Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-16 / 160. szám
2 1941 július 16. MACIÉT Kinevezések a íöldmivelésügyi miniszter hatásköre alá tartozó hivataloknál A íöldmivelésügyi miniszter a magyar kir. erdőmérnökök személyzeti létszámában Imreh Dezső nagykanizsai oki. prdőmérnököt ideiglenes minőségű m. kir. főerdőmérnökké, a m. kir. gazdasági felügyelői tiszti személyzet létszámában .Sziberth Gusztáv, a VII. fizetési osztály jellegével felruházott nagykanizsai gazdasági felügyelőt a VII. fizetési osztályba gazdasági felügyelővé, Kovács "Miklós IX. fizetési osztályba sorolt zalaegerszegi gazdasági felügyelőt a VIII. fizetési osztályba gazdasági felügyelővé, Ferenczy István zalaegerszegi gazdasági felügyelő-gyakornokot a X. fizetési osztályba ideiglenes minőségű gazdasági segéd- felügyelővé, Ajtai Kováts Sándor és Bogyay- Retress Iván zalaegerszegi gazdasági felügyelőség! kisegítő munkaerőket gazdasági gyakornokokká nevezte ki. Dr. Szekeres Vince keszthelyi községi állatorvost a gazdasági akadémiai tanszékvezető rendes tanárok részére megállapított és az állami rendszerű VII. fizetési osztály 3. fokozatának megfelelő 1. fizetési fokozatba gazdasági akadémiai rendes tanárrá, dr. Mannimger Gusztáv Adolf keszthelyi gazdasági akadémiai tanárt a rendkívüli tanárok részére megállapított és az állami rendszerű VIII. fizetési oszTulajdonképpen semmi se olyan oktalan, mint ez a gyakran hallható kérdés: „Ugyan miért olyan ideges?“ A kérdezettre a kérdés semmi esetre sem hat megnyugtatólag és nyilván nem is tud rá felelni. Bizonyára maga is örülne, ha tudná, mi okozza ingerültségét. Az ideges ember állandó harcot visel sajátmagával, a kezeügyébe kerülő dolgok alattomos fnrfan- gosságával, a foglalkozásával járó feladatokkal. Vajon lehet e rajta segíteni és miképpen? Bostroem-professzor, aki a „Münchener Medizinische Wochenschrift‘‘-ben foglalkozik e kérdéssel, azon a véleményen van, hogy az ilyen embereknek mindenekelőtt saját lelki adottságaikat és a világgal való állásfoglalásai törvényszerűségeit kellene megismerniök, hogy eszerint rendezhessék be életüket. Aki az idegesség után kérdezősködik, hamarosan rájön, hogy valóságos darázsfészekbe nyúlt bele. Az egyik a túlfeszített munka miatt ideges, az erős dohányzás, rendetlen étkezés és más efféle rendszertelenségek alapjában véve egészséges emberek életében is zavarokat okoznak A másik elmulasztotta, hogy erejével gazdaságosan bánjon. Egy harmadiknak a pajzsmirigye dolgozik túl erősen, a negyedik csupán gyenge szervezetű, az ötödik esetleg izmos, erős, egészséges, idegrendszere azonban túlságosan érzékeny. A külső tünetek azonban minden esetben ugyanazok. Ha az orvos tudja, hogy melyik esetről van szó, akkor gyakran gyorsan segíthet. Az alapjában véve egészséges szervezetet nyugalom elrendelésével, az életmód szabályozásával, észszerű táplálkozással és könnyű sporttal általában nem nehéz rendbehozni. Ha a végső okot az orvos született gyengeségben, belső kivá- lasztásu mirigyek hibás működésében vagy az idegek kóros ingerlékenységében találta meg, vagyis ha a beteg természeténél fogva ideges, a feladat már sokkal nehezebb. A szó szoros értelmében véve azonban ezek az emberek sem betegek, csupán a természet megtagadta tőlük, hogy adottságaiknak megfelelő életformájuk azonos legyen az átlagemberekével. Lelkiéletük az „egészséges“ emberénél sokkal diferenciáltabb, az egészséges ösztönök nem uralják őket annyira tály 3. fokozatának megfelelő 1. fizetési fokozatba akadémiai rendkívüli tanárrá, Boda Sándor keszthelyi akadémiai segédtanárt, Tóth György és Kazár Jenő keszthelyi adadémiai gyakornokokat akadémiai tanársegédekké a X. fizetési osztályba, Németh Béla keszthelyi akadémiai tiszteletdíjas gyakornokot és Vörös János keszthelyi oki. mezőgazdát akadémiai gyakornokokká, Hámori Mátyás oki. kertészt (volt zalavármegyei gyümölcsészeti intézőt) kertészeti gyakornokká, Vizkelety István kehidai ideiglenes minőségű gazdasági gyakornokot ideiglenes minőségű gazdasági segédtanárrá, a vízügyi szolgálat mérnöki szakának létszámában Buchberger Pál nagykanizsai segédmérnököt mérnökké, a szőlészeti és borászati tiszti személyzet létszámában Szűts Zoltán balaton- arácsi állami szőlész és borászt gyakornokká, a íöldmivelésügyi minisztérium segédhivatali tiszti személyzetének egyesített létszámába Holczer Irént, a zalaegerszegi gazdasági felügyelőségen szolgálatot teljesítő irodakezelési gyakornokot miniszteri irodasegédtisztté, a gazdasági szakoktatás altiszti és szolgaszemélyzetének létszámába Szeles József és Fehér Ferenc keszthelyi kisegítő szolgákat