Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-24 / 243. szám
} ARA 8 FILLER ; 1941 OKTÓBER 24. PÉNTEK ff. évfolyam ♦ POLITIKAI NAPILAP + 2 43. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Ttttőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Nézzünk szembe a nélkülözéssel — mondta a miniszterelnök a Mép értekezleten A Magyar Élet Pártja értekezletén Lukács Béla elnök megnyitó beszédében megemlékezett a Kormányzó Urnák és a miniszterelnök-i nek a német főhadiszálláson tett látogatásáról, a Ke!etukrajnában harcoló honvédeinkről, majd így folytatta: — Amikor honvédeink az ország határain túl küzdenek és midőn benn, az ország határain belül a nemzet nagy erőfeszítéseket, tesz, akadt egy magyar képviselő, aki hazafiatlan kiáltványával akarja megbontani a nemzet egységét. A kormány megadta a választ erre a kiáltványra. Gyors intézkedéséért a legőszintébb köszönetét mondjuk a kormánynak. Ezek az intézkedések alkalmasak voltak arra, hogy letöröljék azt a szégyenfoltot, amelyet idegen országban megtévedt emberek a magyar becsületen ejteni akartak. Bárdos sy László miniszterelnök szólalt fel azután és rámutatott arra, hogy a képviselőiház utolsó ülése óta eltelt időben a kormány megszakítás nélkül végezte munkáját, amely arra irányult, hogy az állami és társadalmi rend fenntartásáról, valamint a termelés zavartalanságának biztosításáról gondoskodjék. Legelső feladatunk, — mondotta, — hogy a nemzet szervezett erőit csorbítatlanul őrizzük meg. Ennek érdekében folyik minden munka. Célunk az, hogy az állami és társadalmi éllet, valamint a termelés rendjének biztosításáról gondoskodjunk. Az a szándékunk, hogy munkafeladatokkal árasszuk el a törvényhozást, jól átgondolt, tervszerű munkákra vegyük igénybe, amelyből nem vita származik és nem él len- tétek keletkeznek, hanem amely egyetértésben szentesített gondola lokal visz a valóságos életbe. A miniszterelnök ezután emelt hangon jelentette ki, hogy büszkék vagyunk minden magyar hon- védrle, aki odakint! megállja a heijyét és újiabb elismerést szerez a hagyományos magyar katonai erényeknek. "Szólt a Führer főhadiszállásán tett látogatásról. A Führer főhadiszállásán mindenkinél a magyar katona különleges megbecsülésével találkozott. Rendkívül meleg szavakkal emlékezett meg a baráti bolgár állam miniszter- elnökének legutóbbi budapesti látogatásáról. Végül Széchenyi egyik mondásával fejezte be felszólalását: rend, értelem és nélkülözés, ez laz a három elem, amelyen ennek az országnak harmóniáját, békéjét és nyugalmát fenn lehet tartani. Kérte, hogy különösen az utolsó szóra tegyük a hangsúlyt. Nézzünk szembe a nélkülözéssel, még ha nagyobb is lesz, viseljük el, mert mások is viselik, súlyosabbakat, mint mi. A zalai családok áttelepítésében irányadó szempont az erkölcsi öntudat felkeltése és megmentése Tegnap délután tartották a Zalaegerszegen rendezett szociális tanfolyamnak befejező előadásait. Ezúttal Markos Jenő igazgató, népművelési titkár a szociális letkületre való nevelésnek a nemzet életébe vágó feladatait világította meg a tartalom gazdagságával és az előadásbeli forma kitűnőségével. Kifejtette, hogy az állam biztonságának legfőbb védelme a polgárok gazdasági, szellemi és erkölcsi megsegítésének pillérein nyugszik. Tehát viszonylagos jólétet és a nép szellemi színvonalát emelő művelődési lehetőségeket kell biztosítani. Legnagyobb akadály a néppel való foglali ozásban a falusi ember bizalmatlansága és önzése. 