Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-10-31 / 249. szám

II. évfolyam ♦ politikai napilap # 2 4 9. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Ttttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. mßß0*P*ßßpßßßfmßßß0ppAßßt*p*ßpßßß*ßp0*0ß0*ßp0*0pp*pA0Aß*0*ßß0*ß*ßßß*i*ßmtwwwnp*ßfmAßA/ißfiAPAfißfißmpßm ÁRA 10 FILLÉR 1941 OKTÓBER 31. PÉNTEK 40 ezer pengőt kitevő gyorssegélyt kapnak a zalaegerszegi városi tisztviselők Megoldást nyer a zsirellátás kérdése is Zalaegerszeg város képviselőtestületének rab, 160 kilónál súlyosabb sertést bizto­sít Zalaegerszeg városnak, tegnap tartott közgyűlése megértő hangulat­ban folyt le és a pénz- és jogügyi bizottságnaík minden javaslatát egyhangúan fogadták el. így a város két legfontosabb kérdését meg­oldották. A gyéren látogatott gyűlés napirendje előtt Kakas Ágoston szólalt fel. A múlt közgyűlésen a Marton Ignác-ügyben elhangzott szavait tisz­tázta, amelyeket többen félremagyaráztak. A múlt közgyűlésen ugyanis olyan bejelentés történt, mintha Marton Ignác adóhivatali fő­nök betegsége miatt kérné a nyugdíjaztatását. Erre Kákas Ágoston megjegyezte: — Nem tisztiorvosi bizonyítvány kell oda, hanem mondják meg, hogy zsidó! Kakas Ágoston, hogy a félreértéseket elke­rülje, a közgyűlésen bejelentette, hogy sza­vaival nem a tisztiorvos bizonyítványában akart kételkedni, csupán arra kívánt rámutatni, hogy a betegségnél van fontosabb oka is Marton Ignác nyugdíjba vonulásának. A MEP képviselőtestületi tagjainak indít­ványát a városi alkalmazottak gyorssegélyezé­sére vonatkozólag a pénz- és jogügyi bizott­ság javaslata szerint fogadták el. A nyugdíja­sok ügyében bizottság dönt és itt 50 százalék a legmagasabb kulcs. A képviselőtestület ezzel rendkívül fontos és emberséges határozatot hozott, mert a kifizetésre kerülő segély összege mint­egy negyvenezer pengőt tesz ki, amely olyan helyre kerül, ahol1 arra a legna­gyobb szükség van. Remélik, hogy a megye és a minisztérium jóváhagyása mielőbb meg­történik és így a megszavazott segélyt egy- összegben még december első napjaiban kéz­hez kapják a városi tisztviselők és alkalma­zottak. A zsírellátásra vonatkozó tervezet a 'kép­viselőtestület tagjai között nagy lelkesedést keltett, mert ezzel tényleg biztosítottnak látszik Zalaegerszeg zsír- ellátása. A pénz- és jogügyi bizottság javaslatán mind­össze annyi változtatás történt, hogy a kép­viselőtestület kérte a sertések bebiztosításának kikötését, továbbá, hogy a szövetkezettel kö­tendő megállapodásba iktassák be azt a pon­tot, hogy a gazdák és gazdatisztek szövetke­zete köteles a sertések kiszállítási engedélyét az idegen megyék hatóságainál biztosítani. A képviselőtestület felhatalmazást adott a polgármesternek százezer pengős hitelkeret nyitására, a szövetkezettel való megállapodásra és az üggyel kapcsolatos minden teendőnek minél gyorsabban való lebon)oldására. A tervezett megállapodás, mint azt már megírtuk, január, február, március és április hóna­pokra a legmagasabb áron havi 150 diá­mig a keretben engedélyezett többi 70 sertést a városból és környékéről szerzik be. Az ügy sürgőssége miatt a polgármester Jakabffy Antal földbirtokossal már a napok­ban Budapestre utazik, hogy a minisztérium szóbeli jóváhagyása után megkösse a meg­állapodást a szövetkezettel. A közgyűlés ezután köszönettel vette tudo­A Zalai Magyar Élet egyik októberi számá­ban közöltük dr. Iványi Béla egyetemi tanár nyilatkozatát a keszthelyi hercegi levéltár kin­cseiről. Már akkor szó volt arról, hogy rend­kívüli értéket képvisel a gyönyörűen berende­zett könyvtár is. Dr. Pesthy Pál, lapunk szer­kesztője felvilágosításért dr. Klempa Ká­roly premontrei tanár, a könyvtár őréhez fordult és így az ő nagybecsű ismertetése révén a következőket hozhatjuk nyilvános­ságra : — A keszthelyi Fes Letics.könyvtár azok közé a főúri könyvtárak közé tartozik, amelyek szenvedéllyel gyűjtötték a ritkaságokat, ős- nyomtatványokat, régi metszeteket. Divat volt a XVIII. és XIX. században az, hogy a könyv­tárak a díszítő tárgyak szellemében nyerjenek belső berendezést. A barna bőrkötésű könyvek a polcok dús aranyozásával inkább a szemnek, mint a gyakorlati használatnak szóltak. A keszthelyi Festetics-kömyvtárt azonban minden más magyar főúri könyvtártól élesen meg­különbözteti a Ealaton-part urainak az a törek­vése, hogy a könyvtárt céltudatosan fejlesszék képzett könyvtárosok tanácsai alapján. Ar:a törekedtek, hogy a fejlesztés irány­elve mindig a nemzeti művelődés szem­mé,tartásával történjék. A könyvtár körülbelül 200 éves múltra tekint vissza. Alapítója Festetics Kristóf volt, aki éberen vigyázott arra, hogy a könyvtárállomá­nyában hiány ne 'álljon elő. Könyveit jórészt maga is végigolvasta. Utódja, Festetics Pál különösen azokat a könyveket gyűjtötte, ame­lyek az ország adóügyére és anyagi helyzetére vonatkoztak, ő alkalmazott először levéltár- nokot is. másul, hogy a minisztérium által a vármegyé­hez juttatott árvízsegélyből 41 ezer pengőt kapott Zalaegerszeg. Két új kút fúrására szin­tén 1.500 pengőt adott a megye. A kutakat már fúrják is a Mérleg-téren, valamint a Ber­zsenyi- és Bíró Márton-utca találkozásánál. Ugyancsak a megyétől kap a város 1.200 pengőt a Baioss-iigeti kórházépület tatarozására. Ez az összeg azonban csak kölcsön három évre kamatmentesen. A Kuliffay drogéria régivárosházi üzletbérét háromezerről kétezer pengőre szállították le és a szerződést ilyen föltételek mellett további három évre meghosszabbították. Wölfer Ist­ván főmérnök részére a villanytelep felelősség­teljes kezeléséért adott eddigi 60 pengő havi I díjat százhúsz pengőre emelte fel a képviselő- testület. — A könyvtár beosztása már ezidőben négy csoportba sorakozik. Az elsőben vannak a böl­cseleti, történelmi és erkölcsi tartalmú, a má­sodikban a klasszikus írók, a fizika és a szám­tan, a harmadikban a térképek, a negyedikben pedig a magyar írók és mindaz, ami a hazára vonatkozik. Festetics György modernizálta a könyv­tárat. Külön kétemeletes szárnyat emeltetett neki a kastélyban. A falakat négy méter magas nyi­tott tölgyfaszekrények veszik körül, amelyeket kecsesen faragott oszlopfejes fiélpiltérek válasz­tanak el. Ezeken nyugszik az emeleti karzat, amelyet három méter magas könyvpolcok fut­nak körül és kézzel faragott, félkörben össze­fonódó korlát szegélyez. Ez alatt helyezkedik el a rejtett csigalépcső. Felette az erkélyen a Festetics-család kifaragott címere. Festetics György igen sok pénzt fordított a könyvekre, amelyeknek számát egy korabeli folyóirat nyolcezerre becsülte. A könyvek kötését Becs és Pest legjobb mesterei végezték. Az akkori német- és francianyelvű gazdasági irodalom­nak minden valamire való művét megszerezte. A könyvtár állományát a helikoni ünnepek is szaporították, mert az egyes előadásokhoz szükséges forrásmunkákat is megszerezte. Szenvedéllyel gyűjtötte a régi magyar könyve­ket és ezzel mlegveíeite a apját a többszáz kötélre menő magyar ősnyomtatvány gyűjtemény­nek, ami a könyvtárnak büszkesége ma is. Fia, László gróf a Georgikonnak külön Felbecsülhetetien értékű kincsestára a magyar művelődésnek a 200 éves múltra viszatekintő keszthelyi Festetics-könyvtár Ősnyomtatványok és újságok ritkasággyüjteménye — 50 ezer kötet könyv 25 szakcsoportban

Next

/
Thumbnails
Contents