Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-11-08 / 254. szám
6 1941 november 8. mmitm A törvényhatósági állattenyésztési alapról szóló törvény végrehajtási rendelete Antal a cipőjegyiek nehézkes kiutalását kifogásolta és kérte, hogy a ífehézségek elkerülése végett minden hónap 10-éi.g adják ki a jegyeket. Megtörtént ugyanis, hogy két hónapig sem tudtak cipőjegyet leadni. * ALSÓPÁHOKON az október 26-án megtartott szervezői értekezleten Szita János elnökölt. Póvics István titkár a kormány szociális tevékenységéről beszélt. A fölmerülő hiányokat türelmesen kell viselni, mert gazdasági háborúban élünk és ennek következtében nemcsak nálunk, de az egész világon tapasztalhatók a "hasonló jelenségek. Szita János elnök az, összetartásra és fegyelmezett munkára hívta fel a figyelmet. épület létesítését, amelyben a színház minden akadály nélkül néhány hetet eltölthet, a közönség kényelmet élvezhet és amely esetleg mozi befogadására es ünnepélyek tartására is szolgálna. Nagy megütközéssel tárgyalta az értekezlet a villanyügylet, amely éppen az értekezlet napján az áramszolgáltatás szünetelésével újabb bizonyítékát szolgáltatta annak, hogy ez a helyzet tarthatatlan. A polgárság, különösen az iparos és kereskedő osztály ki van szolgáltatva a mind gyakrabban előforduló »villanybaiesetekbő!« folyó felbecsülhetetlen nagyságú károsodásnak. A pártszervezet a képviselőtagjai útján is módját keresi a,nnak, hogy a műszaki tudomány mai fejlettsége mellett Zalaegerszeg időközönként ne sodródjék vissza a száz év előtti állapotok közé. Végül Simon József titkár indítványára a pártértekezlet lelkes örömmel elhatározta, hogy 'dr. Borbély Andrásnak kiváló értékű Széchenyi-emlékezését egész terjedelmében jegyzőkönyvben örökíti meg. * ILOVSZKY JÁNOS országgyűlési képviselőnk november 9-én, vasárnap délelőtt a nagy- kanizsai pártheiyiségben tájékoztatót ad az általános kül- és belpolitikai helyzetről. Déli 1 órától délután 4-ig pedig fogadja választóit. GASPARICS JÁNOS vármegyei központi titkár az alsólendvai járásban is megalakította a MÉP szervezetét. Járási pártvezető dr. Széli György kir. közjegyző (Alsólendva), járási társ-párívezető Tomka György kereskedő (Al- sóiendva), Zserder István földbirtokos (Alsólendva), járási párttitkár pedig Dervalics Elemér városbíró (Alsólendva). Peteshaza, Csen- tevölgy, Völgyifalu, Pince, Kámaháza, Göntér- háza, Lendvahídvég, Adorjánfalva, Muramelen- ce, Eántornya, 'Lendvaerdő, Lendvaszeritjózsef, Zorkóháza, Bevatinc, Kislippa, Murasziget, Lendvalakos, Murarév, Kapca, Kőt, Bagonya, Eilóc, Zalaivánd, Bakónak, "liendvavásárhely, Kebeleszentmáríon, önszentvid, Zsitkóc, Nagy- palina, Kispalina, Lendvanyires, Cserföld és Tüskeszer községek MÉP vezetőinek névjegyzékét is beterjesztette a vármegyei elnökséghez kinevezés végett. A javaslatba hozott tisztségviselők valamennnyien őszinte örömmel vállalták a rájuk rótt feladatot és ígéretet tettek, hogy szívvel-léLekkel fogják szolgálni a MÉP célkitűzéseit magyar hazánk boldogulásának érdekében. ★ CSATÁR községben október 15-én tartotta havi értekezletét a MÉP választmánya, Mátyás Károly elnökletével. Az elnök megemlékezett a múlt havi határozatról, mely szerint a titkárral együtt eljárt a téli gazdasági tanfolyam lengedélyezésének ügyében. Paál Gergely titkár a tanfolyam előkészítő munkálatait ismertette és megjegyezte, hogy már mindent elkövetett aziránt, hogy a tanfolyam az ősz folyamán megnyíljék. Olasz Mihály indítványozta, hogy Csatár érdemes gazdáival alakítsanak gazdakört, amelynek tagjai