Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-17 / 161. szám
ÄRA 8 FILLÉR H Z\riY/\t? FT Jt JÜHa/lUn&i. Üililj JL II. évfolyam, 161. szám. f POLITIKAI NAPILAP ^ 1941. július 17. Csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. több, mint a képzelet lehet. Nincs az a propagandista agy, amely annyi szörnyűséget és embertelenséget ki tudna eszelni papiroson, mint ami minden órában a maga meztelen valóságában most megnyilatkozik. Ez a szomorú valóság: a bolsevista rendszer következtében senki sem tud emberhez méltó életet élni, senkinek sincs meg a reménye sem arra, hogy például életében egyetlen egyszer jóllakhassék. A nagyképű ostobaság, az elvetemült, műveletlen vezetőknek gonosz nemtörődömsége, a világ kultúrájának egyik sötét szégyenfoltja uralkodott a hajdan hatalmas Oroszországon. Ezek a gonosztevők akarták minduntalan az egész világot ugyanebbe a katasztrófába kergetni. Ami most folyik a bolsevizmus ellen, az igazán — keresztesháború. A mai nap világvonatkozásu eseményei Őrültek háza Fényképek tekintenek ránk a lapok oldalairól s ezekből most végre feltárul a nagy titok, megnyilatkozik a világtól több mint húsz esztendeje légmentesen elzárt szovjíetország valódi mivolta, közállapotainak, lakosainak hamisítatlan és hamisíthatatlan tükörképe. A valóság, az elkendőzhetetlen, megdönthetetlen és elvitathatlan valóság sokkal ridegebb, sokkal kedvezőtlenebb, mint hinni lehetett volna. Olyan példátlan tömegkatasztrófa, a százmilliós emberi tömegeknek olyan elképzelhetetlen pokoli sorsa bontakozik ki szemünk előtt, hogy szinte nehéz elmondani azt a tengersok embertelenséget, visszásságot, kegyetlenséget és gonoszságot, amely bilincsbe veri a világ legnagyobb országát és egyik legnépesebb nemzetét. Látjuk ezekből a képekből, a mindúntalan feltáruló adatokból, tényekből, a testi éhezéstől és a lelki ürességtől éttompult szemekből, hogy az a rendszer, amely rítt a barbár évszázadokat is meghazudtoló kegyetlenséggel uralkodott, nem is politika többé, nem is elmélet, nem is program, hanem szerencsétlenség. Csapás. Az emberiség értekeinek tudatos és szenzációs megsemmisítése, az emberek életének megrontása, betegagyú és j ellenit elein egyének rémuralma, mely mindenféle aljas célt szolgálhat, csak az emberiség boldogulását nem. De beszéljenek a tények és a számok. A szovjetország vezetői az egész világot húsz esztendeje telekürtölik azzal a jóléttel, amelyet állítólag teremtettek. A jólét így fest a valóságban: a munkás keres egy hónap alatt 150— 300 rubelt (ez már a tanult szakmunkás bére) és ezzel szemben egy pár ócska vászoncipő. (mert bőrcipő évtizedek óta nincs) 300 rubel, vagyis ugyanannyi pengő. Tegyük hozzá ehhez a tizennégy pengős kenyeret (egy kilónak ennyi volt az ára Moszkvában a háború kitörése előtt), a hétpengős kiló lisztet, az egy- pengős burgonyát és a 30—40 pengős húsárakat, — akkor némi fogalmat alkothatunk magunknak arról az őrültségről, amit bolsevista gazdasági rendszernek neveznek. És ennek a megvalósításáért kellett húsz év alatt 32 millió embert állati módon legyilkolni, éhen elveszíteni! Nem csoda, ha ez a hatalmas birodalom inkább hasonlít az őrültek házához, mint egy emberek által lakott államhoz. Hiszen minden tanult embert a szó szoros értelmében kiirtottak. Az öntudatos parasztságot, a kisgazdákat százezrével gépfegyverezték le, vagy hurcolták el a sarkvidékre, az örök jég világába, hogy ott pusztuljanak rakásra. Honnan venné hát ez az ország azt az alapot, amelyre társadalmát felépíthetné? Kit állítson a gépiek mellé, kire bízza az új nemzedék nevelését? Igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy még az orosz hivatalos napilapok is panaszos cikkeket közölnek a tarthatatlan és fejetlen állapotokról. Például nemrégiben arról írt a bolsevista kormány egyik félhivatalos lapja, hogy a szovjetország főiskoláin az oktatók között vannak — írástudatlanok ... Amikor most a német és a magyar hadsereg felszabadító hadjárata meghozza az orosz népnek a felszabadulást, a lehetőséget