Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-19 / 188. szám
ÁRA 8 FILLÉR IS, é w f o I y a ifi« 188. szám. #• politikai napilap # 1941. augusztus 19. Kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postaiakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. egyetemes keresztény gondolattól vezéreltetve, testvéri közösséggel fűzött össze mindenkit, magyar és nem magyar ajkút, aki ezt az országot hazájának tartja és becsülettel szolgálja. De kiirtott irgalmatlanul minden Koppányi, Gyulát, Vászolyt és Tonuzobát, aki útjában állt a keresztény, magyar politikai gondolat megvalósításánál. A legkisebb gazdasási munkabérek megváltoztatása és a leskisebb és legnagyobb erdőgazdasági munkabérek megállapítása Szent István öröksége Hartvic legendájában olvassuk, hogy Nagyboldogasszony után ötödnap virradóra a fehérvári székesegyházban összegyűlvén László király, az urak és az egyházi személyek, mindenekelőtt halottas misét hallgattak, aztán felemelték a padozatból kiálló márványházat. És mikor lementek a sírig, a jelenlevőket olyan- édes illat vette körül, mintha az Ur Paradicsomának gyönyörűségében léteztek volna. Maga a koporsó pedig telve volt pirosas* mintegy olajjal elegyített vízzel, ebben, mint olvasztott balzsamban, úsztak a drága tetemek. Ezeket a legtisztább gyolcsokba szedték, a koporsóban levő vizet pedig a király parancsára ezüst kupákba és edényekbe kezdték ' töltögetni. Azonban minél több nedvet ürítenek ki, a koporsó csodálatosképpen annál tettebb lett. Az Isten ama napokban Jelenlétét csodák által annyira kijelenté, hogy ezen idő alatt az emberek mintegy szemlátomást az Urrai társ alkodénak. Akinek valami baja volt, Magyarország minden részéből a koporsóhoz sietett. Majdnem kilencszáz éve már ennek a csodának és azóta hány millió és millió magyar lélek kereste Magyarországon és Magyarországon kívül Szent István szellemét vigasztalásért, megerősítésért! Halálának kilencszázados jubileumán aranyvonáton utazott végig csodás Szent Jobbja a megcsonkított hazában, eljött a megcsonkított Zalába is, ahol apostoli buzgalma sziklánál erősebb várait emelte egykoron a keresztény magyar művelődésnek. Mint valamikor a híres törvénynapokon, beláthatatlan sorokban járultunk ereklyés Jobbja elé, elsírtuk Előtte panaszunkat, szomorú országnak szomorú fiai. És az Isten újólag kijelentette magát csodák által. Magukat kevé- lyen erősnek hitt rablóhatalmasságok összeomlottak úgyszólván máról-holnapra, mi pedig öröménekeket zengedezhettünk. Szent Istvánnak dicső Jobbja vezérli ma is honvédeinket, amikor a világtörténelem legnagyobb csatáiban diadalmasan teljesítik az első királyunk által kijelölt hivatást: védik a keresztény Európát Keletnek a poklokat felkavaró barbársága ellen. Amíg pedig határainkon túl tombolnak a véres harcok a boldogabb Európáért, határainkon belül csendes folyamatban van az a társadalmi és szellemi forradalom, amely az evangélium szellemében vissza akarja keresz- tényesíteni és újjá kívánja építeni Szent István birodalmát. Ahogy az első királyunk korában magyar életkérdés volt az, hogy a széthúzó törzsi kötelékek az egységes nemzeti lét életformájába menjenek át és mint nemzet belépjünk az európai polgárosodás kötelékébe, épp úgy életkérdésünk ma is az erkölcsi és vele $ gazdasági és szellemi megújulás. Nem ijeszt meg bennünket, hogy az átalakulás nem megy simán, hanem harcolni kell érte az ellentétes világnézettel. Szent István politikájának is voltak ellenségei, nagy harcokat kellett megvívnia, de győzött az ő igazsága. Mi elevenen érezzük magunkban az ő egyéniségének örökségét: türelmesek vagyunk, mert »az a királyság tisztessége«, de erős és megingathatatlan akaratunk is van, hogy keresztény és nemzeti birtokállományunkból egyetlen szeget se engedjünk kiforgatni. A szent cél érdekében erős, sőt kemény- kezű István "király a ml eszményünk, aki az Zala vármegye Gazdasági Munkabérmeg- állapító Bizottsága Zalaegerszegen, a vár- megyeháza kis üléstermében Bogyay Elemér kormányfőtanácsos elnöklése mellett tartott ülésén a következő legkisebb gazdasági napszámbéreket és a következő legkisebb és legnagyobb erdőgazdasági munkabéreket állapította meg Zala vármegye területére: I. NAPSZÁMBÉREK. A munkabérmegállapító bizottság a 130.000 1940 sz. F. M. rendelet 22. §-a alapján az 1940 december hó 28-án hozott 100—1941 M. sz. határozatának I. Napszámbérek cfmű fejezetét módosítja. A módosítást indokolttá teszik a megélhetési költségek és gazdasági viszonyok megváltozása. A terményárakat és a megélhetési költségeket figyelembe véve, a bizottság a legkisebb napszámbéreket 1941 szeptember 1-től 1941 december 31-ig a következőkben állapította meg: I.o. II.o. munkás III.o. Szeptember 3.— 2.50 1.50 P Október 3.— 2.50 1.50 P November 1.80 1.30 0.90 P December 1.60 1.20 0.80 P azaz november és december hónapokban a napszámbér változaatlan, mint eddig. A fizethető legnagyobb napszámbérek a fenti béreknél 10o/o-kal magasabbak. A 4.520—1941 M. E. sz. rendelet értelmében a legnagyobb munkabér összegének 20 o/o-a erejéig a munkaadó jutalomban részesítheti azt a munkavállalót, akinek munkateljesítménye az átlagot meghaladja. Egyebekben irányadó a 100—1940 M. sz. es azv5T—1941 M. sz. határozatok »Napszám- bérek« című fejezetei. II. ERDŐGAZDASÁGI MUNKABÉREK. 1. Tüzifatiermelés. A munkavállaló tartozik az alábbi bérekért a fa döntését, felvágását, összehordását és ösz- szerakását elvégezni. Külön díjazás nélkül az összehordást legfeljebb 100 m távolságig köteles elvégezni. A fenti munkákért fizethető legkisebb és legnagyobb munkabérek a következők :- Csak készpénz esetében legkisebb legnagyobb 1. Hasáb 12 cm-nél vastagabb, vagy hasított dorong 1.70 2.— P 2. Dorong 6—12 cm-ig 1.50 1.80 P 3. Vékony dorong 3—6 cm-ig 1.20 1.50 P 1/3 ágrész esetében legkisebb legnagyobb 1. Hasáb 12 cm-nél / vastagabb, vagy hasított dorong 1.20 1.60 P 2. Dorong 6—12 cm-ig 1.— 1.20 P 3. Vékony dorong 3—6 cm-ig 0.70 1.— P Ürm3 = 100x100x110 cm a termelés helyén aszréteggel. Ha az összerakás nem ilyen méretben történik, akkor a munkavállalónak arányosan magasabb bér jár. Ágrész alatt értendő a vékony dorong és a rőzse, vagy ha a vékony dorongot nem termelik ki külön, az ágfa. A vékony dorong után, amit a munkavállaló részben kap, a kitermeléséért nem jár készpénz a munka- vállalónak. Ha irtás van, a tuskó és gyökér egészben a munkavállalóé. Részes termelés esetében az ölfa 1/9—1/10 része és az ágfa 1/3 része adandó, illetve adni lehet a munkavállalónak. Gyérítés: szabad egyezkedés szerint. Közelítés 100 m-en felüli távolságra szabad egyezkedés szerint. , ; 2. Műía'ermelés. Szabad egyezkedés szerint. 3. Fuvarbérek. Legkisebb legnagyobb 1. Tűzifa ürm3/km 0.50 0.60 P 2. Műíam3/km 1.— 1.20 P Az útviszonyok és domborzati viszonyoknak megfelelően a fenti fuvarbérek legfeljebb 20 0/o-kal emelhetők. 4. Egyéb erdőgazdasági munkabérek. Egyéb erdőgazdasági munkabérek — ha napszámban végzik — a mezőgazdasági napszámbérekkel azonosak. A határozat a Zalavármegyei Hivatalos Lapban való megjelenést követő nyolc nap múlva lép hatályba. INNEN IS — ONNAN IS Erdélyben szeptember 15-én kezdődik az iskolai év. — A nyári időszámítás miatt évente 360 órával kell kevesébbet világítani. — Letartóztatták Tóth Péterné zemplénsemjéni asszonyt, mert a kukoricakásába kevert arzénnal családi perpatvar után meg akarta mérgezni családját. — Természetvédelmi területté nyilvánította a földmívelésügyi miniszter Gör- gényszentimre határában a Rákóczi Várhegyet,