a téli gazdasági tanfolyam végeztével ezüstkalászos gazdák lehetnek. Mátyás Károly elnök örömének adott kifejezést afölött, hogy Csatárban a MÉP helyi szervezetének összetartása nemcsak a szövetkezeti gondolatot váltotta valóra, de művelődési megmozdulást is eredményezett. Paál Gergely titkár zárószavaiban összetartásra és szorgalmas munkára hívta fel a hallgatóságot. sk BORSFÁN október 5-én tartott a MÉP helyi szervezete értekezletet. Pataki János titkár beszédében a közellátás körüli nehézségeket említette meg és kérte az értekezletet,, hogy a nehézségek áthidalása végett jegyzőkönyvileg forduljanak a vármegyei elnökséghez. Vitéz Balassa Gyula elnök a ’községet érdeklő autóbuszmegálló létesítését sürgette és erre vonatkozólag a vármegyei elnökség támogatását kérte. (A rovatvezető közli, hogy a főispán úr az autóbuszmegálló iránti kérelmet illetékes helyen már előterjesztette.) # KISKOMÄROM MÉP szervezete november 2-án tartott értekezletén. Németh József elnök a község közügyéit ismertette, majd a gabonaA hivatalos lap augusztus 3-iki számában jelent meg a földmívelésügyi miniszternek 155.000—1941 számú rendelete a törvényhatósági állattenyésztési alapokról szóló 1940 évi XIII. törvénycikk végrehajtása tárgyában. Ez a végrehajtási rendelet az első lépés a múlt évben hozott nagyfontosságú törvénynek a gyakorlati életben teendő érvényesítésére. A benne foglalt és a közvetve megvalósított intézkedések révén állattenyésztésünk fejlődésének új korszakát fogja megalapozni. A miit évben a törvényhozás által; egyhangú helyesléssel elfogadott törvénynek az a célja, hogy az apaállattartást községi feladatból ma- gasabbrendű közület, a törvényhatóság feladatává léptesse elő. Több évtizedes tapasztalat szerint az apaállatok beszerzésének és tartásának a községekre történt bízása nem 'biztosította a kívánatos mennyiségi és minőségi színvonalat. Több vármegyében a törvényhatósági apaállatok rendszerével szerzett kedvező tapasztalatok arra késztették a földmívelésügyi kormányzatot, hogy intézményesen biztosítsa minden vármegyében ennek a rendisae nek a megvalósítását és hogy ehhez az anyagi fedezetet a törvény- hatósági állattenyésztési alapok létesítésével teremtse meg. Kétségtelen, hogy a vármegyék nagyobb szakszerűséggel és anyagi erővel tudják kiválasztani és beszerezni a köztenyésztés céljaira hivatott apaállatokat, mint a községek és közbirtokosságok, anélkül, hogy az új rendszer az ezeket igénybevevő gazdákra az eddiginél nagyobb terhet hárítana. Jogosan remélhetjük tehát, hogy ez az új törvény az egész ország áUattenyésztésáinekj ugrásszerű intézményes haladását fogja biztosítani. A mértékadó tényezők véleményének meghallgatása után most adta ki báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter a nagyfontos- siágú végrehajtási rendeletet, amely természetesen a törvény által megállapított keretek között mozog, de a kereteket értékes anyaggal egészíti ki. A végrehajtási rendelet kimondja, hogy minden törvényhatóság 1941 december 31-éig köteles állattenyésztési alapot létesíteni, ugyaneddig új állattenyésztési szabályrendeletet is köteles alkotni és minden intézkedést úgy tartozik megtenni, hogy legkésőbb 1945 év végéig az összes közületeket törvényhatósági apaállatokkal láthassa el. A rendelet részle tosen szabályozza az alap bevételeit, a köztenyésztésre Jogosító igazolványok díját, az ebadóalapból biztosított hozzájárulást, a köztenyésztéshez tartozó anyaállatok után fizetendő tenyészállatdíjat, a törvényhatósági apaállatok használati díját, az