Zalai Magyar Élet, 1941. október-december (2. évfolyam, 223-284. szám)

1941-10-01 / 223. szám

1 ÁRA 8 FILLÉR 1941 OKTÓBER 1. SZERDA ii, évfolyam # politikai napilap 2 2 3. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tittőssy-utca 12. Telefon SO. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. így dolgozik a szociális felügyelőség a magyarság megerősítéséért Bonczos államtitkár az ONCSA céljáról A*magyarság háborúban él. Minden erejét összpontosítja, hogy a nagy mérkőzésben ki­harcolja megillető sorsát. Ez a harc azonban nemcsak kifelé folyik, hanem befelé is a ma­gyar tömegek szaporodásának elősegítésére, magasabb életszínvonalának biztosítására, hiszen ma már nem lehet a honvédelmet csak katonai feladatnak tekinteni. A magyarság széles töme­geinek sorsa tehát nem lehet közömbös. Lépé­sek történtek már régebben is ebben az irány­ban. Évekkel ezelőtt, a nagy gazdasági mélypont idején nyomorenyhitö tevékenységgel, inség- munkákkal próbálkoztak. Ezzel megmentették ugyan az embereket az éhhaláltól, kenyérhez jutottak olyanok, akik kiestek a rendes termelés munkájából, de ez csak „tüneti kezelés“ volt, nem végleges megoldás. Az uj szociális intézkedések ezzel szemben a társadalom teljes értékű termelő tagjaivá teszik a rászorultakat természetben nyújtott kamatmen­tes kölcsönnel, rászorítva őket arra, hogy a termelésben önerejüket is beállítsák. Különösen a sokgyermekes családok méltó megélhetésének biztosítása áll a nagy szociális kormánymunka középpontjában. Ebből a célból létesült az Országos Nép és Családvédelmi Alap. Ennek a központi végrehajtó szerve a Szociális Felügyelőség. A budapesti Úri utcában székel a Szociális Felügyelőség ódon; régi házban. Benne ellen­tétkép csupa fiatalemberek dolgoznak. A legfőbb munkaeszközük nem a toll, papir és írógép, hanem — a telefon. Városközi telefonbeszélge­téseken történnek a gyors és hatásos intézke­dések. Munkájuk elé természetesen a szokottnál is nagyobb akadályokat gördítenek a háború és a háborús szempotok, de annál nagyobb ener­giával hárítják el ezeket az akadályokat: Zalában szünetel az építő munka — cement­hiány miatt — jelenti a főispáni hivatal sürgős levelében. A Szociális Felügyelőségről már tárcsázzák is a számokat, egymás után beszélik meg a kereskedelmi minisztérium, MÁV, Szál­lítási Felügyelőség, stb. illetékes tényezőivel a cement sürgős kiutalását és elszállítását Húsz perc leforgása után (ennek szem- és fültanui voltunk) — már közli is az egyik tisztviselő a a vidéki várossal, hogy mikor érkezik oda a cement és hogyan vegyék át. Elsősorban megfelelő hajlékot akar biztosítani az ONCSA a népes családoknak. Már az el­múlt esztendőben 500 családi ház felépítéséhez nyújtottak segélyt. Túlnyomó részben mező- gazdasági, szegény munkás, sokgyermekes családok részesültek a jut- tatásból­Az ezután építendő házakhoz már eddig 3800 telket biztosítottak. Lelkes fiatal mérnökök ez­alatt a központban tervezik a házakat. Céljuk az is, hogy a családi házak külső alakjukban is visszatérjenek a romlatlan népi Ízléshez. & A házépítéshez persze nem ingyen adják a pénzt, hanem kölcsön formájában. Az anyagi részt a közjóléti szövetkezetek bonyolítják le. Megyénként és városonként létesítik ezeket. Tagjaik egyfelől maguk " a megyei, vagy városi közületek, másfelől azok, akiket megsegítenek. A segítésre szorultak ezzel valóságos tagjai a szövetkezetnek, egyúttal a szövetkezeti gondolat kiképzett harcosai lesznek. A házépítésen kivül a szövetkezet célja az, hogy megfelelő munkaalkalmakat biztosítson a sokgyermekes családoknak és igy gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelés utján javítsa az életviszonyokat, elősegítse a tár­sadalmi kiegyenlítődést, továbbá, hogy a családtagok érdekében ter­melő üzemeket létesítsen, gyakorlati szakembe­reket képezzen ki belőlük, végül, hogy az érté­kesítést előmozdítsa. A családvédelmi szempon­tok alapszabályszerűen érvényesülnek. A ház­építésre adott kölcsönök