az emberi életre, napról-uapra megdöbbentőbb fölfedezést tesznek katonáink a »szovjetparadicsomban«. És a valóság mindig sokkal megrettenA német légierő fontos szovjet vasúti gócpontokat bombázott, úgy hogy megakadályozta a harcoló szovjet csapatoknak élelemmel és utánpótlással való ellátását. Mintegy 100— 120 kilométer hosszúságban megszakadt az összeköttetés az arcvonal és az ország belseje között. Tegnap a német repülők szovjet seregeket is bombáztak és 14 szállító gépkocsit elpusztítottak. Egy vonat, amelyen hadi- és üzemanyag volt felhalmozva, bombatalálat következtében a levegőbe repült és elnémult hat tüzérségi üteg is. Legújabb nemeit hadljlelentés szerint a hőmet csapatok elfoglalták Szmolenszket. A szovjet haderőben nagyon előrehaladott a bomlási folyamat. A hadseregből igen sokan megszöknek, vagy megadják magukat. A német és a magyar csapatok most nagyarányú bekerítő mozdulatot hajtanak végre. Az oroszok kiürítették Észtország fővárosát, Tallint. Moszkvában politikai propaganda szervezetet alakítottak és katonai biztosokat neveztek ki. A japán kormány lemondott. A lemondást Konoye miniszterelnök azzal okolta meg, hogy a politikai események alakulása következtében Japánban erős kormányra van szükség. A császár egyelőre még megbízta a lemondott kormányt az ügyiek további vezetésével mindaddig, míg visszatér Tokióba. Hírek szerint Japánban katonai kormány alakul. Londonban és Moszkvában igen nagy izgalmat keltett a japán kormány lemondásáról szóló hír. Londonban úgy tudják, hogy Japánban már döntöttek is a háborúba való beavatkozásról. Azt még nem lehet tudni, hogy Japán Oroszországot lámadja-e, vagy Amerikával ütközik meg, de bármely irányban való beavatkozás a tengelyhatalmak előnyére szolgál. Francia lapok szerint a menekültek előadásaiból kivehető, hogy a Szovjetunióban kémkedési láz van. A frontról bizalmas embereket küldenek az ország belsejébe, hogy a rendet fenntarthassák. Egymás után történnek a letartóztatások. A határokon ezrek és ezrek várakoznak, hogy átléphessék a határt, előbb azonban a katonaság átvizsgálja és agyonkínozza őket. A brit tengernagyi hivatal első lordja tegnap beszédet mondott a szovjet követ jelenlétében. Beszédében üdvözölte a szovjet követet és kijelentette, hogy a szovjet erősebb, mint valaha. A háború csak ezután kezdődik. Hangsúlyozta, ha sikerül a tengeren a vezetést tartani, Anglia legyőzi ellenségeit. Német gépek az éjtszaka folyamán egész Anglia területe fölött megjelentek és fontos célpontokat bombáztak sikeresen. Mára virradó éjjel a felhők védelme alatt néhány angol gép Rotterdam város felett célzás nélkül dobott le gyújtó és romboló bombákat. A német légelhárítók három angol gépet lelőttek, a többit visszatérésre kényszerítették. Zágrábból jelentik, hogy Lorkovics horvát külügyminiszter táviratot küldött Serano Su- ner spanyol külügyminiszter. A táviratban köszönetét fejezte ki azért, hogy a spanyol kormány elismerte a horvát államot. Az Amerikából kiutasított német és olasz konzulok és hozzátartozóik tegnap elindultak Amerikából. Manilla tengeri hatósága közölte, hogy az öblöt aknákkal záriák el és csak nappal szabad a hajóknak befutni a kikötőbe. A Reuter-iroda jelentése szerint a kubai kormány lemondott. Knox amerikai tengerészetügyi miniszter elrendelte, hogy a "behívott 32.000 tengerész továbbra is szolgálatban maradjon. Amerikai körök cáfolják, hogy az amerikai repülőflotta földerítő repüléseket végez az Azori szigetek felett. Más helyről nyert értesülés viszont ezeket a híreket megerősíti. Virginio Gayda a Giornale d’Italia című lapban cikket írt. Az amerikai háborús párt — írja — tovább sodorta Amerikát a beavatkozás útján. Roosevelt azt a pillanatot akarja felhasználni Németország megtámadására, amikor az háborúba keveredett Oroszországgal. Zágrábi jelentés szerint az olasz csapatok kiürítették Ogulint és azt most a horvát csapatok megszállták. Zágrábban fokozott mértékben hajtják végre ä zsidótörvényt. Legutóbb 400 zsidót szállítottak munkatáborba.
