Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-17 / 161. szám

ÄRA 8 FILLÉR H Z\riY/\t? FT Jt JÜHa/lUn&i. Üililj JL II. évfolyam, 161. szám. f POLITIKAI NAPILAP ^ 1941. július 17. Csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Felelős szerkesztő: Dr. PESTHY PÁL Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P, Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. több, mint a képzelet lehet. Nincs az a pro­pagandista agy, amely annyi szörnyűséget és embertelenséget ki tudna eszelni papiroson, mint ami minden órában a maga meztelen valóságában most megnyilatkozik. Ez a szo­morú valóság: a bolsevista rendszer követ­keztében senki sem tud emberhez méltó életet élni, senkinek sincs meg a reménye sem arra, hogy például életében egyetlen egyszer jól­lakhassék. A nagyképű ostobaság, az elvete­mült, műveletlen vezetőknek gonosz nemtörő­dömsége, a világ kultúrájának egyik sötét szé­gyenfoltja uralkodott a hajdan hatalmas Oroszországon. Ezek a gonosztevők akarták minduntalan az egész világot ugyanebbe a katasztrófába kergetni. Ami most folyik a bolsevizmus ellen, az igazán — keresztesháború. A mai nap világvonatkozásu eseményei Őrültek háza Fényképek tekintenek ránk a lapok oldalai­ról s ezekből most végre feltárul a nagy titok, megnyilatkozik a világtól több mint húsz esz­tendeje légmentesen elzárt szovjíetország va­lódi mivolta, közállapotainak, lakosainak ha­misítatlan és hamisíthatatlan tükörképe. A va­lóság, az elkendőzhetetlen, megdönthetetlen és elvitathatlan valóság sokkal ridegebb, sok­kal kedvezőtlenebb, mint hinni lehetett volna. Olyan példátlan tömegkatasztrófa, a száz­milliós emberi tömegeknek olyan elképzelhe­tetlen pokoli sorsa bontakozik ki szemünk előtt, hogy szinte nehéz elmondani azt a tengersok embertelenséget, visszásságot, ke­gyetlenséget és gonoszságot, amely bilincsbe veri a világ legnagyobb országát és egyik legnépesebb nemzetét. Látjuk ezekből a képekből, a mindúntalan feltáruló adatokból, tényekből, a testi éhezés­től és a lelki ürességtől éttompult szemekből, hogy az a rendszer, amely rítt a barbár év­századokat is meghazudtoló kegyetlenséggel uralkodott, nem is politika többé, nem is el­mélet, nem is program, hanem szerencsétlen­ség. Csapás. Az emberiség értekeinek tudatos és szenzációs megsemmisítése, az emberek életének megrontása, betegagyú és j ellenit elein egyének rémuralma, mely mindenféle aljas célt szolgálhat, csak az emberiség boldogulását nem. De beszéljenek a tények és a számok. A szovjetország vezetői az egész világot húsz esztendeje telekürtölik azzal a jóléttel, amelyet állítólag teremtettek. A jólét így fest a való­ságban: a munkás keres egy hónap alatt 150— 300 rubelt (ez már a tanult szakmunkás bére) és ezzel szemben egy pár ócska vászoncipő. (mert bőrcipő évtizedek óta nincs) 300 rubel, vagyis ugyanannyi pengő. Tegyük hozzá eh­hez a tizennégy pengős kenyeret (egy kilónak ennyi volt az ára Moszkvában a háború ki­törése előtt), a hétpengős kiló lisztet, az egy- pengős burgonyát és a 30—40 pengős hús­árakat, — akkor némi fogalmat alkothatunk magunknak arról az őrültségről, amit bolse­vista gazdasági rendszernek neveznek. És en­nek a megvalósításáért kellett húsz év alatt 32 millió embert állati módon legyilkolni, éhen elveszíteni! Nem csoda, ha ez a hatalmas birodalom inkább hasonlít az őrültek házához, mint egy emberek által lakott államhoz. Hiszen minden tanult embert a szó szoros értelmében kiirtot­tak. Az öntudatos parasztságot, a kisgazdákat százezrével gépfegyverezték le, vagy hurcol­ták el a sarkvidékre, az örök jég világába, hogy ott pusztuljanak rakásra. Honnan venné hát ez az ország azt az alapot, amelyre tár­sadalmát felépíthetné? Kit állítson a gépiek mellé, kire bízza az új nemzedék nevelését? Igazán nem lehet csodálkozni azon, hogy még az orosz hivatalos napilapok is panaszos cik­keket közölnek a tarthatatlan és fejetlen álla­potokról. Például nemrégiben arról írt a bol­sevista kormány egyik félhivatalos lapja, hogy a szovjetország főiskoláin az oktatók között vannak — írástudatlanok ... Amikor most a német és a magyar hadsereg felszabadító hadjárata meghozza