Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-12 / 157. szám
3 Barangolás a sü tájon, ahol a természet szépsége öleihez ' a legendás múlttal 1941 július 12._______________________ ____ i1A<jfSSlfcl.ET Am iig más, vendégforgalomnak örvendő helységek így nyáron többnyire a nyüzsgő élet tarka-barka vetületét adják, addig Sümeg ezúttal is hű marad hagyományos komolyságához s mindenkori méltóságának megfelelően külsőleg méla hallgatásba burkolódzó városka keresztmetszetét nyújtja. A nyár tikkasztó hevében látszólag némaság honol rendezett, tiszta utcáin, csak a Kisfaludy-szálló sarkán képződik naponként a szemnek itt kissé szokatlan embersziget. A Keszthely—Devecser között közlekedő autóbusz megállója van itt. Többnyire a Sümeget és vidékét látogató vendégek szállnak le és fel, ha az autóbusz megérkezik, De gyakran találkozik a munkájára siető,"Vagy abból hazafelé tartó sümegi ember a vasúti állomásról befelé, vagy a vasúti állomásra kifelé kígyózó kiránduló csapattal is, Sümeg lakosságának javarésze azonban nem itthon dolgozik, hanem a környéken feltárt bányák mé- hében, a vidék erdőségeiben é$ a mezőn, azért látni a községben több ismeretlen arcot ilyenkor. Aki pedig másképpen keresi a kenyerét, ha ráér, szívesen igyekszik ki a szabadba, aztán a Sümeget évenként látogatók szintén buzgón keresik föl a kirándulóhelyeket. Előbb azonban persze megtekintik a község nevezetességeit: a padányi Bíró Márton volt veszprémi püspök által 1758—1760 években építtetett s Maulbertsch Antal freskóival díszített plébániatemplomot, a Széchenyi György volt veszprémi püspök által 1652-ben építtetett s a csodatevő Szűzanya kegyszobráról nevezetes ferences kegytemplomot és zárdát, az állami Darnay-múzeumot, a balatonkörnyéki várak legépebb romkoronájával ékeskedő sümegi várat, Kisfaludy Sándornak, a Himfy- dalok költőjének szülőházát és ennek közelében a költőnek Gerenday által karrarai márványból faragott mellszobrát, a község legnagyobb jótevőjének, Ramasetter Vincének Istók János által készített bronzszobrát, a Bíró Márton által 1750-ben építtetett mansard-tetős püspöki kastélyt és esetleg a ritkaszép stációs kálvária- út végén fekvő temetőt, ahol több híres ember hamvai pihennek. Itt nyugszik Kisfaludy Sándor költő, sírja fölött szintén Gereniday- tól származó mellszobor, a költő első felesége, Szegedy Róza az Istók János által készített domborműves síremlék alatt, továbbá Kisfaludy Móric, az 1848—49 évi dicsőséges szabadságharcunk dandárparancsnoka, nemeskéri Kiss Ádám, I. Ferenc József nevelője, Ramasetter Vince és felesége, Kompanik Zsófia és a kesergő és boldog szerelem költőjének második hitvese, Vajda Amália. Sümeg kirándulóhelyei, miként maga'Sümeg is, magukon viselik dicső múltúnk ódon patináját. I A sarvalyi erdőben A kirándulóhelyek között talán a veszprémi püspökség tulajdonában levő Sarvaly erdősége áll az első helyen. Bár akadnak közelebb fekvő kirándulóhelyek is, de a 25—30 kilométernyire fekvő Balatonhoz viszonyítva aránylag közeli távolsága miatt előnyt élvez. Aki vasúton szándékozik megközelíteni, annák a Sümeg—tapolcai vasútvonal mellett fekvő első állomásig kell vonaton utaznia s onnan rövid negyedórás erdei sétával elérheti. Aki viszont gyalogosan óhajt oda eljutni, félórái kényelmes sétával akár a cigánytanya mellett, az úgyneveFérli és női ruhavásznak Férti és női ballon kabáS&k Férti és női Férti és női szabóság Tóth Gyu —■■■■■ ■IMIM. I