hogy az ősz folyamán minden hónapban tartanak gyűlést. Figyelmeztette a tagokat, hogy lelkiismerete­sen jelenjenek meg. Ezután több közérdekű üggyel foglalkoztak, különösen a közellátás nehézségeit tették szóvá. * :.Vi , ZALAUDVARNOK MÉP szervezete októ­ber 13-án tartott értekezletet. Udvary Géza pártvezető beszédében ismertette a 'kormány küzdelmes munkásságát és felhívta a szervezet tagjait, hogy igyekezzenek felvilágosító mun­kát végezni, mert a mai nehéz időkben csakis így lehet a rendet és fegyelmet fenntartani. Kovács Imre és Levenczi Gyula a templomépí­tés körüli teendőket említette meg. Elhatároz­ták, hogy a vármegyei elnökséghez folyamod­nak segítségért. * NEMESNÉP MÉP szervezetét október 9-én látogatta meg Lukács Sándor kerületi szer­vező titkár. Dénes Gyula pártvezető a helyi szervezkedés fontosságát hangsúlyozta és ki­jelentette, hogy ezen a téren a szervezet tag­jai mindent elkövetnek a siker érdekében. A- szervezet egyhangúan arra kéri a vármegyei elnökséget, támogassa abbeli törekvésüket, hogy a község határában levő és a királyi kincstár tulajdo iát képező volt határőr lak- tanya népház céljára engedtessék át. Emlékezzünk zalai hőseinkre 1917 október 25-én nagy lélekjelenlétről' tett tanúbizonyságot Vörös István gyalogos, a volt nagykanizsai 48. közös gyalogezrednek a Skumbi folyó völgyében vívott harcaiban. Amikor ugyanis a 20. hegyi dandár ellentáma­dásra indult, Vörös István gyalogos, mint egy biztosító őrs parancsnoka a Stravanj község­nél táborozó ellenséges szakasz háta mögé keveredett. Helyzetének meglepő voltát ügye­sen kihasználva, nagy lármával az ellenségre támadt, amely meglepetésében halottak és sebesültek hátrahagyásával minden irányban szétszaladt. Ügyes és bátor magatartásáért Vörös István gyalogost a kis ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. Apró zalai hírek Letartóztatta a vizsgálóbíró a csalással és oliirathamisítással gyanúsított dr. Lichtenstein Sándor nagykanizsai ügyvédet. — Kordonok­nak fogadták fel a bazsi körjegyzői irodába Jáhny Endre jeddigi helyettes díjnokot. — Rá- dióíkörözést adott le a csendőrség Kreiszinger György drávavásárhiellyi községi bíró orgyilko­sának elfogatására. — Krisztus király ünne­pélyt rendez a zalaegerszegi római katolikus egyházközség holnap, vasárnap este fél 7-kor a Művelődésházban. A pannonhalmi főapát Fehér Bálint bencés szerzetese ideiglenes nyugalomba helyezte Ti­hanyban. — Az árfelügyelettel kapcsolatosan járási tisztiértekezlet volt Sümegen dr. Nagy Béla főszolgabíró elnöklése mellett a járás jegyzőkarának bevonásával. INNEN SS — ONNAN IS A pénzügyminiszter által beterjesztett 1942 évi állami költségvetés szerint az államadósság összege 3.545 millió pengő a 2.5 milliárd pengő nemzeti jövedelemmel szemben. A ki­adások összege 3.256, a bevételieké 3.082 mil­lió pengő, a hiány tehát 174 millió pengő. — A címkórság ellen foglalt állást a pécsi on ősi kamara is. — 19 millió pengős tervet dolgo­zott ki az Országos Közegészségügyi Intézet a {községeknek egészséges ivóvízzel való ellá­tására. — Álarcos rablótámadás volt a rába- tamási postán. A takarítóasszonyt megkötöz­ték és a hivatalt feldúlták. A tettest Budapes­ten fogták el Adamkovics József asztalos sze­mélyében. — Nem járul hozzá Sopron város törvényhatósága, hogy a tisztviselők a köz- igazgatási vizsga letételére halasztást kapjanak. — Tilos a temetők kivilágítása Budapestért. — Negyedszer is megjelent az égbolton az északi fény. — Hatalmas tűzvész pusztított a fejérmegyei Felcsut községben. A kárt 20 ezer pengőre becsülik. — Gróf Festetics Ernői meg­vásárolta Budapesten a Kék Duna-éttermet. A fiatal mágnás a vendéglátó iparon keresztüli kapcsolódik a gazdasági életbe. — Téli ki­kötő épül ia