Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-11-21 / 265. szám
] ARA 8 FILLÉR 1941 NOVEMBER 21. PÉNTEK f J . # POLITIKAI NAPILAP 26 5. S2áIfi. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tittössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. mßAPßßtVfVW ÉVFORDULÓ (K. S.) Most van egy esztendeje annak1, hogy néhai gróf Csáky István, Magyarország akkori külügyminisztere a bécsi Belvedere palota gobelin-termében ünnepélyes kéretek között aláírta azt a jegyzőkönyvet, amely bejelenti, hogy Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez. Alig találunk a világtörténelemben esztendőt, amely világalakító eseményekben olyan gazdag, mondhatni zsúfolt volna, minit az, amelynek évfordulóját most ünnepeljük. Államok tűntek el a térképről, mesterséges államalakulatok, amelyeket egy vak gyűlöletben szövetkezett társaság hozott létre évezredes dicső történelmi múltra visszatekintő, gazdaságilag és földrajzilag is egységes államok halálos megcsonkítása árán. Uj határok álltak elő s vannak még tovább kialakulóban. De mindez eltörpül amellett a történelmi tény mellett, hogy megindult az új Európát kívánó hatalmiak végső leszámolása a keresztény művelődés és polgárosultság legádázabb ellensége: a bolsevizmus elten. Magyarországnak a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozása senki számára se lehetett meglepetés, hiszen önként adódott ez az ország két évtizedes külpolitikai vonalvezetéséből. A páriskörnyéki békék egyszersmindeinkorra győztes és legyőzött államokra akarták felosztani Európát s ez utóbbiakat örök időkre a győztesek s apró csatlósaik martalékává akarták tenni. Ezt az elképzelést szolgálta a genfi sóhivatal, amely lelkiismeretlenséggel1 tért napirendre minden olyan előterjesztés-, vagy panasz felett, amelyben egy-egy legyőzött állam verhetetlen bizonyítékokkal, alátámasztott érvelésekkel kért orvoslást legégbekiáltóbb sebeire. Muss« ini, Olaszország legnagyobb államfitrfia jókor felismerte a nyugati hatalmak p optikájának erkölcs (jelenségét, amely a világháború győzelmeinek részesét, Olaszországot sem áíallotta kisemmizní, köny- nyü és magától értetődő volt tehát nagy kor- társával, a Hitlerrel való megegyezés, amihez aztán a Németországéhoz és Olaszországéhoz hasonló sorsban sínylődő távolkeüeti nagyhatalom, Japán is csatlakozott. így jött létre 1940 szeptember 27-éin Berlinben a háromhatalmi egyezmény, amelynek legfőbb érdeme s egyben sikerét biztosító tulajdonsága, bogy senki hátrányát nem kívánja, hanem oly államok szövletsége, melyek egy új rend keretében mindén nép1 egészséges, szabad fejlődését kívánják biztosítani. A hármas egyezmény csak olyan hatalmak ellen irányul, amelyek nem hajlandók megengedni más népeknek, hogy területükön és életterükben szabadon és függetlenül éljenek és fejlődjenek. Magyarország éppen a Trianon után kialakult Európában nagyon hamar rájött, hogy új világra, új rendre van szükség, amelyben minden európai nép szabadon megtalálhatja becsületes boldogulását. Ezt hirdette Gömbös Gyula, de erről írt már régen tudományos munkákat gróf Teleki Pál is. Nem terméisze- tes-e ilyen körülmények között, hogy Magyar- ország az első alkalom adtán önként és lelkesen csatlakozott azokhoz a kipróbált barátaihoz, akiknek szintén életfeltételükké vált ennek az új rendnek megterehitése és kiépítése? Ismételjük meg: önként és lelkesen! Azt is gróf Teleki Pál mondta, hogy Európában csak azoknak az államoknak van lét- jogosultságuk, amelyek európai célokat akarnak szolgálni s amelyek fel is tudnak emelkedni arra a szintre, amelyen csakugyan európai céloknak szolgálnak. Már pedig Magyar- ország egy évezrede európai céloknak szolgál. Ezt az utat követi történelme kezdetétől s ezt az utat őszintén kívánja követni a jövőben is. A nyílt, tiszta, őszinte magyar külpolitikát az események egész sorozata igazolta. Avagy kételkedhet-e valaki abban, hogy azt a jótékony orvoslást, amelyet legfájóbb trianoni sebeinkre nagy barátaink segítségével