Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-18 / 162. szám

4 1941 július 19. Az egységes árrendszert kiterjesztik az Iparcikkekre is A 'közellátási miniszter bejelentette, hogy az egységes mezőgazdasági árrendszer elké­szült s ennek keretében fognak kiadásra ke­rülni azok a rendelkezések, amelyek a mező­gazdasági termények árát az új gazdasági év­ben szabályozzák. Értesülésünk szerint az ár­rendezés a későbbi jövőben nem fog csupán a mezőgazdasági cikkekre szorítkozni, hanem kiterjesztik az iparcikkekre, úgyszintén azokra a szolgáltatásokra is, amelyek a mezőgazda- sági termelés körén kívül esnek. A kereske­delmi és iparkamarák megbízatást kaptak, fog­lalkozzanak ebből a szempontból iparcikkek és a különböző szolgáltatások árával s tegye­nek előterjesztést az új rendezésre, amely a kereskedelmi forgalomban és az iparban a mezőgazdaság új árrendezésével összefüggés­ben szükségesnek mutatkozik. A kormány a közeljövőben foglalkozik ezekkel az előter­jesztésekkel. A jövőben is változatlanul ragasz­kodik ahhoz, hogy megokőlatlan árdrágítást sehol, a gazdasági élet semmiféle területén sem engedélyez. Kétségtelen azóriban, hogy az első árrendelet kibocsátása óta majdnem két év telt el, azóta a viszonyok számos vo­natkozásban gyökeres változásokon meritek át. Szigorú elvek szerint szabályozták az idegenforgalmat A Magyar Vidéki Sajtótudósító budapesti jelentése szerint július 15-én lépett hatályba az idegenforgalom, fejlesztése érdekében alkotott kormányrendelet, amely számos lényeges újí­tást tartalmaz. A rendelet kötelezi a törvényhatóságökat és a megyei Városokat, hogy kimutatást készítse­nek az idegenforgalommal kapcsolatos kiadási és bevételi tételeikről, ezt jóváhagyás céljából terjesszék fel a kereskedelmi miniszterhez, aki a belügyminiszterrel egyetértőén megszabhat­ja az idegenforgalmi célokra felhasználható összegek nagyságát. így megszűnik az a ko­molytalan helyzet, hogy a közületek közül töb­ben eddig csupán 100—200—500 pengős té­teleket iktattak be idegenforgalmi célokra. A kereskedelmi miniszter a menetjegyirodá­kat, utazási és fürdőirodákat, továbbá az ide­genforgalommal foglalkozó vállalatokat szigo­rúan ellenőrzi majd, hogy a nyújtott szolgál­tatások és azok ellenértéke közt nincs-e szem­betűnő aránytalanság. Ugyancsak szigorúan ellenőrzik az idegenforgalmi jelentőségű váro­sokban, nagy- és kisközségekben és gyógy­helyeken működő szállodákat és penziókat, vájjon az ételek és italok elhelyezésére, to­vábbá a személyzet elhelyezésére szolgáló he­lyiségeik, raktáraik tiszták és egészségesek-e. Amelyik szálloda, vagy penzió nem pótolja a hiányokat, felfüggesztik az iparűzési jogát. A kereskedelmi miniszter szabályozni fogja a szállodákat és penziókat fekvésük, az épület külső és belső helyiségeinek kiképzése, be­rendezése, fölszerelése, a személyzet és el­látás minősége szempontjából. Ha a nemzet­közi gyakorlat, vagy a közfelfogás szerint valamelyik fogadó, penzió neve, megjelölése nem felel meg az osztályozás szerinti szín­vonalnak, akkor a miniszter az engedélyezést a kifogásolt név használatától eltilthatja és esetleg a tényleges viszonyoknak megfelelő cégváltozásra kötelezheti. Eddig semmiféle támaszpont nem volt arra, melyik üzem te­kinthető I., II., 111. rangú üzemnek, ami szá­mos megtévesztésre adott alkalmat. Ezután egyébként minden vendéglátó üzemben szem­betűnő helyen árjegyzéket kell kifüggeszteni. Művészeti, vagy egyéb közművelődési ün­nepséget, ünnepi hetet, felvonulást, látványos­ságot, kiállítást, bemutatót, idegen nyelvű tá­jékoztató útmutatót falragasz útján csak a kultuszminiszter engedélyével lehet hirdetni, aki aztán az engedély megadásáról értesíti a kereskedelmi minisztert. Ez a