I. I« Hl— I.IJ...I1 zett kövesdombon átvezető, akár pedig a vasúti töltés mellett elvezető, hársfasorral szegélyezett utón éri el leghamarabb Sarvalyt. Az Erzsébet-liget sudár fenyveseinek érintésével árnyas erdei utón jutunk el a vadregényes erdőrészletek váltakozása között a sarvalyi erdőbe, ahol a bazaltbánya mögötti erdőtisztással festői látvány tárul a kiránduló szeme elé. A hársfák bizalmasan ölelkező lombjai hűvös sátrat vonnak a hegyoldal bazaltsziklái tövében bugyogó híres »sarvalyi forráskút« fölé. A kút mai alakját Makay Antal volt veszprémi püspöknek köszönheti, aki 1825-ben az azelőtt egyszerű forrás fölé kandallóalakú, empír- oszlopos kőhajlékot emeltetett. Ennek emlékét őrzi még a ma is jól látható felirat, amely utal arra, hogy ez a bővizű, kirstálytiszta forrás valóban az ártatlan tenyészet virágaiból 5akadt. A veszprémi püspökök valahányszor itt nyaralnak, vagy egyébként ellátogatnak Sümegre, asztalukra az ivóvíz mindig innen kerül, de sok sümegi is innen viteti lajtszám az ivóvizet. Egyébként Sarvaly hírét-nevét a vele nagyon is rokonszenvező Makay püspök alapozta meg, aki igen szerette a nimródoskodást s maga is jó vadász hírében állott annakidején. Hetvenholdas dámvadas kertet létesített itt az erdészlak mögött. Ugyancsak ő vezette be az egész országban még ma is egyedülálló vaddisznó-tenyészetet. A jó békeidőben, sőt még az 1914—18-as világháborút követő látszólagos béke idején is • sok kül- és belföldi előkelőség vett részt évenként a híres sarvalyi vadászatokon. Ha pedig valaki megértené az évszázados vén fák lombjainak sejtelmes suso- gását, vagy a környező erdő sötétjének titokzatos meséjét, sokat megtudhatna a letűnt századok kirándulásaiból, különösen a táblabíróvilágból. Még csak akkor divatozott Sarvaly- ban a sok majális, juniális s talán e fák lombsátorai alatt leitették a biderrheier-kor tábla- bíró-kisasszonyai délceg táncosaikkal az örök szépségű, mindig üde magyar táncokat és a bécsi keringőket, amelyeket ma már kevéssé kedvel a tangón nevelődő fiatalság. »A sarvalyi hegyoldal pedig sokszor visszhangzott a gondtalan táblabíró-világ ifjainak mulatozásától, akiknek dalos szavát Matus bandájának zengedezése kisérte« — olvassuk Darnay Kálmán kalauzában. A forrástól mintegy tíz percre fekszik az úgynevezett templom-ísürű, amely egy középkori templom romjait rejti mélyén s őrzi az utókor számára. Ha pedig a forrás mögött felkapaszkodunk a hegyoldalra, nyüzsgő, hangyaszerű élet tárul elénk. Lent a föld méhében serényen folyik a munka. Ez a bazaltbánya. Innen kerül ki a híres sümegi bazaltkő. Az itt kitermelt kőanyagot sodronypályán eresztik le az erdő fölött a sümeg— bazaltbányai vasútállomás melletti kőtörőbe. Ahol állunk, onnan jól belátható egész Sümeg, balra tekintve pedig a keszthelyi út irányából a meredező Tátika porladozó romjai kacsintgatnak felénk. Ellenkező irányba fordulva viszont a Balaton körüli hegyek: a lesencei hegy, a Szentgyörgyhegy, Badacsony, Nemes- gulács, Nemestördemlc, majd a hegyek távoli elvonulásában szerényen meghúzódó Szigliget látható. Az uzsaszentléleki pálos .