Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-18 / 238. szám
♦ POUTIM MM.PSL4ÜP # ÄRA 10 FILLÉR 1941 OKTÓBER 18. SZOMBAT Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tättdssy-utca 12. Telefon 80. Felelő zer készt ö: Dr. PITHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A gabona beszolgáltáása hazafias kőelesség Lossonczy István, a közellátási minisztérium államtitkára a magyar gazdák becsületérzésére és hazafiasságára utal az idei termés beszolgáltatásával kapcsolatos kérdésekről mondott rádióbeszédében. A rádió a legnagyobb nyilvánosság, amelyet kibővíteni és népszerűsíteni nem lehet. Mégis szóvá tesszük ezt a beszédet, mert itt nem csupán egyről van szó a sok előadás közül, hanem a nemzet legmagasabb és legszentebb érdekeiről, a magyar nép kenyeréről és hazánk gazdasági fegyverzetéről. Teljes szívvel átérezzük és helyeseljük Lossonczy államtitkárnak azt a megállapítását, hogy a magyar keresztény társadalom minden tagja elkeseredéssel tekint azokra, akik árúelrejtéssel, láncolással, árdrágítással és saját szükségleteik kielégítésének előtérbe helyezésével meg akarják nehezíteni a kormány munkáját és ezzel lehetetlenné akarják tenni a jobb magyar jövendőt, amelyért ma minden magyar ember harcol. A honvéd fegyverrel, állandó életveszedelemben, a dolgozó társadalom pedig megfeszített munkával és lemondással. Az áldozatot mindenki vállalja, mert az elől kitérni nem lehet. Az önzés senkit meg nem menthet, senkit boldoggá nem tehet, mert minoriyájan a nemzet sorsától függünk vállvetett közös munkával, egyesült s a terhek egyforma vállalásával érés csak erővel hetünk célt. A rendkívüli idők rendkívül fontos kötelességeket rónak a magyar gazdára. Háborús időkben a fegyveres helytállással teljesen egyenrangú jelentősége van a gazdasági helytállásnak és a készletekkel való helyes, központi gazdálkodásnak. A kormány éppen ezért már a cséplés alkalmával számbavette a gabonát és így az illetékes szervek tudják, hogy kinek mennyi gábona van birtokában. A gazda tényleges szükségletét megtarthatja és felhasználhatja, fölöslegét azonban október végéig a Hombárnak vételre köteles felajánlani. Tudvalevő, hogy az a gazda jár jól, aki kellő időre felajánlja gabonáját, mert így jobb árat kap érte. Október 31-ike után már 10 százalékkal kevesebbet fizetnek a felajánlott gabonáért, tehát 30 pengős búzáért csak 27 pengőt, 28 pengős rozsért pedig csak 25 pengő 20 fillért. A gabonaárak emelkedésére későbbi időpontban egyéb okokból sincs kilátás. Kétségtelen ugyanis, hogy az európai szárazföld gabonahelyzete ebben az évben lényegesen jobb, mint tavaly volt. így alaposan csalódni fognak azok, akik esetleges háborús drágulásra számítanak. Mindettől eltekintve, súlyos büntetés vár azokra, akik lelkiismeretlen módon elrejtik és nem szolgáltatják be gabonafölöslegeiket. A készletek elkobzásán felül hat hónapig terjedő elzárás, vagy még ennél is súlyosabb büntetés vár rájuk, nem szólva arról, hogy a termés mai számbavétele mellett teljesen fölösleges volna a dugdosás, mert hiszen a közellátási hatóságok a határidő eltelte után minden gabonatulajdonost személy szerint elszámolásra köteleznek. Ez alkammal pedig a rejtett készletek úgyis napvgra kerülnek. A kormánynak tét minden eszköze megvan arra, hogy lelkineretlen és önző egyénekkel szemben érvtyt szerezzen a hazafias és törvényes köteleég parancsának. Bizonyos, hogy etékintetben nem is fognak tréfálni, hiszen a magyar nemzet sok más európai néppiel együtt élet-halál harcát vívja s e harcot ugyanolyan kevéssé szabad elvesztenünk katonai, mint gazdasági téren. A magunk részéről azonban nem is annyira a büntetések súlyosságában és az ellenőrzés szigorú rendszerében bízunk, hanem a magyar gazda hazafiasságában, amelynek sok próbatételét láttuk a történelem csataterein