'Ennek oka azonban a Ieíűht szabadelvű világnézet gazdasági kiuzsorázásában keresendő, ami elől mintegy önvédelem gyanánt a nép bezárkózott a maga világába. Ha követjük Széchenyi útmutatását, hogy Magyarországon nem szabad senkinek se kenyér, födél és a művelődés áldása nélkül maradni, akkor a gyermekáldás már nem lesz teher, a lelki és gazdasági nyomor megszűnik városban és faluban egyaránt. Fontos, hogy a magyar sorsközösség gondolatát ébresszük fel a társadalom minden rétegének lelkében. Dr. K ó n y i Mária második előadásában ismételten felhívta a figyelmet a környezettanulmány készítésének rendkívüli fontosságára a családsegítés szempontjából. Elismeréssel szólt azután a társadalmi öntevékenységről, amely Za ában ta’án az egész országban egyedül álló példával szervezte. meg az iskolás gyiermekek cipő- és ruhasegélyezésének módját. A lényeg itt az, hogy minden összegyűjtött pengő megkettőződik. Ki részesülhet juttatásban? Dr. Somogyi Ferenc országos szociális felügyelő igen értékes felvilágosításokat adott arról, kinek van joga a közjóléti szövetkezete hez fordulni valami juttatáséit. A szabályok a következőket írják elő: 1.) Legyen a folyamodó nemzethűség és nemzetpolitikai szempontból föltétlenül megbízható; 2.) legyen szorgalmas, becsületes, a polgári és egyházi törvényiek szerint is érvényes házasságban; 3.) legalább négy, 18. évet még be nem töltött, ellátatlan gyermeke tegyen; 4.) legyen bizonyos vagyoni alapja, de amely négy gyermeknél havi 150 pengő jövedelemnél, vagy 10 hold földnél, vagy 5.000 pengő vagyonnál több nem lehet. Négy gyermeknél többel rendelkező családoknál a jövedelem mértéke arányosan magasabb lehet. Földjuttatásban csakis az részesülhet, aki előéletével bizonyítani tudja, hogy a földet meg tudja és meg is akarja művelni. Előnyben részesül ezek között is az, akinek valami külön érdeme vain, a haza szolgálatában, vagy akinek máris van egy darab földje és ezt ‘kell kiegészíteni. Elv azonban, hogy nincstelenből nem csinál a szövetkezet egyszerre földbirtokost. Fokozatosan juttatja csak a föld birtokába, először próbát kelt kiállania. Tudni kell azt is, hogy a kihelyezett kölcsönöket vissza kell fizetniük a juttatottak- nak, mert azok közadók módjára is behajthatok. A közjóléti szövetkezet ilyen áldásos intézményének részletes megismerésében a szeminárium minden résztvevője leszűrte azt a verhetetlen igazságot, hogy ha így állanak a dolgok a rászorultakról való gondoskodásban, akkor semmi ok a nyugtalanságra. Gazember az, aki itt izgat, amikor az iintézméiryíes családvédelem úgy karon fog minden érdemes embert, mint a cselekvő isteni gondviselés. Zalaszentbalázs hálája Az előadásokhoz több hozzászólás történt, hallottuk hangját a zalaszentbalázs jaknak is, ennek a középkori telepes népnek, amely mindig türelemmel viselte sorsát és szegénységében sem félt a néha 14 gyermekes áldástól sem és iparkodott a szorgalmával, életrevalóságával önmagán segíteni. Most igen hálásak a kormányzatnak, hogy a domboldalba szinte belevájt fecskefészek-lakások fölcserélésére 'tavasszal már házhelyekhez juthatnak. Tanulságok öt pontban Az előadásokon szerzett tanulságok alapján dr. Somogyi Ferenc öt szempontra hívta fel a figyelmet: 1.) a környezettanulmány él- készítője érezze azt, hogy az ő lelkiismeretén nyugszik családok sorsa; 2.) nem elég juttatni, hanem a juttatottat további gondoskodásban is kell részesíteni, "ügy kelt mindenkit elindítani, hogy azt higyje: Is lein és a maga ereje segítette. 3.) Az áttelepített családoknak itt maradt vagyona további családvédelmi gondolatokat szolgáljon. 4.) Áttelepítésre a legkiválóbb emberanyagot válasszuk ki, hogy azok új otthonukban becsületére váljanak elhagyott megyéjüknek. 5.) A sokgyermekes családokat kell áttelepíteni, hogy megmentsük erkölcsi öntudatukat. Illetékes helyen megfontolás tárgyává teszik, hogy a juttatott vagyon sorsa valamilyen alakban biztosítva legyen arra az esetre, ha a tulajdonost halál-, vagy baleset érné. 'Szó lehet