rendelkezés az ilyen események színvonalát kívánja biztosítani és gátat akar emelni az elharapódzott jelen­téktelen és idegenforgalmi szempontból in­kább káros rendezéseknek, amelyek a kívánt színvonalat nem érik el. Ez a szakasz nem vonatkozik az ipari és mezőgazdasági kiállí­tásokra és árúmintavásárokra. Férfi és női ruhavásznak Férfi és női ballonkabátok Férfi és női Férfi és női szabóság ¥ósk Évűi A ruha gondozása Kétszerannyi ideiig tart a ruha és mindig csinos a megjelenésünk, ha gondosan rakjuk el használat után. Levetéskor azonnal akasz­tóra rakjuk és lehetőleg fél napig szelljős helyen hagyjuk1. Ha gyűrött a szövetruhánk, nedves kefével átkeféljük, így kiakasztva ki­simul. A ruha nyakát, ha átzsírosodott, vizes kefével, esetleg szalmiákos vízzel keféljük át, majd nedves ruhán keresztül vasaljuk. Benzin­nel ne tisztítsuk, mert könnyen udvart hagy. Jó gyapjúszövetből szappanos vízzel a zsír­foltot is kivehetjük. Tintafolt tejjel könnyen eltávolítható, ha rögtön kezeljük. Kabátunkat a mostani széles vállnak meg­felelő akasztóra tesszük, ha nincs ilyen akasz­tónk, célszerű újságpapírból csinált csomóval kitömni a felső ujját. A kabát hajtókáját egyenesre simítva akasztjuk a szekrénybe, esetleg odatüzzük, az elején begombolva. így éltévé zsúfoltan is kímélve van a ruhánk. A ruha alját is mindig a két akasztójával rakjuk erre való fogasra és szintén a nyílást bekap­csolva. Nem mosható szövetruhánkba izzasztó­lapot varrjunk. Kosztümkabát alá galléros blúzt, vagy sált viseljünk, hogy a kabát gal­lérját a zsírosodástól kíméljük. Szibériai gyöngyélel (Még a tél folyamán ismertettük Bérei Béla zalaegerszegi polgári iskolai tanárnak Szibériai jgyöngyélet címen megje­lent igen (élvezetes könyvét, amély az orosz legénységi 'fogolytáborók (életével foglalko­zik közvetlen tapasztalatok alapján. Az ese­mények következtében á kiváló tartalmú könyv annyira időszerűvé vált, hogy egy részlet közlésével (hívjuk fel rá olvasóink figyelmét.) Omszk városa jó időben poros, rossz idő­ben 'sáros, de mindenkor piszkos. Vagy talán most lebben |a világfielfordulásban szennyese­det! 'el, mint az emberek lelkiismerete? Az embereknek 'fontosabb ügyeik és súlyosabb gondjaik lehetnek. A járdák legtöbb helyein félméterrel magasabbak az úttestnél, hogy a sár iél (ne lepje. Vasúti talpfákra, vagy azok­hoz .hasonló vastag gerendákra tenyérvastag­ságú keményfia deszkák vannak két méter szélességben (egymás után hosszában leerő­sítve. Mozog, hintázik az egész alkotmány, mint egy rossz kőművesállvány. Sok helyen a korhadozó deszkák leszakadtak a szegfiejekről, végeik félméter magasra kunkorodtak fel a napsütéstől. Ha az ember vigyázatlan, elő­fordulhat, hogy sípcsontjával megy neki egy szemben felgörbülő deszkavégnék. A főúton és a főtéren gyatra és javításra érett aszfalt- járda van. A házak nem épültek egyvonalba, s a kiszögelések zugaiban minden elképzelhető piszok, (szenny, trágya és rothadás, amiket az ott heverő részegek hagytak emlékül maguk után. A járda felé nyitott pinceiejáratök lép­csőin halmokban az ürülék, amelyet a legyek tömege fekete rétegben lep. Az útszélen egy helyen valamikor felületesen elföldelt ló­hulla bordacsontjai látszanak ki. A kutyák le­marták róla a húst. Rothadás bűze terjeng. Senki sem ér rá, hogy akárcsak legypár lapát földet is vessen rá. Óriási, de elhanyagolt templomok terpeszkednek k tereken. Falaik vedlettek, mint a házakéi. Istentiszteletet nem tartanak. A főtéren hatalmas, modern árú­NYOMDAI MUNKÁK KÖNYVEK PAPÍRÁRUK ISKOLACIKKEK IRODAI KELLÉKEK HANGSZEREK, STB. legolcsóbb beszerzési helye: KUKÁS ÁGOSTON Zalaegerszeg, Kossuth Lajos- utca 8. szám. Telefon 131. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents