Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-09-13 / 208. szám

2

1941 szeptember 13.

7>vUvdg/ls

Standard

RADIO-(^

Hallgassa meg GALVANI KFT-nái.

azelőtt Polgár Endre KFT. Városháza épület

minket alkotásra képessé. Egész férfiakra van szükség mái feladataink megoldásához, olyanokra, akik önzetlenül a közös sors, az egymásrautaltság, a kölcsönös megbecsülés szükségességét átérzik.

1846-ban jelenik meg híres röpirata, a »Balatoni gőzhajózás«, melyből érdemes egyes részleteket idézni. Az őt jellemző szerény bevezetéssel kezdi, amely így hangzik:

»Az eszmét: »a Balatonra gőzöst állítani«, közvetlen nem enyémnek, de figyelemre méltó tárgynak tartom, mely részemről legalább biztosan számíthat a legőszintébb hozzájárulásra.«

E kérdéssel kapcsolatos tárgyilagos megállapításai a következők:

»Magyarország szinte legkiesebb magyar vidékét elhanyagolt állapotából kiemelni oly szempont, mely minden hő hazafinak legközelebb fekszik érdekében, ezen én legalább kételkedni nem tudok.«

»Hogy a dolog közvetlen eszközlése tulajdonképpen kit illet, még könnyebb, mert ugyan kit illethetne a világhátán mást, mint legközelebbről is Somogy, Veszprém és Zala megyék balatonparti birtokosait és tüstént ezek után az érintett megyék beljebb lakó föld- tulajdonosait?«

Azóta a Balaton jelentősége országos érdekűvé fejlődött s e nemzeti kincsünk megbecsülésének európai szintre való emelése érdekében a hivatalos és társadalmi tényezők legteljesebb együttműködésére, megértésére és áldozatkészségére van szükség. Ha Széchenyi 'szellemében kívánunk haladni és ennél jobbat aligha tehetünk,

a Balaton értékét most és a jövőben is fokozottabb mértekben kell megbecsülnünk.

M/ÄCilET

Megállapítja Széchenyi e munkájában, hogy kevés a biztos kereset hazánkban, sőt nincs elegendő 'alkalmas munkáskéz, ezen a közlekedés megszervezésével, az ország vérkeringésének lüktetővé tételével lehet segíteni, mert ezzel a termelés minden ágát előmozdítjuk. Éleslátásával felismeri a Balatonnak, mint fürdőhelynek jelentőségét és rámutat arra, hogy a Budapesttel könnyebb összeköttetésbe hozott Balaton az ősiség módosításával a főváros hősegében és porában élőknek mily alkalmas üdülést nyújthatna.

Balatonfüredet olyan helynek tartja, amely gondozást igényel és szebb jövőt érdemel.

Mialatt a legerőteljesebb propagandát fejti ki, hogy a gőzhajózás anyagi feltételeit biztosítsa, azalatt a londoni Penn gyárban és Ö- budán a hajógyárban szépen épül a Kisfaludy. Külföldi tapasztalatai és több ajánlat elbírálása után úgy dönt, hogy a géprészeket az előbbi, a hajótestet az utóbbi gyárban rendeli meg. 1846 júniusban lovakkal vontatják a hajó elkészült testét Óbudáról Füredre, ahova ugyancsak lóvontatással érkeznek meg a géprészek Trieszten át.

Szeptember 21-én a tó tükrén lebegett a Füreden ösansetállított »Kisfaludy« és meg? tette első próbaútját.

Novemberben Badacsonyban, Alsóörsön, Bogláron, Fülöpön és Füreden épülnek már a kikötők, ezek számát Széchenyi tízben jelöli ki. El is készülnek, de csak a füredi, keszthelyi és siófoki maradnak fenn későbbi időkig. A balatoni forgalmat a kikötőktől kocsHorgai lommái biztosíttatja és összeköttetést teremt a Balatonról Pest, Kanizsa, Veszprém, Szent- grót, Sárvár, Sümeg, Tapolca felé. 1846 október 18-án teszi meg próbaútját a »Kisfaludy« Füredtől Kenéséig és megindítja az életet jelentő mozgást a halotti nyugalomban fekvő Balatonon.

1847 március 10-én indul mejg a netndsze- res hajóíárat, mefy alkalommal fellobogózva halad a »Kisfaliwfy«, fedélzetén Széchenyivel, Veszprém, Somogy és Zala

uraival, vezető tisztviselőivel és- szép asszonyaival.

