Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)
1941-10-30 / 248. szám
ÁRA 8 FILLER 1941 OKTÓBER 30. CSÜTÖRTÖK fi. évfolyam # POLITIKAI NAPILAP # 2 4 8. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. tások lehetővé teszik, hogy a büntetés ha,mar utolérje azokat, akik a nemzeti közösségről megfeledkezve, a létét és lényegét érintő oldalról támad-ák az ország és az egész társadalom érdekeit. Ezekután nem marad lehetőség gazdasági betyárfogásokra, mert nem marad hézag és kibúvási lehetőség a bűntény elkövetése és a büntetés kiszabása között. Százezer pengő hitelkerettel hónapokra biztosítja a sertésellátást Zalaegerszeg város A pénz- és josüsyi bizottság javasolja a városi alkalmazottak gyorssegélyét Az árdrágítók nem bújhatnak ki a gyors büntetés alól A közellátási miniszter legutóbbi beszédében megmondotta, hogy az ország ellátását biztosítani lehet és biztosítani is fogják, mert készleteink elegendők ahhoz, hogy kellő beosztás mellett senki hiányt ne szenvedjen. Az árdrágítók és árúriejtegetők azonban a múltban elhangzott nyomatékos figyelmeztetések ellenére megkísérelték kijátszani az erélyes és helyénvaló intézkedéseket. Az egyik ilyen kibúvó az árdrágító visszaélések elleni bűnvádi eljárás elhúzása volt. A közellátás veszélyeztetése az adott körülmények között nemzetellenes cselekedet. Ezért szükségesnek1 látta a kormány az eddigi jogszabál)oknak olymérvű módosítását, hogy a bűnvádi eljárás a lehető legrövidebb idő alatt befejezést nyerhessen s a bűnös szinte a bűncselekmény elkövetésének helyén vegye el méltó büntetését. Emellett a büntetés megszigorítása épp azt célozta, hogy megakadályozzon minden lehetőséget a becstelen és káros, hirtelen meggazdagodás irányában, mert az a nemzet érdekeit veszélyezteti s legfontosabb életerőit ássa alá. Az eddigi tapasztalatok szerint az árdrágító visszaélések és a közellátás érdekét veszélyeztető bűncselekmények elleni eljárást az a körülmény hátráltatta, hogy az uzsorabíróság tanácsában a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem köréből helyet foglaló ülnök nem jelent meg. Ilyenkor a régi uzsorabírói eljárás szerint a főtárgyalást el kellett halasztani és így a büntetés meghozatala hosszabb időre eltolódott. Az új rendelet szerint az ülnököt meg nem jelenése esetén a törvényszék, illetőleg a járásbíróság elnöke helyettesítheti. Gyorsítja a büntető eljárást az az új intézkedés is, hogy tettenkapás esetén a vétkest azonnal a királyi ügyészség elé kell állítani. Nincs szükség tehát hosszabb nyomozásra s az ügyészség további nyomozás nélkül három napon belül az uzsorabíróság elé állíthatja és nyomban a főtárgyalást is megtarthatja. Egyszerűsíti továbbá a büntetőeljárást az is, hogy a királyi ügyész a bűnügyet nem az uzsorabíróság tanácsa elé terjeszti, hanem a törvényszék jelöl ki törvényszéki bírót, vagy a járás- bíróság bírót és egyes bíráskodás keretén belül folytatja le a "tárgyalást. A megfelelő bírák kinevezése már folyamatban van és így majdnem minden járásbírósági székhelyen működik kijelölt bíró. Ez gyorsítja a tárgyalást, mert úgyszólván magán a bűncselekmény helyén, vagy az ahhoz közel fekvő sziékhelyen kerül az ügy tárgyalás és döntés alá. A hazaárulással határos bűncselekmények elkövetői mindenesetre komolyan meggondolják, hogy a bűncselekményt elkövessék, mert az uzsorabíróság ítélete ellen az eddigiektől eltérőéin, fellebbezni niem lehet. Csupán semmiségi panaszt lehet előterjeszteni a törvény lényeges rendelkezésének megszegése miatt. Pótmagánvádnak sincs helye s az eddigi ügyeket is az új rendelet értelmében kezelik, ha a rendelet hatálybalépésének napjáig a főtárgyalást nem tartották meg s a bíróság érdemleges határozatot még nem hozott. Ezek a rendeletek és perrendtartási módosíTegnap tárgyalta Zalaegerszeg város jog- és pénzügyi bizottsága a városi tisztviselők és alkalmazottak