Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-11-14 / 259. szám

IváMhLT közös teremben közös munkával kezdik meg hétfőn a zalaegerszegi cipészkisiparosok a 900 pár tipuscipő készítését A Zalaegerszeg és vidéke ipartestület ci­pész szakosztálya tegnap az ipartestületben ér­tekezletet tartott, amelyeln résztvett dr. Árvay László városi főügyész, mint az ipartestület ügyésze, Horváth István ipartestületi elnök' és a mintegy száz cipésziparos közül több, mint hatvanam A szakosztály pgy határozott, hogy a jövő­ben nyersanyagot csak számlázva vesz át és hasonló módon csak ellennyugta ellenében ad tel Cipőt, hogy a törvény előtt mindenkor igazolni tudja a nyersanyag, a beszerzési és az eladási árat. Az ipartestület egyébként az­zal a kéréssel keresi meg az alispánt, hogy a jövőben csak a Zalaegerszeg és vidéke ipar­testületéhez tartozó tartozó cipésziparosok kap­hassanak bőrt a zalaegerszegi ■kereskedőktől. A szakosztály (ezután nagy lelkesedéssel vette tudomásul, hogy 900 pár tipuscipő el­készítésére kaptak anyagot. A felszólalásokból megállapítható volt, hogy a bőrkorlátozások következtében igen súlyos helyzetbe jutott ci­pészeknek a huszonnegyedik órában érkezett iez a munka. A 900 pár cipő készítését közös teremben, közös munkával már hétfőn meg­kezdik, hogy minél hamarabb pénzhez jus­son a végszükségben levő cipésziparosság. A keresetet egyenlő arányban osztják szét a dolgozó iparosok között. A vidéki ipar fejlesztése Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter költségvetést beterjesztő beszédének két olyan mozzanata volt, lamely — a Magyar Vidéki Sajtótudósító szerint — a vidék fokozott ér­deklődésére tarthat (számot. Az egyik, hogy a kormiány ebben a költségvetési évben 156 millió pengőt fordít földmívelési célra (gaz­dasági szakoktatás, vízrendezés, telepítés, föld- juttatás, tjermelésfokozás), 108 millióval töb­bet, mint tavaly. A másik, hogy az állam az ipar továbbfejlesztéséről is gondoskodni kíván. Ez utóbbi kérdés a vidéki lakosság számára azért fontos, mert elsősorban az ipar alkalmas arra, hogy a vidéki lakosság 'körében jelent­kező munkanélküliséget levezesse, a vidéki vá­rosok és községek gazdasági helyzetét javítsa és műveltségi színvonalát emelje. A további iparfejlesztés útja ugyanis egyenesen a vidék felé visz. Az új iparfejlesztési törvény, amelyet néhány hét múlva tárgyal az országgyűlés, elsősorban azokat az iparágakat fogja támo­gatni, amelyek hazai — tehát vidéki — nyers­Pillanatképek a visszatért muráninneni területekről anyagot dolgoznak fel, továbbá azokat, ame­lyek vidéken építik fel gyáraikat. A támogatás, mint ismeretes, különböző adó- és illetékkedvezményekből, vasúti tarifa- engedményekből, azonkívül egyes vidéki kö­zül,etek helyi kedvezményeiből áll. A gyár­ipar ilyen irányú támogatásáról az utóbbi idő­ben számos téves és túlzott adat került nap­világra. Még kell állapítanunk, hogy ezídő- szprint az országban működő mintegy ötezer gyárszerű iparvállalat közül mindössze 60, te­hát elenyészően kis százalék részesül állami kedvezményben és a kedvezmények nagyrésze is lejáróban van. Az említett 60 vállalatnak 71 gyártelepére vonatkozik a kedvezmény és ,ezek közül csak 11 budapesti és 20 pestkör­nyéki, a többi 40 vidéki. Megállapítható tehát, hogy az utóbbi évek iparfejlesztési politikája már ,erőteljesen számbavieite a vidék érdekeit, az új törvény várható intézkedései ennélfogva csak a megkezdett út folytatását jelentik. A napokban tartották Belatineon az orszá­gos kirakodó és állatvásárt. Ez a hely mindig híres volt a vásárairól és messzeföldrőr jártak oda adás-vétel céljából. Most is, bár csak úgy zuhogott az eső, igen népes volt a vásár. Különösen sok volt a cserepes. Legnagyobb keletjük volt a cseréptálaknak, pecsenyesütő edényeknek. Nagy vizescsuprokat 60! fillérjé­vel, tálakat 80 fillértől 1.50 pengőig árultak. A háziipar elterjedtségére és ismét Való idő­szerűségére jellemző, hogy rokkákat is árusí­tottak és szinte megrohanták azokat a vásá­rolók. Az állatvásárra körülbelül 160 darab szarvasmarhát hajtottak fel. Az árak kissé mér­séklődtek. A huzamosabb ideje tartó csapadékos idő következtében a Mjejica-patáknak szabályozatlan része 300—400 méífer hosszúságban kiöntött, elmosta az országutat, úg]y hogy a közle­kedés nagy nehézségekbe ütközik. A kendva-patak partja több helyen beszakadt, a meder feltöltődött és a határnak nagy ré­szét elöntötte a víz. Hasonlóképpen kiáradt és elöntötte