Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-10-25 / 244. szám

1941 október 25. 2 roäSKfan Jó női kabát, bunda é$ női ruha Tóth Gyula uriésnőidiwaiházban olcsó szabott árak Árak Zalaegerszegen Az árellenőrzés országos kormánybiztossá­gának árfelügyeleti osztálya által' megállapított legmagasabb árakat az alábbiakban közöljük részletenként. Aki a jelzett áraknál többet kér, vagy többet ad, kiteszi magát a legsúlyosabb büntetésnek. Élősertés (tenyésztő, hizlaló legmagasabb eladási ára): 170 kg, vagy nehezebb, fiatal (2 évesig) I-a jól hízott kilónként 1.78, leg­alább 155 kg-<os, fiatal (2 évesig), I-a jól hízott 1.74, legalább 148 kg-os fiatal (2 éve­sig) I-a jól hízott 1.70, legalább 110 kg-os (18 hónaposig) jól hízott és I-a sonkasüldő 1.66, legalább 170 kg-os hízott, korra való te­kintet nélkül 1.62, legalább 100 kg-os fiatal, középminőségű szedett sertés 1.64, 170 kg alatti vágósertés, korra való tekintet nélkül 1.54, 75 kg-inál nehezebb sovány sertés 1.54, 35—75 kg-os hizlalásra alkalmas sovány sertés 1.90 pengő. Sertéshúsok, zsír, háj, zsírszalonna és hen­tesáruk árait a küldött hatósági árjegyzékek tüntetik fel. 'Élőborjú alapára kilónként 1.30 pengő. Borjúhús (fogyasztói árak): comb 2.84, comb szeletben 3.—, máj 3.20, karaj és vésés lebeny nélkül, benne levő csonttal, láhszárcsont nél­kül 2.60, kicsontozott lapocka 2.60, karaj sze­letelve 2.86, tarja, mell, pörköltnek való hús 2.08, nyelv 2.60, fejhús és tüdő (azonos az élőborjú alapárral) 1.60 pengő kilónként, borjú­velő 70, borjúfodor és pacal 80, bőr nélküli borjúláb 18 fillér darabonként. Élőmarha alapára kilónként 1.15 pengő. Marhahús: elsőrendű Hátulja 2.56, eleje 2.24, másodrendű hátulja 2.36, eleje 2.04, tisztított vesepecsenye 3.56 piengő kilónként. Birkahús (elsőrendű): comb 2.40, gerinc 2.20, eleje 1.80, tüdő, máj 1.30, fej, láb 0.60, másodrendű: comb 2.—, gerinc 1.90, eleje 1.60, tüdő, máj 1.30, fej, láb 0.60 pengő kilónként. Bárányhús: hátulja 2.40, eleje 2.—, tüdő, máj 1.30, fej, láb 0.60 pengő kilónként. A VIDÉKI UMKOZONSÉG kedvenc hotelje az ESPLANADE nagyszálloda BUDAPEST, III., Zsigmond-utca 38—40. Telefonok: 357-735, 351-738. 157-299. Szemben a világhírű Lukácslűrdövel és Császárlürdövel. a Rózsadomb allén. Teljes komfort, folyó melegvíz, központi fűtés. A Nyugati pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda tellesen újjáalakítva, új veze­tés alatt áll. Elsőrangú eale-rettaurant, polgári árak. Olcsó szobák pensióval. vagy anélkül. Hosszabb tartózkodásnál külön engedmények. Pénteken reggel megérkezett Zalaegerszegre Károlyi János színigazgató és társulata, szom­baton reggel pedig megérkeztek a díszletek is. Az igazgatóság köreiben jó hangulat ural­kodik, mert — mint a társulat igazgatójától értesültünk — rendkívül kedvezően alakult a bérletezés. Fodor titkár háromnapos bérlete- zése alatt több, mint 2.000 pengő bérletet jegyzett a zalaegerszegi közönség. Hogy a színészeket az idén milyen örömmel fogadták, Az igazságügyminiszter rendelete értelmé­ben egyes bíróság tárgyalja az olyan uzsora, vagy árdrágítási ügyeket is, amelyeknél az Ügyészség nem l‘át egy éven túl terjedő fog­ház-, vagy börtönbüntetés kiszabását. A zala­egerszegi királyi törvényszéken az elnök ki­jelölése alapján az ilyen uzsora és árdrágítási ügyekben való ítélkezést dr. Deseő Árpád ta­A zalaegerszegi származású Fendrik Ferenc, akinek fiatal korát már több országos sikert aratott színdarab, regény és egyéb irodalmi munka kiséri, most újabb regénnyel lép az olvasóközönség elé. »Este nyolckor« a címe a regénynek, amely a szerző nyilatkozata szerint tulajdonképpen kulcsregény. A regény hát­terében a Nagy Színház áll és ezzel függ össze a hozzátartozó emberek élete: öröme, boldogsága és tragédiája. Pályák indulnak és roppannak össze, szerelmek támadnak és ham­vadnak él a pénz, a mindennapi kenyér és a művészi elvek kuszaságában. A regényt a Színházi Magazin című folyóirat kötötte le és ezzel kapcsolatban így mutatja be Fendrik Ferencet: „Sztálin házi telefonja és egy zalaegerszegi Szombaton a reggeli órákban éppen riport után siettünk a Kossuth Lajos-utcán, amikor feltűnt, hogy Szabó József cserkészboltja előtt nagy tömeg ácsorog. Amikor azután közelebb mentünk, láttuk az érdeklődés okát. Nem min­dennapi látvány volt. A kirakat egyik oldalán használt telefon, alatta palatáblán néhány ko­pek és jelvények; mindezek fölött pedig nagy fehér tábla ezzel a szöveggel: »Sztálin elvtárs házi telefonja, megmaradt pénzecskéje és jelvényei«. Előbb azt hittük, hogy ügyes reklám az egész, de azután az üzlettulajdonos (ő valószí­nűleg hiszi is, amit mond) egész komoly ma­gyarázatokba kezdett és megmutatta közelről kell már nagy fáradsággal áttanulmányozniok az ártáblákat, hogy megtudják egy-egy cikk­nek az árát. Három színben készültek ugyanis az új hatósági hirdetmények az árakról: a piros színűek a húsfélék árait, a fehér színűek a tej, vaj, túró, liszt, tojás stb., végül a zöld színűek a zöldségfélék árait tüntetik fel. Zalaegerszegre azonban hatósági árjegyzék­nek eddig csak fehér színű falragaszok ér­keztek, amelyeken a húsárak feltüntetését nem látjuk. arra jellemző, hogy a máskor utólag fizetett bérleteket most kilencven százalékban előre ki­fizették. Az igazgató és az egész társulat el van ra­gadtatva a zalaegerszegi kedves fogadtatástól és a sajtón keresztül komoly ígéreteket tet­tek, hogy minden tehetségükkel és igyekeze­tükkel ki akarják érdemelni ezt az előlegezett bizalmat. Ez a gyorsított eljárás arra szolgál, hogy az árdrágítókra azonnal lecsaphasson a törvény ökle. Előfordulhat például, hogy valaki dél­előtt 9 órakor közszükségleti cikkel árdrágí­tást követ el a piacon, negyed 10-kor már a rendőrségen 'folyik ellene az eljárás, féltízkor átkisérik a törvényszékre, 10 órakor pedig már el 'is ítéli a bíróság jogerősen. otthonában él Zalaegerszegen, de időről-időre bekukkant Budapestre, az itteni színházi, mű­vészeti, irodalmi élet minden jelenségéről gyor­san tájékozódik és jobban, tárgyilagosabban ítéli meg az eseményeket, mint mi, akiknek a fővárosi élet forgataga nem enged időt a gon­dolkozásra. Innen van az, hogy minden írása nyugodt és friss, tele a vidéken élő embernek aranyosan bölcs derűlátásával. Fendrik Ferenc egyúttal igen jeles színpadi szerző. A Vígszín­ház eddig két sikeres színdarabját játszotta. Most pedig az a megtisztelés érte, hogy a Nemzeti Színház »rendelt« nála Bajor Gizi számára vígjátékot. Az új darabot még kará­csony előtt mutatja be a Nemzeti Kamara- színház. megmaradt pénzecskéje” üzlet kirakatában is a telefont, amelyben még benne volt az orosz szám: 8—26. A telefont és a jelvényeket egyik szabad­ságra érkezett katona rokona hozta. Odessza mellett zsákmányolta Sztálin nyaralójából, ahol a háború alatt is többször tartózkodott — és bár igen melege volt, ez alkalommal, mint tudjuk, nem nyaralt. A telefon különben egészen régi mintájú és fogantyúja már nagyon elkopott, jeléül annak, hogy nagyon sokat használhatták. Ha tényleg Sztálin elvtársé volt, — aminek ellenkezőjét egyelőre nem bizonyíthatjuk — akkor 180 millió ember reszketett ettől a kopott és ósdi szerkezettől, amely most szomorúan és elárvul­tán függ a zalaegerszegi üzlet kirakatában. Kedvezőnek ígérkezik az idei zalaegerszegi színiévad Az árdrágítási ügyekben való egyes bíráskodás n ács elnök latja el. Színházi regényt ír Fendrik Ferenc,zalai földink — A kitűnő fiatal író csendes és kedves Megírtuk mar, hogy Oktober 27-en, nettón az ország minden városában és községében kifüggesztik az új árlapokat. Ugyanezen a napon indul meg a "leghatékonyabb árellen­őrzés munkája is az árdrágítók, árúelrejtők, vagy élelmiszerhalmozók ellen. A gyümölcs­ös baromfiárak kivételével minden közszük­ségleti piaci cikket belevontak a hatósági ár- szabályozás körébe. Az árhirdetményeket az élelmiszereket árusító üzletekben és a piaco­kon kell kifüggeszteni, de a vevőknek nem Hétfőn falragaszok tüntetik fel minden községben a hatósági árakat

Next

/
Thumbnails
Contents