Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-11-27 / 270. szám

ff* éwfmlwfttn # POLITIKAI NAPILAP # 2 70, szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai nap világvonatkozásu eseményei Ribbentrop német birodalmi külügyminiszter tegnapi beszédében bejelentette, hogy anyagi és hadászati berendezésék tekintetében Né­metország fölényben van Angliával szemben. Északamerika beavatkozása a háborúba nem változtatná meg a háború eredményét, csak meghosszabbítaná. Az az angolszász remény, hogy Német- és Olaszországban belső elége­detlenség tör ki, csupán remény maiad. A megszállt területek szervezése is folyamatban van. A most folyó háborúnak főcélja a bolse- vizmus teljes kiűzése Európából, mert csak így lehet megteremteni az új európai rendet. Német politikai körök a beszédhez hozzáfűzik, hogy a szovjet katonailag már megsemmisült. Az északafrikai harcokról azt jelentik Rómá­ból, hogy a szövetséges csapatok megsemmisí­tettek egy angol páncélos hadosztályt és sú­lyos veszteséget okoztak az ellenségnek em­berben és hadianyagban egyaránt. Parisban, a város több negyedében robban­tások történtek, amelyek kisebb anyagi kárt okoztak. A német katonai parancsnok a me- rchyletek megszüntetése érdekében egymillió frank sarcot vetett ki és kilátásba helyezte a legszigorúbb megtorló intézkedéseket, ha ha­lálos áldozat is lesz. Kinevezte a belügyminiszter Zala megye törvényhatóságába a 120 bizottsági A belügyminiszter a visszatért zalai terüle­tekről 120 személyt nevezett ki Zala vármegye törvényhatósága rendes tagjainak. Ezzel telje­sen kiegészült a vármegyei törvényhatóság és a visszatért három járás is teljesen bekapcsoló­dott Zala vármegye közéletébe. Mint értesül­tünk, a törvényhatóság alakuló gyűlését de­cember 5-én, az évnegyedes rendes közgyű­lését pedig 11-én már meg is tartják. A kinevezettek a következők: Kosz József gazdálkodó, Vernly Ernő bir­tokos, nyug. takarékpénztári tisztviselő, Belies Ferenc kisgazda, dir. Sebestyén Mátyás ügy­véd, Szvonarek Ferenc cipész, Hajdinák János kisgazda, Csonkás István tuzifakereskedő, Mi- siís István bőrkereskedő, Kavrán János kis­gazda, Báli Ferenc kisgazda (Perlak), Tota István kisgazda (Ligetvár), Jambresics Viktor kereskedő (Muraszentmária), Baligács Ferenc plébános, Kurján György kisgazda, Matus Pál munkavállaló (Kotor), dr. Zalán Gyula volt országgyűlési képviselő, Pacsándi Ferenc kis­gazda, Misser Károly kereskedő (Alsódomfco- rú), Kedmenec György kisgazda (Muravid), Kiekcz Lőrinc kisgazda, Zadravecz Jeromos kisgazda, Gudilin Lőrinc korcsmáros (Mura­király), Blagusz Lukács kisgazda (Muracsány),. Hegedűs Elek kisgazda, Blagusz Menyhért kisgazda (Hodosány), Csemerika János kis­gazda /Dékáníalva), Lackovics Károly kisgazda (Törökudvar), ifj. Csavlek Pál kisgazda (Tüs- keszentgyörgy), Megla Antal kisgazda (Alsó- pálfa), Vük Mihály gazdálkodó (Csehiaka), Ovcsár Gusztáv vendéglős (Kisszabadka), Reif Bálint kisbirtokos (Zalabenkő), Kalamár János kisgazda (Györgylaka), Papp Vince földmíves (Felsőpálfa), Andrasek János kisbirtokos, Auer Károly géplakatos, Szabó Károly kisgazda, Sznopek József kisgazda (Légrád), Rupits Vin­ce kisgazda (Eottornya), Czinzek István nyug. tanító (Vashegy), Skvorc János vendéglős, Novak Angelus ferencrendi házfőnök, dr. László Béla ügyvéd, Szocsics Mihály gyári tisztviselő, dr. Bujanics Sándor orvos, dr. Brodnyák Imre főorvos, Pecsornik Ottó mér­nök, Áníonovics Ignác földbirtokos, id. Wohl­sein Károly kéményseprőmester, Herlics Má­tyás szabó, Szálay László gépész, Döring Ká­roly lakatos, Kovács István fényképész, Meko- vecz Ignác cipész, Behojnik Mihály vaskeres­kedő, Horváth Alajos vegyeskereskedő, Ka- ezun István vendéglős (Csáktornya), Murai Róbert oki. gazda (Viziszentgyörgy), Horváth János bányamunkás (Mpraszerdahely), Kossák Pál szentszéki tanácsos, plébános (Beika). A többi 60 kinevezed