Ferenc-csatornában Baja alatt. — Nem kell megfizetniük a vidéki városoknak a Speyer-kölcsönnek másfél millió pengős ille­tékét. — Adómentes házak után i® meg kell fizetni a hadfelszerelési adót. — Üzembe he­lyezik a kolozsvári gyufagyárat. — Feltűnően csökkent a gazdaárverések száma és a védett gazdák is soronkívüli visszafizetésekkel jelent­keznek hitelezőiknél. — A törkölypálinkának; új 'beváltási árát hektoliter fokonként 2.10 pengőre kérik megállapítani az érdekeltségek. A katonai sorozáson kidéről! a göbölyös gazdáról, hogy — leány Tószigetcsilizközben most került sor az 1893 —1919 korosztályú elmaradt sorozásúak felül­vizsgálatára. Ilyenek körülbelül hatvanan vol­tak, köztük egy feltűnően éles vonású, pom­pás termetű, igazi vasgyúró. Mikor ennek a soiozásra előállítottnak a fe­lülvizsgálatára sor került, mindenkinek tátva maradt a szája, mert megállapítást nyert, hogy nem férfinak, hanem leánynak született és az ma is. A kérdések pergőtüzében nyugodtan elmon­dotta, hogy tehetős szüleinek egyetlen gyer­meke volt s azok tipegő korától kezdve fiú­ként nevelték, fiúsán öltöztették, úgy hogy a falu népe is mint fiúgyermeket ismerte. Mi­kor felnőtt, átvette a gazdaság vezetését: szán­tott, vetett, aratott, zsákolt. Jól gazdálkodott s ma már tekintélyes göbölyös gazda a falujá­ban. Nincs más szenvedélye, csak a pipa, de ebben a vonatkozásban panasza van: »Méreg­drága lett a pipadohány!« Az »öreg« leányt természetesen nem állítot­ták a magasságmérő alá, hanem elbocsátották, hogy nadrágosan, csizmásán tovább is szőrén ülje meg a lovát, ha határnézőbe megy. Rendelet a kukoricatermés bejelentéséről és felhasználásáról Az új kukorica-rendelet értelmében minden termelő köteles bejelenteni az 1941 évben kukoricával bevetett terület nagyságát és a betakarított kukorica mennyiségét, azonkívül az f940 évi termésből megmaradt kukorica- készletet. Ugyancsak be kell jelenteni a kon- veneiós cselédeknek és a részeseknek kiadott kukoricamennyiséget is. A feles, vagy bérföldeken termelt kukorica mennyiségét szintén a tulajdonosnak, illetőleg munkaadónak kell bejelenteni, de elkülönítve a maga részére betakarított mennyiségtől. A bejelentést — a birtok nagyságára való tekintet nélkül — annak a községnek elöljáró­ságánál, illetve annak a városnak a polgár- mesterénél kell megtenni, ahol a kukorica ter­mett. Bejelentés alkalmával a gabonallapot ma­gukkal kell vinni, amit bejegyzés után azon­nal visszakapnak. Akinek gabonalaipja még nin­csen, annak a községi elöljáróság (polgár- mester) új gabonalapot állít ki. Akinek kukorica van a tulajdonában, fölös­legét köteles a közellátási miniszter álltai meg­állapított határidőig a Hombárnak, vagy bizo­mányosainak megvételre felajánlani. Az 50 ka- tasztrális holdnál nagyobb birtokokon a fölös­leg egyharmad részét már 1941 november 20-áig csöves állapotban a Hombárnak (bizo­mányosainak) a termelő köteles megvételre felajánlani. Kukoricát csak a Hombár (fő- és albizomá- nyosai) vásárolhatnak, valamint azok, akiknek vásárlási engedélyük van. Vásárlási engedélyre eladott kukoricát a gabonalapon föl kell tün­tetni. A kukoricatermés bejelentésének határideje a kukorica törésének befejezését követő 8 nap, de legkésőbb 1941 november 10. Aki bejelen­tési kötelezettségének nem tesz elejget, azt a törvény a nemzet érdekeire való tekintettel sú­lyosan bünteti. , gyertyán, cser és tölgyhasáhfa prima minőségű I. osztályú uradalmi tételű jutányos áron minden mennyiséiben kapható. Olcsóbb minőségű puhafát ugyancsak minden mennyiséiben módomban van száliitani. Szénrendeléseket előjegyzésbe veszek. Szives támogatást kér Fatelep Zrinyi-utcában, fütőházzal szemben. Telefon 321. Vörös István tűzifa- és szénnagykereskedő.

Next

/
Thumbnails
Contents