II. osztályú altisztekké nevezte ki. és ez megnehezíti helyzetüket az élettel járó küzdelemben. T ehelség esség és érzékenység Gyakran megfigyelhető, hogy az ideges emberek sokszor az átlagon felül tehetségesek és mégis csupa kudarc a sorsuk — néha a magánéletben, néha pályájukon. Végső elemzésben e gyakori jelenségeket arra lehet visszavezetni, hogy az értelmi képességek és az akarat erőssége között hiányzik a kellő összhang. Az életküzdelemmel .egytílt jár, hogy az elhatározás és a nagy célok elérése közötti űrt számtalan kis nehézség, apró kellemetlenségek és kényelmetlenségek töltik ki, melyeket az egész érdekében le kell győzni. Mig az egészséges akaratú ember ezeken a részleteken minden nagyobb nehézség nélkül keresztül vergődik, anélkül, hogy a nagy célt szemelöl vesztené, az idegesnek az élet e kis kellemetlenségeihez, legyőzéséhez mindig külön erőfeszítésre van szüksége. így mielőtt a végső célt elérné, ezeken a mellékdolgokon már kimeríti erőit. Gyengeségének tudatában azután bizalmatlan lesz önmagával szemben, elveszti biztosságát és ezzel már ingerlékennyé is lett. Kifelé ezt természetesen csak ritkán árulja el, sőt inkább néha már a szemtelenséggel határos mesterséges önbizalmat mutat, mely már az „egészségeseknek“ megy az idegeire. Bostroem orvoslanár említést tesz egyik tehetséges tanítványáról, aki szóbeli vizsgája közben hirtelen felugrott és páni félelemtől űzve elrohant. A professzor nem azért lélekbúvár, hogy ne tudta volna, miről van szó. Gyorsan a megszökött jelölt után eredt, visszahozta, a „lelkére beszélt“ és — kitüntetéssel levizsgáztatta. A természeténél fogva ideges ember lelke mélyén kevés bizalommal viseltetik önmaga iránt, mivel egyrészt nem ismeri magát, másrészt pedig az eléje tornyosuló nehézségeket túlbecsüli. Innen a vizsgáról való aggodalma és innen van a hivatás választásban mutatkozó Férti és női ruhavásznak Férti és női ballon kabátok Férti és női Tóth Gyulánál bizonytalansága, mely a hivatás gyakorlásával járó mellékmunkáklól való idegenkedésével függ össze. Az apró kellemetlenségek miatt az ideges ember elveszti örömét a nagy célokban és esetleg addig elért eredményeiben, az a hamis érzése támad, hogy hivatását rosszul választotta meg Ugyanez a helyzet a házastárs megválasztásában is. Először is a sok aggodalmaskodás miatt nem tud vá’asztani, ha pedig egyszer már választott, előbb utóbb legtöbbször megint csak felülkerekedik benne a meggyőződés, hogy nem megfelelően választott. Az idegesek részére a katonaság a legjobb szanatórium Míg a túlfeszített munka miatt idegesek, vagy a hibás mirigymüködésben szenvedők idegességén az életmód megváltoztatásával, vagy néha orvosságokkal segíteni lehet, a természettől fogva idegeseknél más módszerre van szükség. Fiatalkorban jó hatást érhet el az észszerű nevelés, mely a beteg gyengeségét figyelembe veszi, a lelki ellenálló erőt edzeni igyekszik, a testi fejlődést sporttal támogatja és elősegíti a közösségbe való beleilleszkedést. Ez a nevelés természetesen nagy körültekintést, óvatosságot, de éppen olyan eréiyességet kíván. Ami a felnőtteket illeti, Bostroem tanár felhívja a figyelmet arra az érdekes megfigyelésre, hogy az idegesek közül a katonaságnál sokan különösen jól érzik magukat. Bár nagyobbrészt aggodalommal indulnak, frissen, kipihenve és helyreállított önbizalommal térnek haza. Azok az emberek, akik azelőtt nem tudiák volna életüket a fegyelem minden részletbe benyúló kényszere alá elképzelni, most kijelentik, hogy életük legszebb idejét töltötték a katonaságnál. Ez nagyrészt nyilván azzal van összefüggésben, hogy végre megszabadultak attól az érzéstől, mely addig a legnyomasztóbban hatott rájuk, az önmaguk iránti felelősség érzésétől. Ez a megkönnyebbülés a szabad ég alatt töltött élettel, az életkörülmények változtatásával nem egy ideges embert gyógyított meg. A természettől fogva idegesek baján azonban ilyen rendkívüli és nem általánosítható esetektől eltekintve, egyesegyedül az segít, ha természetes adottságaikat megismerik, azaz képességeik és gyengeségeik határaival tisztába jönnek. Aki tehát a fejlődés évein már tu1 jutott és aki ilymódon az idegesség terhétől másképpen nem szabadulhat, annak élete célszerű irányításával legalább munkája eredményességét kell biztosítani. Itt nyílik tere a lelki egészségtannak, amelynek feladata, hogy az idegeseknek igen gyakran kitűnő képességeit kifejlessze és a gátiások leküzdését megkönnyítse. Ez azonban már az orvos hatáskörébe vág. (M N.) Terményeit tüzhár ellen átalánybiztositás Keretében biztosíthatja legolcsóbban! Tudja-e Ön, hogy míérf ideges?