kaptunk, a másik oldalról hiába vártuk volna. Élénken eszünkben van még a genfi népszövetség gyászos működése s az a sok gúny és fölényes- kedés, amelyet ellenségeink részéről e! kellett szenvednünk. Ilyen körülmények között vájjon lehet-e ép ésszel kételkedni abban, hogy Magyarországnak teljes bizalommal és lelkesedéssel' kellett csatlakoznia ahhoz a szövetséghez, amelynek hivatása volt az igazságosabb, jobb új rend megteremtése? Azzal, h»g|y Magyarország ma egy éjvla elsőnek csatlakozott a hármas egjyezmé|ny- hez, csak történelmi hivatását teljesítette Az ország határaitól messze, havas, hideg földön a nemzetért, családért és kereszténységért küzdő hős bonvédeinkért immár az egész ország népe megmozdult, hogy szeretet- adományaiva! a legmelegebb együttérzését fejezze ki. Jótékony célú egyesületeink,, cserkészeink szakadatlan munkával igyekeznek idehaza minél több szeretetcsomagot gyűjteni szeretett katonáinknak. Ehhez a vöröskeresztes gyűjtéshez járul most hozzá a Zalaegerszegen működő színtársulat is. A színigazgató hétfői előadásának egész bevételét a honvédeknek ajánlotta fel, a társulat tagjai pedig lemondottak egynapi fizetésükről. Ez a nemes cselekedet annál értékesebb, mert mindannyian jól tudjuk, hogy a részvétlenség következtében milyen rossz anyagi helyzetbe jutott a színház. A társulat áldozatkész cselekedete követendő példa az egész országban. Az igazgató külön színlapon jelenti be a közönségnek s példát mutatott más államoknak, amelyek azóta szintén megértették a történelem szavát s követték a magyar példát. Liehet-e fényesebb igazolása a magyar külpolitikának, mint az, ami az utolsó esztendőben történt? A szövetséges fegyverek — világ- történelmi viszonylatban is szinte páratlan méretű győzelmei — igazolják, hogy az új rend lenni akar, kibontakozóban van s feltartóztathatatlanul el fog jönni. Magyarország régen felismerte, hogy helye az új rend letéteményeseinek az oldalán van, mert csak itt találhatja meg boldogulását s önálló léte és fejlődése is csak itt van biztosítva. Ebben a felismerésben sohasem csalódott és a jövőben sem csalódhat. Teljes tudatossággal vállalta a felelősséget, amikor egy évvel ezelőtt a háromhatalmi egyezményhez csatlakozott s felelőssége teljes tudatában, de egyszersmind a győzelembe vetett törhetetlen hittel fegyvert fogott szövetségesei oldalán az új rend megteremtéséért, Európa legnagyobb ellensége, a szovjet ellen. Ha voltak kishitű kételkedők, az utolsó hónapok eseményei ezeknek is bebizonyították, hogy az őrs.ág vezetése az egyedül helyes irányiban halad. A szövetséges fegyverek két év óta egyik elhatározó győzelmet a másik után vívják ki, tehát csak a vak nem láthatja, hogy itt többé nem a íorgandó hadiszerencséről van szó, hanem az elnyomás kábulatából föleszmélt, feltörő és győzni, élni akaró, ifjú népek feltartóztathatatlan lendületéről. A háromhatalmi egyezményhez való csatlakozásunk első évfordulóján az egész magyar nemzet osztatlan szeretete és győzelmi hite kiséri a szövetséges fegyverek dicső küzdelmét, mely a jobb, igazságosabb új világ alapjait van hivatva lerakni. a díszelőadást, amelyen Edmond Rostand öt- felvonásos színműve, a Sasfiók kerül színre. A színlapnak a szövegéből idézzük az alábbi megható sorokat: »Mi, a magyar nemzet napszámosai, örömmel ajánljuk fel szerény szolgálatunkat. Fűt bennünket a legszentebb kötelesség, a szeretet és aggódás dicsőségesen küzdő honvédeinkért. Reméljük, Zalaegerszeg megyei város közönsége, mint egy ember fog mellénk állani, hogy szeretett honvédeink az otthon melegéből minél többet érezhessenek.« Az előadás védnökei gyanánt az igazgató felkérte megyei és városi közéletünknek több előkelőségét. A bejelentés így végződik: »Ezen a napon megjelenésével minden magyar tanújelét adja szeretetének hős honvédé ink iránt, mert segédkezet nyújt ahhoz, hogjr lelviselhetőbbé tegyük számukra a hiányzó otthont.«. A hétfői előadás egész napi jövedelmét honvédünknek ajánlotta fel a színházigazgató
