Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-12-01 / 273. szám
ARA 8 FILLÉR 1941 DECEMBER 1. HÉTFŐ II. évfolyam + POLITIKAI NAPILAP # 2 73. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittössy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hőnapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 8t. A közellátás biztosítása G yőrf fy- B engyel Sándor közellátási miniszter tárcája költségvetésének ismertetésekor vázolta az ország közellátási helyzetét. Nagyszabású beszédében mindenekelőtt hangoztatta, hogy a gabonatermés kelő beosztás mellett ■elegendő lesz az egész lakosság ellátására. Bejelentette, 'hogy a heti zsíradagot 16 dekában állapít;» meg és szólt a ruházati kérdések: megoldásáról, valamint a lábbeli szükséglet biztosításáról. A gabonaellátás kérdésében utalt arra, hogy miután a felajánlási rendszer nem váltotta be a reményeket, elrendelte a gaboinaneműekben föllelhető fölöslegek számbavételét. Megváltoztatja a (kiőrl'ési arányt, hogy jobb kenyérlisz^ és több, jobb korpa legyen. A kenyérliszt és a korpa ára azonban nem fog emelkedni, mert az elkerülhetetlen emelés csak a nulláslisztet és a darát terheli majd. A takarékosság általánossá tételére bevezeti a kenyéirváltójegyet, amely megszünteti a budapiesti és vidéki vendéglők kétszeres kenyérellátását és havonta 12—13 vagon liszt megtakarítását eredményezi. A tésztagyárak termékeinek a forgalmi felülvizsgálatával megakadályozza -a kettős ellátottság lehetőségét. A kukorica felhasználásánál az a cél, hogy minél több jusson belőle sertésihízlalásra, egyben azonban gondoskodik Kárpátalja é,s Erdély étkezési kukoricával való ellátásáról is. A zsírhelyzet bizonyos nehézségeket mutat, remélhető azonban a komoly javulás, A miniszter elrendelte a magáncélú és közfogyasztásra szánt sertésvágásoknál a három, illetve hat kilogram zsír beszolgáltatását és elszámolás alá veszik a bányavállalatok, hadi- és nem hadiüzemek bérhizlalását, valamint a honvédségi hizlaló üzemeket is. Rendet teremtenek a hentesárü-készítmények terén akként, hogy a termelt fehérárü elsősorban a széles népréte- gek élelmezését mozdítja elő. éS ne szolgálja fényűző cikkek alakjában, a ga2ídíagabb rétegek túlzott kívánságait. A zsíradagot az egész országban előreláthatólag heti 16 dekában állapítják meg. A nehéz testi munkások aZonlban nagyobb mennyiségű zsír- és szalonnaadagot kapnak. A jövőben a sertészsír mellett a ba- romfizsirokat, az ételolajat, az olvasztott vajat és szalonnát is bekapcsolják a zsírellátás egészébe. A zsírkérdés minél teljesebb megoldása érdekében a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve elősegítik az olajosmagvak termesztését. A burgonya-, tej- és cukorellátás kérdésében hangoztatta a miniszter, hogy a burgonya tekintetében a nehézségek áthidalására elrendelte az igénybevételt s így a téli szükségletet biz- tositotta. Rendezni fogja a tejiellátáist is és hangoztatta, hogy a cekorellátás tétén kielégítő a helyzet. A karácsony előtti héten egységesen negyed kilogramos cükorfejadagot utalnak ki. A szappan és tüzelőszer biztosításánál nem lenne célravezető a jegy bevezetése, itt a hatóság kizárólag az árszabályozásra és az árellenőrzésre szorítkozik. A népruházati segítség bevezetésével a mezőgazdasági és ipari munkásság, valamint a kisfizetésű társadalmi réteg érdekeit szolgálja. 10 millió méter pamutszövetet, 3 ezer méter kartont és fésűs szövetet, többezer darab köt- szövöttárút osztat szét megfelelő olcsó áron a segítség a Hangya útján. Ez az olcsó niép- ruházati intézkedés 30 millió pengős keretben mozog. Bejelentette még a miniszter, hogy megalakítja a textilközpontot, amely pótanyagoknak, csalánnak, leniniek és kendernek igény- bevételével előállítja azt a ruházati készárút, amely a csökkentett igények fedezésére mindenképpen alkalmas lesz. A lábbelliközpont felállításával megindul a cipő és csizma tömeggyártása. A honvédségtől kapott javított bakancsokból eddig ötezer párt osztottak szét, tizenötezer pár javítása pedig most van folyamatban. A javított bakancsok ára 10 pengő lesz, míg az új munkásbakancsokat 29 pengős egységáron, százezer párral, most hozzák forgalomba. Megindult a használt cipők gyűjtése is. Erdélynek pedig 16.500 pár cipőt juttat rendes kereskedői áron a következő két hónapban. A külön munkáslábbeli utalványra december elején 50.000 pár lábbelit helyez el és megkezdeti a fatalpú bakancs, utászcsizma és fatalpú papucs nagytömegű gyártását. _ Győrffy-Eengyiel Sándor teljes nyíltsággal tárta fel a helyzetet s bejelentéseiből, intézkedéseiből megállapítható, hogy