Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-16 / 160. szám

2 1941 július 16. MACIÉT Kinevezések a íöldmivelésügyi miniszter hatásköre alá tartozó hivataloknál A íöldmivelésügyi miniszter a magyar kir. erdőmérnökök személyzeti létszámában Imreh Dezső nagykanizsai oki. prdőmérnököt ideig­lenes minőségű m. kir. főerdőmérnökké, a m. kir. gazdasági felügyelői tiszti személyzet létszámában .Sziberth Gusztáv, a VII. fizetési osztály jellegével felruházott nagykanizsai gaz­dasági felügyelőt a VII. fizetési osztályba gaz­dasági felügyelővé, Kovács "Miklós IX. fizetési osztályba sorolt zalaegerszegi gazdasági fel­ügyelőt a VIII. fizetési osztályba gazdasági felügyelővé, Ferenczy István zalaegerszegi gaz­dasági felügyelő-gyakornokot a X. fizetési osz­tályba ideiglenes minőségű gazdasági segéd- felügyelővé, Ajtai Kováts Sándor és Bogyay- Retress Iván zalaegerszegi gazdasági felügye­lőség! kisegítő munkaerőket gazdasági gyakor­nokokká nevezte ki. Dr. Szekeres Vince keszthelyi községi állat­orvost a gazdasági akadémiai tanszékvezető rendes tanárok részére megállapított és az ál­lami rendszerű VII. fizetési osztály 3. fokoza­tának megfelelő 1. fizetési fokozatba gazda­sági akadémiai rendes tanárrá, dr. Mannimger Gusztáv Adolf keszthelyi gazdasági akadémiai tanárt a rendkívüli tanárok részére megállapí­tott és az állami rendszerű VIII. fizetési osz­Tulajdonképpen semmi se olyan oktalan, mint ez a gyakran hallható kérdés: „Ugyan miért olyan ideges?“ A kérdezettre a kérdés semmi esetre sem hat megnyugtatólag és nyil­ván nem is tud rá felelni. Bizonyára maga is örülne, ha tudná, mi okozza ingerültségét. Az ideges ember állandó harcot visel sajátmagával, a kezeügyébe kerülő dolgok alattomos fnrfan- gosságával, a foglalkozásával járó feladatokkal. Vajon lehet e rajta segíteni és miképpen? Bostroem-professzor, aki a „Münchener Medi­zinische Wochenschrift‘‘-ben foglalkozik e kér­déssel, azon a véleményen van, hogy az ilyen embereknek mindenekelőtt saját lelki adottsá­gaikat és a világgal való állásfoglalásai törvény­szerűségeit kellene megismerniök, hogy eszerint rendezhessék be életüket. Aki az idegesség után kérdezősködik, hama­rosan rájön, hogy valóságos darázsfészekbe nyúlt bele. Az egyik a túlfeszített munka miatt ideges, az erős dohányzás, rendetlen étkezés és más efféle rendszertelenségek alapjában véve egészséges emberek életében is zavarokat okoz­nak A másik elmulasztotta, hogy erejével gaz­daságosan bánjon. Egy harmadiknak a pajzs­mirigye dolgozik túl erősen, a negyedik csupán gyenge szervezetű, az ötödik esetleg izmos, erős, egészséges, idegrendszere azonban túlsá­gosan érzékeny. A külső tünetek azonban min­den esetben ugyanazok. Ha az orvos tudja, hogy melyik esetről van szó, akkor gyakran gyorsan segíthet. Az alapjá­ban véve egészséges szervezetet nyugalom el­rendelésével, az életmód szabályozásával, ész­szerű táplálkozással és könnyű sporttal általá­ban nem nehéz rendbehozni. Ha a végső okot az orvos született gyengeségben, belső kivá- lasztásu mirigyek hibás működésében vagy az idegek kóros ingerlékenységében találta meg, vagyis ha a beteg természeténél fogva ideges, a feladat már sokkal nehezebb. A szó szoros értelmében véve azonban ezek az emberek sem betegek, csupán a természet megtagadta tőlük, hogy adottságaiknak megfelelő életformájuk azo­nos legyen az átlagemberekével. Lelkiéletük az „egészséges“ emberénél sokkal diferenciáltabb, az egészséges ösztönök nem uralják őket annyira tály 3. fokozatának megfelelő 1. fizetési foko­zatba akadémiai rendkívüli tanárrá, Boda Sán­dor keszthelyi akadémiai segédtanárt, Tóth György és Kazár Jenő keszthelyi adadémiai gyakornokokat akadémiai tanársegédekké a X. fizetési osztályba, Németh Béla keszthelyi aka­démiai tiszteletdíjas gyakornokot és Vörös Já­nos keszthelyi oki. mezőgazdát akadémiai gya­kornokokká, Hámori Mátyás oki. kertészt (volt zalavármegyei gyümölcsészeti intézőt) kerté­szeti gyakornokká, Vizkelety István kehidai ideiglenes minőségű gazdasági gyakornokot ideiglenes minőségű gazdasági segédtanárrá, a vízügyi szolgálat mérnöki szakának létszámá­ban Buchberger Pál nagykanizsai segédmérnö­köt mérnökké, a szőlészeti és borászati tiszti személyzet létszámában Szűts Zoltán balaton- arácsi állami szőlész és borászt gyakornokká, a íöldmivelésügyi minisztérium segédhivatali tiszti személyzetének egyesített létszámába Holczer Irént, a zalaegerszegi gazdasági fel­ügyelőségen szolgálatot teljesítő irodakezelési gyakornokot miniszteri irodasegédtisztté, a gazdasági szakoktatás altiszti és szolgasze­mélyzetének létszámába Szeles József és Fe­hér Ferenc keszthelyi kisegítő szolgákat