Filóc határát a Gunya-^atak is. Az ármientesítő munkálatok megindítása és támogatása n|em késhet, mert a szabályozatlan vizek évről-évre súlyos károkat okoznak. Nagy baj van a magas talajvíz miatt az ivóvíz el­látással is. A bagoriyai körjegyzőség területén köZ- kutakat kellene létesíteni. Nincs kétség benne, hogy a vármegye és az Országos Közegészségügyi Intézet meg is tesz mindjén lehetőt arra, hogy a lakosságot meg­mentse az egészségtelen vizek fertőző hatá­sától. Nagy örömére szolgált a lakosságnak, hogy Filóc és Bakónak elemi iskolát kapott és így eme községek gyermekeinek nem kell már a 2—5 kilométer távolságban fekvő Bagonyára menni. Különösen nagy áldás ez már rnosi a téliesre fordult időjárásban, amikor cipő- hiány miatt a gyermekek közül sokan el-el- maradoznak az iskoláktól és így a népszámlá­lás miatt is közel két hétig szünetelő tanítás nyugodt menete további akadályokkal jár. Ál­talános kívánság, hogy könnyítsék mpg a cipőjegy-igénylés menetét. Bagonya és Filóc községek magyar érzését mutatja, hogy ovoüa felállítását kérik, mert azt akarják, hogy gyermekeik minél előbb mlegíánulhassanak magyarul. A bagonyai körjegyzőség egyelőre hivatal­helyiség és megfelelő berendezés nélkül mű­ködik. Ennek a hiánynak pótlására, valamint a nagyon elhanyagolt községi út rendbehoza­talára már felfigyeltek az illetékes tényezők. ~ ■ ’ ' /Vjl F $ ERENCJOZS KESERÜVIZ IEF * i/.öi' V;V> i b; S,v -'í. sg Esti találkozóhely a Gosztonyi étterem. Állandóan friss csapolt sör. Balatonmíelléki borok. Horváth E lemér Zenekarának nem kell ifeklám. Egyszer jöijön el és vendégünk ma­rad. 1941 november 14. Jó női kabát, bunda é$ női ruha Tóth Gyula i urié$ női divatházban ok$é szabott árak INNEN IS — ONNAN IS Jogerőre emelkedett Magyar László szegedi író »Szikliasir« című regényének elkobzása. A regény egyes kitételeiben a bíróság a papi osztály és a vallás elleni izgatást látott. —* Meghosszabbítják a törvényhatósági bizott­sági, kisgyűlési és községi képviselőtestületi tagok és póttagok megbízatását a Zsidó tagok kivételével. — Az anyakönyvi kivonatok díjai­nak 50 százalékát a jegyzőgyermekek nevelte­tésére fordítják. — Az egyházi főhatóságok! rendelkezése szerint a hősi halott utolsó lakó­helyének plébánosa tartozik az elhalálozás he­lyét és idejét bejegyezni az anyakönyvbie azok­nak az adatoknak alapján, amelyeket a,katonai lelkészség, vagy a Vöröskereszt Egyesület a plébániahivatalok útján küld a halott hozzá­tartozóinak. — Polgári fiúiskolát, igazságügyi palotát és OTI székházat építenek Pápán. — Talpbőr és lábbeli kiutalásban ezután csak a keresztényeket részesítik Újpesten. — Lezu­hant a ködben eltévedt repülőgép, amelyben Huntziger tábornok, francia hadügyminisz­ter és hét más utas ült. Mindnyájan szörnyet­haltak.— Meghalt Newyorkban Speyer bankár, aki a magyar városoknak 16 millió dollár köl­csönt adott. — Tárgyalások vannak az OMTK és a Központi Tejcsarnok egyesítéséről. November 19., 20., 25. Erzsébet, Jolán, Katalin névnapokra szálas és cserépes virág Szekér János (A megyeházával szemben) virágüzletében. Földbirtokpoltikai kirendeltség a visszafoglalt Délvidéken A földmívelésügyi kormány a jugoszláv földbirtokpolitikai jogszabályok végrehajtása során beállott egyenetlenségek és méltányta­lanságok kiküszöbölése céljából felállította a délvidéki földbirtokpolitikai kirendeltséget. A visszafoglalt délvidéki területekkel kapcsolatos földbirtokpolitikai kérdések eredményes, gyors és egyöntetű elintézését kívánja biztosítani a földmÍYielésügyi miniszter azáltal is, hogy az úgynevezett jugoszláv földreform felülvizsgálá­sán kívül a kinendeltség ügykörébe utaífa a zsidó birtokok átengedésre kötelezését, a ház- kelyszerzések és családi otthonok létesítésének előmozdítását, az önként felajánlott ingatlanok szabadkézből vásárlását, a telepes községek és más csoportos telepek létesítését, a birtok- szierzők részére kölcsönök engedélyezését, to­vábbá a mezőgazdasági ingatlanok elidegení­tésére ‘és haszonbérletére vonatkozó szerző­désiek ellenőrzését is. A délvidéki földbiiitokpoliíikai kirendeltség, amelynek vezetője dr. Hajdú István miniszteri osztálytanácsos, Újvidéken a közigazgatási pa­lotában székel és november 10-é,n kezdte meg működését. Hatáskörié az egész visszafoglalt Dél'vidékpe kiterjed. Az irányítást és ellen­őrzést a miniszter a birtokpolitikai csoport Vezetője, dr. Vass Elek miniszteri osztályfőnök útján gyakorblja. ,; ,

Next

/
Thumbnails
Contents