Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-11-22 / 266. szám
ÄRA 10 FILLÉR 1941 NOVEMBER 22. SZOMBAT H. évfolyam ♦ politikai napilap <#> 2 6 6. szám. Szerkesztősig is kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Többtermelés, korszerű fejlődés (M. E.) Ha figyelemmel kisérjük a föl-din íve 1-ésü.gyi tárca költségvetési vitájában elhangzott 'beszédeket, megállapíthatjuk, hogy azok pártkülönbség nélkül, szinte meglepően ugyanabban a keretben mozogtak. Azt, amit az egyes felszólalók sürgettek, vagy kívántak a földmívelésügyi tárca költségvetésének keretében, a kormány úgyszólván kivétel nélkül 'végrehajtani készül. Örvendetes bizonysága ez a tény annak, hogy Magyarországban a mezőgazdasági termelés fejlesztése és a birtokviszonyok rendezése terén az illetékes tényezők 'és a közvélemény között úgyszólván semmi különbség nincs. * Megértek ezek a kérdések a megoldásra és éppen ennek következtében 'a méreteiben megnagyobbodott költségvetés keretén belül fokozatosan megoldásra ’is kerülnek. Bizonyítéka ennek báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszternek a költségvetési vitában elhangzott beszéde. A miniszter két, egymással szorosan összefüggő fontos feladatról szólott. Az első a termelés fokozásának biztosítása, a második pedig a magyar mezőgazda- sági 'termelés korszerű fejlesztése. Ennek a fejlesztésnek, a miniszter helyes megállapítása szerint, abban az irányban kell elindulnia, hogy a mezőgazdasági értéktermelés okszerűbbé, gazdaságosabbá véljék a nagybirtokon épp úgy, mint a kisbiríokon. Szükséges, hogy á termelés iránya megfeleljen azoknak az igényeknek, amelyekkel a háború után az új Európában számolnunk kell. Amikor a miniszter ezt hangsúlyozta, rámutatott arra is, hogy tekintettel kell lennünk a szomszédos államokra. Nemcsak azért, mert szomszédaink egyúttal hatalmas szövetségeseink és barátaink is, hanem azért is, mert mezőgazdasági termelésünk számára, ha az alkalmazkodik az igényekhez és a követelményekhez, föltétlenül biztos piacokat jelentenek. Arról Van tehát szó, hogy a magyar tőidnek a jövőben nemcsak többet és jobbat kell termelnie, hanem korszerűen kell fejlődnie a mezőgazdasági termelésnek, ami viszont nem jelenthet mást, mint a mindenkori felvevőpiacok igényeihez való alkalmazkodást. Ez áll a növénytermelésre épp úgy, mint az állat- tenyésztésre, az erdőgazdálkodásra épp' úgy, mint a szőlő-, bor- és gyümölcstermelésre. A korszerű fejlődés viszont magával kell, hogy hozza az irányításnak bizonyos jótékony rendszerét, mert természetes, hogy az egyszerű gazda sohasem lehet annyira tisztában az üzleti lehetőségekkel és a kereslet követelményeivel, mint amennyire tisztában van ezekkel mindenkor a világgazdaság figyelésére s a következtetések levonására hivatott illetékes szervezet. Természetes, hogy a földmívelésügyi tárcának juttatott nagyobb ellátmány keretében tovább kell folytatni az Alföld fásításának munkálatait, nemkülönben a vízgazdálkodásra vonatkozó alkotó tevékenységet. Értjük ezen a duzzasztó művek, a gátak, az öntöző telepek létesítését. Ami pedig az árvizek elleni védekezést illeti, a felszólalásokból és a miniszter válaszából nyilvánvaló immár, hogy alig lehet telzárkózni az államosítás gondolata elől. Ez olyan régi kívánsága a gazdatársadalomnak is, amelyet az elmúlt esztendők, sajnos, nagyon bőséges árvizei időszerűvé tettek. Az államosítás alapja az az egyszerű igazság, hogy a nJezŐgazdasági {emelés felelt őrködni, azt az elérni csap ásóiktól megóvni nem egyletiül az üzem tulajdonosának hivatása és kötelessége. Az árvízvédelem közérdek, hiszen ennek kiépítettségétől függhet nemcsak a gazda keresete, hanem mindannyiunk kenyere is. Ha most nagy vonásokban áttekintjük a megoldandó feladatokat, rá kelt mutatnunk hangsúlyozottan arra a már szintén nem vitás igazságra* hogy a helyes megoldás