II. osztályú altisztekké nevezte ki. és ez megnehezíti helyzetüket az élettel járó küzdelemben. T ehelség esség és érzékenység Gyakran megfigyelhető, hogy az ideges em­berek sokszor az átlagon felül tehetségesek és mégis csupa kudarc a sorsuk — néha a ma­gánéletben, néha pályájukon. Végső elemzésben e gyakori jelenségeket arra lehet visszavezetni, hogy az értelmi képességek és az akarat erős­sége között hiányzik a kellő összhang. Az élet­küzdelemmel .egytílt jár, hogy az elhatározás és a nagy célok elérése közötti űrt számtalan kis nehézség, apró kellemetlenségek és kényelmet­lenségek töltik ki, melyeket az egész érdekében le kell győzni. Mig az egészséges akaratú ember ezeken a részleteken minden nagyobb nehézség nélkül keresztül vergődik, anélkül, hogy a nagy célt szemelöl vesztené, az idegesnek az élet e kis kellemetlenségeihez, legyőzéséhez mindig külön erőfeszítésre van szüksége. így mielőtt a végső célt elérné, ezeken a mellékdolgokon már ki­meríti erőit. Gyengeségének tudatában azután bizalmatlan lesz önmagával szemben, elveszti biztosságát és ezzel már ingerlékennyé is lett. Kifelé ezt természetesen csak ritkán árulja el, sőt inkább néha már a szemtelenséggel határos mesterséges önbizalmat mutat, mely már az „egészségeseknek“ megy az idegeire. Bostroem orvoslanár említést tesz egyik te­hetséges tanítványáról, aki szóbeli vizsgája közben hirtelen felugrott és páni félelemtől űzve elrohant. A professzor nem azért lélek­búvár, hogy ne tudta volna, miről van szó. Gyorsan a megszökött jelölt után eredt, vissza­hozta, a „lelkére beszélt“ és — kitüntetéssel levizsgáztatta. A természeténél fogva ideges ember lelke mélyén kevés bizalommal viseltetik önmaga iránt, mivel egyrészt nem ismeri magát, más­részt pedig az eléje tornyosuló nehézségeket túlbecsüli. Innen a vizsgáról való aggodalma és innen van a hivatás választásban mutatkozó Férti és női ruhavásznak Férti és női ballon kabátok Férti és női Tóth Gyulánál bizonytalansága, mely a hivatás gyakorlásával járó mellékmunkáklól való idegenkedésével függ össze. Az apró kellemetlenségek miatt az ide­ges ember elveszti örömét a nagy célokban és esetleg addig elért eredményeiben, az a hamis érzése támad, hogy hivatását rosszul választotta meg Ugyanez a helyzet a házastárs megválasztá­sában is. Először is a sok aggodalmaskodás miatt nem tud vá’asztani, ha pedig egyszer már választott, előbb utóbb legtöbbször megint csak felülkerekedik benne a meggyőződés, hogy nem megfelelően választott. Az idegesek részére a katonaság a legjobb szanatórium Míg a túlfeszített munka miatt idegesek, vagy a hibás mirigymüködésben szenvedők ideges­ségén az életmód megváltoztatásával, vagy néha orvosságokkal segíteni lehet, a természet­től fogva idegeseknél más módszerre van szük­ség. Fiatalkorban jó hatást érhet el az ész­szerű nevelés, mely a beteg gyengeségét figye­lembe veszi, a lelki ellenálló erőt edzeni igyek­szik, a testi fejlődést sporttal támogatja és elősegíti a közösségbe való beleilleszkedést. Ez a nevelés természetesen nagy körültekintést, óvatosságot, de éppen olyan eréiyességet kíván. Ami a felnőtteket illeti, Bostroem tanár fel­hívja a figyelmet arra az érdekes megfigyelésre, hogy az idegesek közül a katonaságnál sokan kü­lönösen jól érzik magukat. Bár nagyobbrészt aggodalommal indulnak, frissen, kipihenve és helyreállított önbizalommal térnek haza. Azok az emberek, akik azelőtt nem tudiák volna életüket a fegyelem minden részletbe benyúló kényszere alá elképzelni, most kijelentik, hogy életük legszebb idejét töltötték a katonaságnál. Ez nagyrészt nyilván azzal van összefüggésben, hogy végre megszabadultak attól az érzéstől, mely addig a legnyomasz­tóbban hatott rájuk, az önmaguk iránti felelős­ség érzésétől. Ez a megkönnyebbülés a szabad ég alatt töltött élettel, az életkörülmények vál­toztatásával nem egy ideges embert gyógyított meg. A természettől fogva idegesek baján azonban ilyen rendkívüli és nem általánosítható esetek­től eltekintve, egyesegyedül az segít, ha termé­szetes adottságaikat megismerik, azaz képessé­geik és gyengeségeik határaival tisztába jönnek. Aki tehát a fejlődés évein már tu1 jutott és aki ilymódon az idegesség terhétől másképpen nem szabadulhat, annak élete célszerű irányításával legalább munkája eredményességét kell bizto­sítani. Itt nyílik tere a lelki egészségtannak, amelynek feladata, hogy az idegeseknek igen gyakran kitűnő képességeit kifejlessze és a gátiások leküzdését megkönnyítse. Ez azonban már az orvos hatáskörébe vág. (M N.) Terményeit tüzhár ellen átalánybiztositás Keretében biztosíthatja legolcsóbban! Tudja-e Ön, hogy míérf ideges?

Next

/
Thumbnails
Contents