gyorssegélyezési ügyét, az árvízkárosultak megsegítését, a Zalaegerszeg zsír- éllátásának biztosítására irányuló tervezetet. A MÉP képviselőtestületi tagjainak a tisztviselői gyorssegélyekre vonatkozó indítványát a bizottság a polgármester módosításával a következőkben javasolja a közgyűlésnek. A VI. és VII. fizetési osztály fizetésének 80 százalékát, a Vili., IX. és X. fizetési osztály 100 százalékát, az ennél kisebb fizetésűek és ideiglenes munkaerők pedig fizetésük 120 százalékát kapják gyorssegély gyanánt. A városi nyugdíjasok közüli a kénysZer-nyugdíjiasok és felfüggesztettek nem kapnak segélyt, a többi nyugdíjas ügyében pedig háromtagú bizottság kiküldését javasolták, hogy a nyugdíjas vagyoni helyzete szerint döntsenek 50 százalékos segély határáig. A bizottság javasolja a megye által felajánlott 1.200 pengő kölcsön elfogadását a kórház Baross-ligeti szülészeti osztályának szigetelése és tatarozása céljára. Az árvízkárosultak részére a vármegye a miniszté.ium á tál rendbílke- zéséi© bocsátott 180 ezer pengőből 41.600 plengőt juttatott Zalaegerszeg árvízkárosultjainak. A főmérnök és a polgármester együttes terve szerint a pénzt 6—8 károsultnak adják 5.000 pengős tételben 20 éves kamatmentes visszafizetésre. A házakat a Síp-utcában építik fel előzetes rendezés után, amelynek során az árok partján két, az északi oldalon pedig négy házat lebontanak. A bizottság egyhangúlag magáévá tette a tervet és annak keresztülvitelét javasolja. Ezek után nagy figyelem közepette jelentette be dr. vitéz Tamásy István, hogy igen fontos tervezetet terjesztenek a bizottság elé a város sertésellátásának biztosítására. A tervet a bizottság a következőkben fogadta el javaslatra. A város megállapodást köt a gazdák és gazdatisztek szövetkezetével havonta 150 darab, legalább 160 kilós sertés leszállítására, illetve átvételére. Az említett szövetkezet, amely már több városnak biztosította a sertésdlátását, a legmagasabb áron takarmányt szerez be a gazdaságoknak és ezért a gazdaságok a megállapított legmagasabb áron átengedik részére hízott sertéseiket, amelyeket a szövetkezet azután a városnak adna át. A gazdaságoknak azonban a hizlalásra és a sertés biztosítására sertésenként 150 pengő előleget leéli adniok, ennek fejében biztosítékul átadja a városnak a sertések járlatlevelét. A ten/ megvalósítása csak négy hónapot véve alapul, 100 ezer pengős hiteiké.etet igényel, amelyet a várlosnak ,kiéli vállalnia, mert a hentesek erre nem képesek. A gazdák és gazdatisztek szövetkezete az üzlet lebonyolításáért 2 százalékot kér. A város által nyitott folyószámla kamata is a várost terhelné, ezért a bonyolult műveletek egyszerűsítésére a város fizeti a szövetkezetnek a 2 százalékot és minden egyéb felmerülő költséget, de ennek fejében sertésenként 10 pengőt kell fizetniök a henteseknek. Vagyis a város előlegezi a pénzt és intéz mindent. A hentes azután a 'szállítható sertésért fizet a városnak 150 pengőn felül még 10 pengőt a költségre. Ezért megkapja a jórlatlevelet, elhozhatja és levághatja a sertéseket, amelyékért a 150 pengőn felüli legmagasabb árkülönbözetet a gazdaságnak fizeti ki. A fontos ügyekben ma dönt a város képviselőtestülete. A milliárdos mezőgazdaságfeilesztési törvényjavaslatot tárgyalta a Mép A Magyar Élet Pártja földmívelésügyi, köz- gazdasági, közlekedésügyi és mezőgazdasági csoportja Bárczay Ferenc és Mayer János elnöklete alatt három ülésben foglalkozott a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló törvény- javaslattal. A javaslat vitáját báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter felszólalása vezette be. A párt általános helyeslése közben ismertette a javaslat célját és alapvető rendelkezéseit. Felszólalását a javaslat korszak- alkotó fontosságához méltó szakszerű vita követte. Az együttes bizottságok a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadták.