az orosz nép­nek a felszabadulást, a lehetőséget az emberi életre, napról-uapra megdöbbentőbb fölfede­zést tesznek katonáink a »szovjetparadicsom­ban«. És a valóság mindig sokkal megretten­A német légierő fontos szovjet vasúti góc­pontokat bombázott, úgy hogy megakadá­lyozta a harcoló szovjet csapatoknak élelemmel és utánpótlással való ellátását. Mintegy 100— 120 kilométer hosszúságban megszakadt az összeköttetés az arcvonal és az ország belseje között. Tegnap a német repülők szovjet seregeket is bombáztak és 14 szállító gépkocsit elpusz­títottak. Egy vonat, amelyen hadi- és üzem­anyag volt felhalmozva, bombatalálat követ­keztében a levegőbe repült és elnémult hat tüzérségi üteg is. Legújabb nemeit hadljlelentés szerint a hő­met csapatok elfoglalták Szmolenszket. A szovjet haderőben nagyon előrehaladott a bomlási folyamat. A hadseregből igen so­kan megszöknek, vagy megadják magukat. A német és a magyar csapatok most nagyarányú bekerítő mozdulatot hajtanak végre. Az oroszok kiürítették Észtország fővárosát, Tallint. Moszkvában politikai propaganda szerveze­tet alakítottak és katonai biztosokat neveztek ki. A japán kormány lemondott. A lemondást Konoye miniszterelnök azzal okolta meg, hogy a politikai események alakulása következtében Japánban erős kormányra van szükség. A császár egyelőre még megbízta a lemondott kormányt az ügyiek további vezetésével mind­addig, míg visszatér Tokióba. Hírek szerint Japánban katonai kormány alakul. Londonban és Moszkvában igen nagy izgal­mat keltett a japán kormány lemondásáról szóló hír. Londonban úgy tudják, hogy Ja­pánban már döntöttek is a háborúba való be­avatkozásról. Azt még nem lehet tudni, hogy Japán Oroszországot lámadja-e, vagy Ameri­kával ütközik meg, de bármely irányban való beavatkozás a tengelyhatalmak előnyére szol­gál. Francia lapok szerint a menekültek előadá­saiból kivehető, hogy a Szovjetunióban kém­kedési láz van. A frontról bizalmas embereket küldenek az ország belsejébe, hogy a rendet fenntarthassák. Egymás után történnek a le­tartóztatások. A határokon ezrek és ezrek vá­rakoznak, hogy átléphessék a határt, előbb azonban a katonaság átvizsgálja és agyonkí­nozza őket. A brit tengernagyi hivatal első lordja teg­nap beszédet mondott a szovjet követ jelen­létében. Beszédében üdvözölte a szovjet kö­vetet és kijelentette, hogy a szovjet erősebb, mint valaha. A háború csak ezután kezdődik. Hangsúlyozta, ha sikerül a tengeren a vezetést tartani, Anglia legyőzi ellenségeit. Német gépek az éjtszaka folyamán egész Anglia területe fölött megjelentek és fontos célpontokat bombáztak sikeresen. Mára virradó éjjel a felhők védelme alatt néhány angol gép Rotterdam város felett cél­zás nélkül dobott le gyújtó és romboló bom­bákat. A német légelhárítók három angol gé­pet lelőttek, a többit visszatérésre kényszerí­tették. Zágrábból jelentik, hogy Lorkovics horvát külügyminiszter táviratot küldött Serano Su- ner spanyol külügyminiszter. A táviratban kö­szönetét fejezte ki azért, hogy a spanyol kormány elismerte a horvát államot. Az Amerikából kiutasított német és olasz konzulok és hozzátartozóik tegnap elindultak Amerikából. Manilla tengeri hatósága közölte, hogy az öblöt aknákkal záriák el és csak nappal sza­bad a hajóknak befutni a kikötőbe. A Reuter-iroda jelentése szerint a kubai kormány lemondott. Knox amerikai tengerészetügyi miniszter el­rendelte, hogy a "behívott 32.000 tengerész továbbra is szolgálatban maradjon. Amerikai körök cáfolják, hogy az amerikai repülőflotta földerítő repüléseket végez az Azori szigetek felett. Más helyről nyert érte­sülés viszont ezeket a híreket megerősíti. Virginio Gayda a Giornale d’Italia című lapban cikket írt. Az amerikai háborús párt — írja — tovább sodorta Amerikát a beavat­kozás útján. Roosevelt azt a pillanatot akarja felhasználni Németország megtámadására, ami­kor az háborúba keveredett Oroszországgal. Zágrábi jelentés szerint az olasz csapatok kiürítették Ogulint és azt most a horvát csapa­tok megszállták. Zágrábban fokozott mértékben hajtják végre ä zsidótörvényt. Legutóbb 400 zsidót szál­lítottak munkatáborba.

Next

/
Thumbnails
Contents