és bizonyára látni fogjuk a mai gazdasági háború közellátási porondján is. Kik» miyen feltétellel és mekkora házhelyet szerezhetnek A jogszabályok elsőn ban a falusi lakosság házhelyszerzését kivánjt biztosítani. Közületnek (községnek, törvényhatságnak), egyéb intézményeknek, egyházaknK, szövetkezeteknek is lehet házépítésre alkaiip.:, megfelelő területű ingatlant biztosítani az esetben, ha ezek munkások, cselédek, törpebitokosok, falusi kisiparosok és más arra ráutlt kisemberek részére kívánnak családi ohhon létesíteni. A házhelyek kijelölése során természtesen a szükséges kö- zületekröl is gondoskodj kell. A házhelyszerzésre jelníkezőket a községi elöljáróság a vármegyi m. kir gazdasági felügyelőségtől dijtalaul beszerezhető ösz- szeirási ivekbe Ü eles felvenni. A jelentkezőket a közséji elöljáróság, majd a vármegyei m. kir. gazdsági felügyelőség és a közigazgatási bizottság ;azdasági albizottsága bírálja felül, végeredmér/ben azonban azt, hogy ki és mekkora térületü rázhelyet kap, a föld- mivelésügyi miniszter áhpitja meg. Kiket teli előnyben részestenl? A házhelyszerzők kiálasztása során — a megszabott feltéten kn« egyaránt megfelelő személyek közül is — előnyben kell részesíteni a vitézeket, a hadirokkantakat, a hősi halottak fiait, a tűzharcosokat és általiban a sokgyermekes jelentkaőketEgyéni jogcímen azotban senki sem követelheti a törvény alapján házhelyhez juttatását. Kit nem lehet házhelyben részesíteni? A törvény részletesen felsorolja, hogy kit nem lehet házhelyben részesiieni. Ilyen pl. akit súlyosabb természetű bűncselekmény miatt elítéltek, vagy aki jlyen miatt vád alatt van, aki ellen csődeljárás folyik, aki két évnél régebben esedékessé vált köztartozását nem fizette ki. Mennyit és mikor kell fizetni a házhelyért ? Akit a föidmivelésügyi miniszter házhelyhez kíván juttatni, mielőtt házhelyéi megkapná, a házhely becsértékén, k 25 százalékát, illetőleg, ha a házhelyszerzőnek három vagy több gyermeke van, vagy ha a házhelyszerző vitéz, vagy hadirokkant, a becsérték 20 százalékát köteles az eljárást költségekkel együtt előre megfizetni. A becsérték 75 százalékát, illetőleg 80 százalékát a házhelyszerzők 20—25 év alatt törlesztik, s a hátralék után általában 3 százalék kamatot fizetnek. A törvény alapján szerzett házhelyek után átruházási illetéket nem kell fizetni Ugyancsak illetékmentesek a törvény alapján kötött szerződések, okiratok és telekkönyvi bejegyzések is. A házhelyszerzők tulajdonjogot rendszerint csak a vételár felének kifizetése után szereznek. A házhely mekkora legyen törvénynek és a rendeletnek egyaránt alapszabálya, hogy az egyes házhelyszerzők A vető részére akkora területet kell kijelölni, hogy abból a szorosan vett házhelyen és udvaron kívül a föidmives családoknál szokásos veteményes kert is kiteljék, mégis, hogy az egyes községek belsősége túlságosan ne terüljön szét, 600 négyszögölnél nagyobb házhelyet csak kivételesen megokolt esetben lehet juttatni. OS éven belül lakóházat kell építeni A házhelyszerzők szerződésben vállalnak kötelezettséget arra, hogy öt éven belül házhelyükre lakóházat építenek. Az anyagilag gyengébb, de szorgalmas és józanéletü sokgyermekes családokat a saját érdekükben vállalandó eme kötelezettségük teljesítésében az Országos Nép- és Családvédelmi Alap, valamint az Országos Falusi Kislakás- épiiő Szövetkezet is — a rendelkezésre áiló anyagi eszközökkel — egyaránt támogatja. *. A föidmivelésügyi miniszter leiratban érfesi- tet e a törvényhatóságok első tisztviselőit, hogy a házhelyszerzések előmozdítására irányuló eljárást az illetékes hatóságok sok esetben meg sem indítják, holott az eljárás megindítására közérdekből szükség volna. Egyes helyeken. — mondja tovább a miniszteri leirat — ahol meg indítják az eljárást, ezt mtgokolatlanui és feles-