a kormány közellátási programját a szociális szempontok irányítják a legteljesebb igazságosság jiegyéhen. Nagy és alapos munkával sikerült a közélelme- zés kérdésében rendet teremteni, a 30 milliós olcsó népruházati segítség pedig a ruha- és cipőszükséglet beszerzését teszi Tehetővé azok számára, akiknél ez egyébként majdnem megoldhatatlan gondot jelentenie. Zászlót bontott a visszatért zalai területeken is Emlékezetes két napja volt a visszatért zalai területek népének. Szombaton Alsólendván, vasárnap pedig Csáktornyán és Perlakon tartották meg a járási MÉP szervezetek első választmányi ülésüket. Szép, gazdag és tanulságos volt mindegyik összejövetel, igazi lélektaMLko- zás, olyan megnyilatkozása a népérzésniek és egészséges gondolkodásnak, hogy az igazán felemelő és példaadó. A MÉP szervezetébe való bekapcsolódás a reánk váró nagy nemzeti munkába való egységes és fenntartás nélkül való bekapcsolódást jelenti. Törhetetlen hit ragyogott ki minden szemből, az a hit, hogy ennek az országnak boldog jövendőjét az ösz- szefogás, a fegyelem, a sorsközösség vállalása, a felelősségérzés és a fokozottabb munka tudja megteremteni. Alsólendva, Csáktornya, Perlak zászlódíszbe öltözve fogadta a keresztény nemzeti és szociális politika hivatott képviselőit és a messze vidékről egyebegyűlt tisztségvisídőr két, meg párttagokat. Ott volt a képviselők közül Pataky Kálmán országos alelnök, dr. Hu- szovszky Lajos, vitéz gróf Karnis Elemér, llov- szky János. Ott volt vitéz gróf Teleki Béla főispán, Kóisa Lajos országos központi főtitkár, Mester Kálmán, az országos Baross Szövetség titkára és számos vendég a vármegyei közélet kitűnőségeiből. Az értekezlet színhelye mind a három helyen zászlókkal, címerekkel és fenyőből font szalagokkal volt feldíszítve. Alsólendván dr. Széli György közjegyző, járási elnök mondott lelkes megnyitót. Önérzettel hivatkozott az ország feltámadásába vetett hitünk beteljesedésére és ígéretet tett, hogy a nemzeti célok elérésére egy táborba tömörült nép a zászlóihoz való törhetetlen ragaszkodással veszi ki részét a munkából, amelynek jutalma a hű polgárok számára való biztos kenyér és jólét. Pataky László az ösz- szejövetel kettős célját fejtegette meggyőzően. Az egyik az, bogy a vezetők és a vezetettek között levő kapcsolat szorosabbra fűződjék, a másik pedig, hogy a kormány célkitűzéseinek igaz képét megismerjük és ennek birtokában felvilágosító munkát tudjunk végezni. kormánypolitika egyhelyben topogna. Mikor országok és társadalmak tűnnek el Európában, milyen nagy áldás az, hogy a mi vezetőinknek higgadt politikája nemcsak a régi területek jelentős részeit szerezte vissza, hanem biztosította a nyugodt munkának menetét is. Megteremtette az erős hadseregét, tudván, hogy csak az az ország erős, amelynek1 erős a katonasága. A zsidókérdést máról-holnapra nálunk megoldani nem lehet, de a visszaszorításuk a közélet minden vonatkozásában lépéisről-lépésre folyamatban van. Addig azonban hiábavaló bárhány zsidó- törvény, ameddig becsületes végi óhajtásában mi, keresztények közre nem munkálunk. Vitéz gróf Kor ni s Elemér, mellén a világháborúban tanúsított hősisége számos ragyogó bizonyítékával, a hazafias lélek megindult hevével emlékezett vissza a huszonhárom év előtti időre, amikor a Piave mellől való hazatérőben utoljára járt Alsólendva vidékén. Szomorú karácsony elé nézett akkor az itteni lakosság, bizakodó reménység helyett búbánat ült az arcán, mert előre vetetté árnyékát a több, mint két évtizedig tartó kálváriajárás. Isten malmai azonban megőrülték az idegenek gonoszságát: még az első világháború hősei láthatják a csodákat: Trianon bilincse megtört. A Muravidéket, szent kbáyank szerzeményét idegen prédára az a szellem juttatta, amely nem akart katonát látni. Többé azonban ez a szellem meg nem ismétlődhetik. Vitézségre, emberségre van szükség, hogy megtalálja a magyar a magyart. Ádáz harc folyik a szláv bolsevizmus anarchiája éllen. Ebben a harcban pedig nemcsak az ősi magyar vitézség, hanem a belső arcvonal fegyelemtartása is fontos. Önző érdekek nem helyezkedhetnek a közös érdekek fölé, épp azért A koimánypo'itika lényege a szegedi gondolat, végcél a munkaállamhoz való eljutás. Áttekintést nyújtott a legutóbbi években hozott törvényekről, amelyek a legélénkebben cáfolják az ellenzéknek azt az állítását, mintha a kiengeszíe hejet en hadjáratot hirdetünk az árdrágítók eilen. Akarnunk kell azt, hogy minél több katonát lássunk, de nem papírbakancsokat, akarnunk! kell a keresztény nemzeti szellem hamaros diadalát, a zsidóság visszaszorítását és azt,