tag névsorát holnap közöljük. koztat és vidéken kereken 3.200 boltja vain. A cégvezető a továbbiakban vázolta a Hangya alkalmazottainak feladatát. Erről egy pillanatra se szabad egy boltkezelőnek se megfeledkezni, mert a Hangya Szövetkezetei nem kizárólag annak központja alkotja, hanem az a sok sejt, amely az ország legkisebb falujában is igyek­szik hazafias, nemzeti alapon közhangulatot teremteni. A Hangya alkalmazottai a kormány­nak a nehéz idők közepette minden, de ez­úttal leginkább a közellátás terén, mint meg­bízható keresztény magyar szakemberek ké­szek egy emberként szolgálatára állni és ta­pasztalataikat a haza javára kamatoztatni. A Hangya nem öncélú intézmény, hanem a kor­mány bizalmával rendelkező, szépen: kiépített közélelmezési hálózat. A szövetkezet minden tagjának küldetése van, hiszen mint apostol, va amennyi nap-nap után állandóan érintkezés­ben áll a vevőközönséggel, amelynek egy ré­sze még mindig nem tudta magát beleélni a mai rendkívüli helyzetbe. A rendkívüli viszo­nyok között a vevő bármennyire is elfogult és bármennyire is ideges, a boltkezelő van hi­vatva a kedélyek lecsillapítására lehetőleg hig­gadt tanáccsal, de, ha kell, a hatóság igénybe­vételével. Ma nagyon divatossá váit a panaszkodás a vevő részéről és a rendkívüli viszonyok miatt egyáltalán nem akarja a vásárló közönség egy része mó­dosítani a felfogását és Lefaragni igényeit, mintha nem akarna tudomást venni a körülötte történt nagy változásról. Villámhárítóként leg­többször a boltkezelőt használják, aki jóindu­lattal és türelemmel vezeti le az ingerültséget. Az élet rugalmasságot kíván mindenkitől, így a Hangya boltostól is, aki nemcsak a vevő kiszolgálására hivatott, hanem amellett köny­vel, szinte hivatalt vezet, hogy a rendeletek egész tömegében kiigazodjék. Beszédének to­vábbi során összehasonlította a szabadelvű vi­lág beteges és a mai világ egészséges keres­kedőéletét. Szinte észrevétlenül, zökkenő nélkül váltotta le a magyar keresztény kereskedő a szabadelvű világ kereskedelmének képviselőit és foglalta el azok őrhelyeit. A cégvezető be­szédét nagy tetszéssel fogadták. Berkes Jenő celldömölki boltkezelő a Gondviselés című biztosításra tagok gyűjtését kérte, Ko zrna József csabrendeki boltkezelő a hiíelkérdésről, No vá k István devecseri bolt­kezelő a vevők fogadásáról és kiszolgálásáról, Nyirő Jenő sümegi boltkezelő a kirakatren­dezésről és Tiringer József gógánfai bolt- kezelő az üz 1 etrész,egyzésrő 1 tartott érdemes előadást, amelyet a jelenlevők nagy tapssal jutalmaztak. An drás Géza a Hangya nyug­díjain támogatására hívta fel az érdekeltek fi­gyelmét. Az értekezlet határozatából a körzet minden községében tartanak értekezletet, ahol csak Hangya Szövetkezet van. Ezzel a boltkezelők­nek módjuk lesz minden negyedévben a gon­dolataik kicserélésére, tudásuk bővítésére és a szerzett ismereteknek az üzlet és saját javukra való kamatoztatására. Legközelebb Jánosházán tartanak értekezletet. András Géza indítvá­nyára táviratilag üdvözölték dr. Wünscher Fri­gyes vezérigazgató, egyetemi magántanárt. Az első értekezlet emlékére és a szaktársi szellem ápolása céljából csoportfénykép is készült. Élénk eszmecsere jegyében folyt le a csabrendeki Ha ngya-boltosértekezlet András Géza, a csabrendeki Hangya ügy­vezető igazgatója a csabrendeki Hangya nagy­termében boltosértekezletet rendezett, amely élénk eszmecsere jegyében folyt lie. Az érte­kezletre érkezettek előbb testületileg szentmi­sén vettek részt. Az értekezletet András Géza nyitotta meg ás ismertette az értekezlet célját. Rozman Jenő, a budapesti Hangya cégvezetője, mint a köz­ponti igazgatóság kiküldöttje tájékoztatta a környékről mintegy 30 és a helyből; megjelent számos érdekeltet a Hangya Szövetkezetnek országszerte kiépített hálózatáról. A szövetke­zet a központban 6.500 alkalmazottat foglal-

Next

/
Thumbnails
Contents