kamatmentesek. Ezen­felül a kölcsönből is egy — tizennyolc év közötti negyedik gyermek után 10 százalékot kell elengedni. Minden további gyermek után pedig további 10 százalékot, de az elengedés a tartozás 70 százalékát nem haladhatja meg. Kaptuk a következő levelet: Alsólendva nagy területnek virágzó köz­pontja volt az elszakítás előtt s azt szeretnők, hogy ez legyen a felszabadulás után is. Szo­morúan látjuk és tapasztaljuk, hogy a felszaba­dulás után kialakuló magyar életben Alsó­lendva nem részesül abban a támogatásban, amelyet múltja, közigazgatási jelentősége, a la­jtosaiban rejlő nemzeti értékeknél fogva jogo­san megérdemelne. Vegyük csak a vasutat. Több mint öt hónap mait el a felszabadí­tás ó.a s Alsólendva á.lomásra még ma sem jár b; a vor at. Hogy ez a város forgalmára milyen hátrányos, s milyen káros a helybeli kereskedőkre és ipa­rosokra, nem kell magyarázni. Hiába jelentek meg cikkek ennek a lehetetlen állapotnak mi­előbbi megszüntetése érdekében a különböző újságokban. Még ma is — öt hónappal a felszabadítás után — még mindig csak Ítészül a vonatbejárást akadályozó két-három ideig­lenes híd. Bámulatra méltó az a lassúság, amellyel ezek a hidak készülnek, illetve nem készülnek. Amikor a cölöpöket verték, segí eni szereltünk volna a »hó-rukk«-ozók- nak, hogy minél előbb leverve legyenek a cölöpök. Végre örömmel észleltük, hogy a cölöpökkel elkészültek s reméltük, hogy most már két- három héten belül mégis csak megindul a köz­lekedés. Csalódtunk. Három-négy hétig állt a munka, nem történt semmi. Azután meg­jöttek a cölöpökre szerelendő vasgerendák. Micsoda öröm és fellélegzés volt itt Alsóiend- j ván, hogy végre mégis megindul a vonat. Újra csalódtunk. Azóta nagy csendben, de a lendvaiak feszült várakozása közben újra eltelt 4—5 hét, de a hidak még ma sem ké­szültek el. Némi vigasz volt számunkra a zalaegerszegi autóbuszjárat. Míg fűnek-fának panaszkodva türelmetlenül lestük, vártuk a vonat megindu­lását, beszüntették a zalaegerszegi autóbusz- járatot. Tették ezt — amint az újságban ol­vastuk — azzal á megokolással, hogy a vo­nattal párhuzamos autóbuszt járatni fölösleges. Ez igaz. Kérdezzük azonban, miért az autó- buszjáratot kellett ezért beszüntetni, miért nem az autóbusz menetrendjét vál­toztattak meg úg(y, hogy ne járjon a vo­nattal párhuzamosan? Igaz, Lendvahosszúfaluig jár a vonat, de ebben sincs köszönet. Két vonatpár közlekedik. Az egyik reggel 5 óra után, a másik délelőtt 11 órakor indul, azután egész nap nincs vonat Alsólendváról a megye székhelyére. Ez azt jelenti, hogy A házépítési kölcsönökön kívül a szociális segítés kiterjed a gazdasági élet egyéb vonat­kozásaira is. Kiskerthez való juttatásokat, állat- beszerzési- és mezőgazdasági gépek beszerzését célzó ügyeket is lebonyolítanak a szövetkezetek. Fejlődési lehetőségük szinte beláthatatlan, mert a gazdasági élet minden megnyilvánulására ki­terjedhet. A szövetkezeti termelés és gazdálko­dás előnyeit az élet valamennyi területén érez­hetik a tagok, de ehez nemcsak a segítés, hanem a segítettek akarata is szükséges. * A hatalmas szervezet, amely a magyar nép tömegeinek társadalmi felemelését tűzte ki fel­adatul, vitéz Bonczos Miklós államtitkár erélyes irányításával működik és máris hatalmas ered­ményeket mutat fel. Az Uri-uícában történt lá­togatásunkról szóló beszámolót az ő szavaival fejezzük be, amelyeket a szervezéssel kapcso­latban mondott: ^ — Munkánk sikere nagymértékben függ attól, hogy kiket támogatunk. Csak azt karolhatjuk fei, akiben magában is él a felemelkedés vágya. Ez azután javító hatással lesz azokra is, akik tespedtek s könnyelműen akarnak előnyökhöz jutni. Az erkölcsi igazságosság a vezérlő szem­pontunk, a magyarság megerősítése pedig a cél, tehát a legkövetkezetesebben ki kell kapcsol­nunk minden vonalon a csak a maga hasznát néző idegen szellemet. (dr. V. K ) Alsólendva jogosan várja, hogy öt hónap után végre már bekapcsolják a forgalomba

Next

/
Thumbnails
Contents