alap kezelési és használás! módját, a törvényhatósági apaállatok beszerzésének föltételeit és módozatait és (ezzel kapcsolatban az érdekelt gazdák képviselőinek bevonását, az alap egyéb feladatait, az apaállatok köztenyésztésbe adását, törzs- könyvelését és használatát. Végül a rendelet az érdekelt gazdák és szakemberek bevonásával törvényhatósági állattenyésztési bizottságnak létesítését rendeli el, amely a törvényhatóság első tisztviselőjének állatié nyészétsi kérdésiekben javaslattevő és véleményező szerve lesz. A végrehajtási rendelet mellékleteképpen közli a törvényhatósági (vármegyei) állattenyésztési szabályrende!et elkészítéséhez alapi*! szolgáló mintát. Ennek a kidolgozását külö,- sen értékes és hasznos munkának tartjuk, mert segítségével minden törvényhatóság korszerű és szakszerű, a köztenyésztés minden fontos kérdését felölelő szabályrendeletet alkothat. A legtöbb vármegyének állattenyésztési szabályrendelete már meglehetősen elavult. Ezért a a köztenyésztés haladása érdekében megokolt és kívánatos a mai kor igényeinek és az állat- tenyésztési tudomány követelményeinek megfelelő új szabályrendelet készítése. A minta- szabályrendelet fontosabb célkitűzései és intézkedései közül kiemeljük az egységes tenyész- irány és a tisztavérű tenyésztés előmozdítását, az ellenőrzött egyedi és csoportos fedeztetés megvalósítását, a fedeztethető állatok alsó korhatárának megszabását, az apaállatok számának, korának, használati időtartamának és módjának okszerű megállapítását, a fedeztetési jegy és napló bevezetését és ezek1 segélyével is a meddőség, a fertőző elvetélés és a Zug- fedeztetés elleni fokozott küzdelmet, az apaállatok elhelyezésének, tartásának, gondozásának és takarmányozásának szakszerű szabályozását, az apaállat gondozók lakásárnak, kiképzésének és jutalmazásának biztosítását, a köz- tenyésztésre szolgáló apaállatok intézményes ellenőrzésének és törzskönyvelésének megoldását. Az új törvény és végrehajtási rendelete nemcsak azáltal fogja értékesen szolgálni a köztenyésztés fejlődését, hogy a törvényhatósági alapok létesítésével az apaállatbeszerzést és tartást vármegyei feladattá teszi, hanem ez az alap az állattenyésztés haladásának, égyéb irányú támogatására is megadja a lehetőséget, anyagi fedezetet és lökőerőt. Ezenkívül pedig a korszerű állattenyésztési szabályrendelietekí kiadásának biztosításával a köztenyésztés egésZ területén az eddiginél szakszerűbb és eredményesebb tevékenység kifejtését alapozza meg. A rendelet kiadásáért teljes elismerés illeti még1 báró Bánffy Dániel jöldmívelésügyi minisztert és jeles munkatársait, akiknek sorából külön ki kell emelnünk Battha Pál miniszteri osztály- tanácsosnak a végrehajtási rendelet kiválóan szakszerű és gondos elkészítése körül is szerzett maradandó nagy érdemeit. A Cserkész kön?vkereskBd6s az ifjúságot előirt tanszerrel cserkészpontossággal szolgálja ki. fejadag fölemelését kérte a nők résziére is, mert a falusi nők már kora ifjúságuktól nehéz fizikai munkát végeznek a gazdaságban. Ezután az értekezlet a termények ármegállapítását kifogásolta/ Kérik a vármegyei elnökséget, hogy az ármegállapításnál legyenek figyelemmel az iparcikkek magas árára is. **■ FELSŐPAHQKON október 26-án volt szervezői értekezlet. Ä szervezet vezető tagjai valamennyien megjelentek. Sohi Károly elnök megnyitójában a helyi ügyeket ismertette. Majd Póvics István kerületi szervező titkár a kormány munkásságát ismertette és arra kérte a MÉP vezetőit, hogy igyekezzenek fel- világosító és nevelő munkát végezni. Varga