alapja a A fegyvergyakorlatra bevonult munkás, vagy magánalkalmazott után még akkor sem kell társadalombiztosítási járulékot fizetni, ha a bevonult, vagy hozzátartozója akár egészben, akár részben javadalmazását megkapja. Azok után sem kell járulékot fizetni, akiket az 5070 M. E. 1939 számú rendelet alapján közérdekű munkaszolgálatra, vagy a 9300—1939' M. E. számú rendelet alapján honvédelmi munkára (honvédelmi munkakötelezettség) hívnak be. Nem kell járulékot fizetni a honvédelmi munkára igénybevett gépjárómű vezetője után akkor sem, ha a gépjárómíh ezető előzőén is az igénybevett gépjáróműtulajdonosniál volt biz100 millió pengőre másik 100 millió pengő lesz a névértéké annak az ötszázezer darab kötvénynek, amelyet a kormány az erdélyi nyereménykölcsön keretében jegyzésre bocsát. A 100 milliót az állam húsz esztendő alatt teljes összegében visszafizeti, közben azonban évenként 4 százalékos kamatot térít. Ha a kötvénytulajdonosk a pénzüket valamennyien csak húsz év múlva kapnák visz- sza, akkor a kamatot, amelyet az állam húsz év alatt kifizetne, könnyű lenne kiszámítani. Egy évben 4 millió pengő, húszszor 4, az 80 millió pengő. Mivel azonban 1944-től kezdődően egyre több kötvény kerül visszafizetésre, következésképpen az állam kamatterhe is évről-évre fokozatosan kisebbedik. Kiszámítottuk, hogy ily módon kantat címéin miníe|g|y 50 millió pengő jut a kötvénytulajdonosok birtokába. Ezenkívül azonban az állam 46 és fél millió értékű nyereményt is kisorsol. A kötvényvásárló közönség tehát a befizetett 100 millió ellenében visszakap: 100 mezőgazdasági szakismeretek népszerűsítése. Az országnak művelt, tanult gazdákra van szüksége, szakemberekre, akik mesterségüknek minden csinját-binját tökéletesen ismerik. Nem is vállalkozhatnánk szakemberek nélkül a keresletnek megfelelő termelésre, piacoknak tökéletes kielégítésére, tehát olyan mezőgazdasági növények termesztésére, amelyeket egyes kisgazdaságokban csak most kell bevezetni. Annyival inkább szükség van erre, mert a jövő képié a íefmieiési szerződéseknek a rlejnds'zlere lesz, amikor a gazdának előre kell tudnia, hogy hány holdon mennyi és milyenféleség termelésére köteles és hogy ezért mennyit fog kapni. Az ilyen termelési szerződések keretében csak szakember felügyeletével és irányításával lehet eredményesen gazdálkodni. Ezért egyik legfontosabb programpontja a földmívelésügyi miniszternek a szakoktatás fejlesztése, a szaktudásnak közkinccsé tétele. tosításra kötelezett alkalmazásban, akkor sem, ha csak az igénybevétel után alkalmazta a maga helyettesítésére és végül nem kell' fizetni azok után sem, akiket az 1939: IV. te. alapján munkaalkalulatokba osztanak be, még ha az illető a beosztás alapján biztosításra kötelezett üzemben végzi is a munkát. A munkaadó azonban köteles az itt felsorolt alkalmazottakat változást jelentő lapon 8 napon belül kijelenteni és a »Megjegyzés« rovatban a bevonulás tényét feltüntetni. A munkába való visszatérés ugyanilyen módon jelentendő. 100 millió haszon milliót a tőke, 50 milliót a kamat as 41 milliót (a 46 és fél millióból levontuk a kisorsolandó több, mint 25.000 darab kötvény nyereményében bennefoglalt kölcsönvisszafizetési összeget) nyeremény címén. Az egész együttesen megközelíti a 200 millió pengőt, ami azt jelenti, hogy a magyar társadalom, amikor 100 millió pengővel hozzájárul Erdély újjáépítéséhez, kölcsönadott pénzéért majdnem a kétszeresét kapja vissza. Ennél jobban jövedelmező tisztességes üzleti befektetés nem igen képzelhető el, különösen, ha figyelembe vesszük azt a nemes hazafias célt, amelyet az egész megmozdulás szolgál és azt az áldást, amely a 100 millió pengő mozgósítása nyomán az erdélyi falvakban, városokban, földeken, üzemekben és boltokban fakad. _____________ ________________________ A hadbavonultak társadalombiztosítási kötelezettsége