«hmm««»» '■■■» kolostorromoknál Előkelő fővárosi intézet budapesti alkalmaztatással keres gabona-, bank-, malomszakmában jártas ősárja tisztviselőket és tisztviselőnőket, továbbá perfekt gyors- és gépírókat, legfeljebb 40"éves korig. Csak kiváló munkaerők küldjék be ajánlatukat „Nyugdíjas állás“ jeligére a Vidéki Napilapok Gazdasági Egyesüléséhez (Budapest, IV, Szervita tér 3.) ságában az erdőslakás, major, deszkametsző és a Modor-malom. De a kirándulók nem is annyira ezekért keresik fel ezt a helyet, hanejm a Lesence-patak távolabbi csermelye mentén emelkedő Nagylázhegy bazaltsziklái tövében elterülő csendes erdő mélyén az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egykori kolostorának és templomának omladozó romjai kedvéért. Ez az úgynevezett uzsaszentléleki kolostorrom. »Egykor jámbor szerzetesek szent hajléka, ma az elhagyatóttság szomorú tanyája, csak ritkán látogatja meg a vallás és a természet szent helyeit kedvelő turista« — írja róla dr. Dornyay—dr. Vigyázó: Útikalauza. A valamikor megszentelt életet ringató bölcső fölé az enyészet borít szem- födőt, a természet lágy ölén a vadvirágok szűzi kelyheiből a langy széllő simogató fuvallata röpíti szét szerte a környékre a virágok hímporát, hogy az elmúlás helyén ismét élet fakadjon. A kiránduló nem találja magát egyedül. Mögötte érez dicsőteli múltat, amelyet a törökvilág szakasztott le még bimbókorában. Körülötte tudja ennek folytatását a virághímes mezőben és madárdalos erdőben. Fölötte bár vészterhes felhők tornyosulnak, amelyeknek páratelt cseppjei a forrongó világból táplálkoznak, de a vándor lelke tovaröppen a rohanó élettel, amelynek csak a Mindenható tudja, a szemlélő esetleg csak sejti végállomását: a szebb, boldogabb magyar jövendő jnrkadását. A Fehérkövek magaslatán. ahová becsillog a Balaton Legközelebbi kirándulóhelye Sümegnek a Fehérkövek magaslata. Mindjárt az északkeleti irányba húzódó sümegi hegy fölött. Félórái kényelmes sétával a vadregényes Tilhof-völ- gyön át juthatunk fel hamarabb a körülbelül 366 lábnyi magaslatra, amelynek fehér sziklái borókafenyőbokrok között mosolyognak Sümegre. Fennsíkjáról, amely ősleletek melegagya volt, jó kilátás nyílik a községre, a nála 40 lábbal alacsonyabb vár udvarába. De pazar élményt nyújt a távolabbi kilátás is. Ide csillog a Balaton és a tavat koszorúzó Szent-* györgyhegy, Badacsony, Gulács, Tördelnie és Szigliget csodás ötöse. Itt állva, megihletődöt- ten vagyunk tanúi a Kisalföld és a Bakony eszményi találkozásának. A Kisalföld végének int errefelé búcsút a csonka csúcsú S,ág-hegy, amelyet Berzsenyi Dániel, Kisfaludy mellett második gazdálkodó költőnk, oly szépen énekelt meg, amikor az élet Egyházashetyéről Niklára vezényelte. Odébb meg a borárój messze híres Somlóhegy ringatózik a látóhatár azúrjában. Innen legtanácsosább a hegy gerincén végigsétálva a tapolcai út irányában távoznOés a mészkőbányát elérve, leereszkedni a bánya mellett, • ahol a híres sümegi mész kitermelését vehetjük szemügyre. Kissé távolabb eső kirándulóhelye Sümegnek Uzsapuszta. Megközelíthető vonaton is, mégpedig az ukk—-tapolcai vonalon. Most már van külön megállója, amely mindjárt a Sümeg—bazaltbányai állomás után következik Tapolca irányában. De számosán keresik föl a lesenceistvándi utón gyalogszerrel, vagy kerékpárral is. A puszta gróf Esterházy Pálnak, Zita királyné volt udvarmesterének örököséé, gróf Esterházy Jánosé. Jobbára Kilencház- puszta néven ismeri itt a környék népe: a 9 vörösre meszelt házáról, amelyek mint fegyelmezett katonák állnak vigyázzban egymás mellett. Említésreméltó a Lesence-patak szomszédKALAMÁR KÁLMÁN. írógépek Continents!. Erika nagy és kerdoz- ható kis táskagépek. Kedvező fizetési teltételek. Szakszerű javításokat vállalok. f5 . ; )$h M ' • \ÓS irógépni űszerész. \ K