Cigányzeneszó mellett haladnak és a parton állók ünnepi fogadtatása és üdvözlő ágyúlövések kisérik őket. Az első hajózási évben állandóan figyelemmel kis éri Széchenyi a forgalmat és a vállalkozás jövedelmezőségét és nem mulasztja el az érdeklődés fenntartásának szorgalmazását. A második hajózási évben, 1848- ban nehézségek merülnek fel, a Balaton ügyét is csakúgy, mint az egész ország ügyét, egyéni felelősségre emelte érzékeny lelke. Keserűen írja barátjának: »A Balaton reggel 3-tól kezdve nem hagy aludni, iparkodjatok e tekintetben. Azon sok, vagy némi között, ami bökdös és kedélyemet nyomja, legelső helyen áll a balatoni gőzhajózás, azonban itt is nyílik remény, ha még két esztendeig kibírjuk. Inkasszáljon barátom!«

1848 szeptember 21-én, amidőn az ország nádorát vitte fedélzetén a »'Kisfaludy« Szemes felé, Jellasics elé, Széchenyi már Döblingben volt. Többé nem foglalkozhatott a lelkesedéssel felkarolt és szívügyévé vált balatoni kérdéssel. Az élet, a forgalom leállt, de később ráeszmélt a nemzet, hogy íme, ezért a nagy nemzeti értékért, közkincsért, amely nekünk, magyaroknak fájdalmunkat és örömünket jelenti, melynek szépsége és gazdagsága az idegen (embereket megragadja, közösen dolgozni hazafias kötelességünk.

És a magvető nyomában haladtak a'balatoni világ rajongói, iakik felismerték, hogy a munka- fáradt lemberek számára mit jelent a Balaton.

Az illetékes hatóságok az ország burgonya ellátását a

BelföIdiBaroonyakerBSkedelmi

Egyesülésre

(Budapest, V. Vigadó-u. 5. Telefon 189 -960 ) Oizták. Az Egyesülés a vármegyék székhelyein vidé i eladó bizományosi szerveket létesített. A vármegye egész területét a Belföldi Burgonyakereskedelmi Egyesülés bizományosa látja el. Akinek tehát vagontételben van szüksége burgonyára, forduljon a vármegye székhelyén levő F u t u r a bizományoshoz, vagy kirendeltséghez, mint a Belföldi Bur- gonyakereskedelmi Egyesülés eladó bízó mányosához, ahol mindig az Árkotmány- biztosság által megállapított hivatalos áron juthat burgonyához.

Aki be’enéz la Balaton színekben o*y gazdag tükrébe, laz mintha a magyar lélek tükrét látná benne.

Finom színeivel sokszor az elmúlásra emlékeztet, de a nap és mennybolt hatása alatt mindig visszahozza számunkra az életet jelentő színeket. Ezt meglátta benne a nagy Széchenyi is, akitől tanuljuk me|g a mai rohanó, túlfeszített munkát kívánó korban azt, hogy különösképpen becsüljük meg természeti kincseinket és

tartsuk tom, sőt fokozzuk az emberek

számára la természettel való kapcsolatot,

mert az adja vissza nekik a testi és lelki rugalmasságot, azt az erőt, frisseséget, munkaked- vet, amelyre élethivatásuk betöltéséhez szükségük van.

Ilyen bámulatra méltó alapos, lelkes, eredményes, igen jelentős hazafias munkát fejtett ki Széchenyi a Balaton életrekeltése körül. De mit mond ő számunkra, a mái kor magyarjai

számára?

Az ő szavait használom: »Törekednünk kell arra, hogy a haza minden lakosa a maga vágyait itthon elégíthesse ki s szorgalmának jutalmát a hazában találja meg, mert annál, ami ezt előmozdítani képes, nemzetiségünk erősítésére hatalmasabb lépést nem tehetünk!«

Mély szociális gondolat rejlik e szavakban, melyeket ma így adhatunk vissza: biztosítsunk mindenki számára munkát és megélhetést itthon!

Ugyancsak ő mondja: »Ha van miért örvendenünk ember sorsunknak, vagy azzal legalább kibékülnünk némileg, az mindenekfölött az, — mert félre nem ismerhető tanújele a bennünk lakó isteni szikrának — hogy a természeten javítani képesek vagyunk.«

Ha Széchenyi munkásságának csupán egy részletébe tekintünk is, meg kell ereznünk, hogy a jövőbe látó államférfid volt. Nagyságának négy alapvető feltételét állapíthatjuk meg:

1. Tudott hinni! Nemcsak a vallásos hit megnyilatkozását kell ezen értenünk, hanem azt az odaadást és bizodalmát, amellyel eszményei felé törekedett, ami erőt, kitartást adott néki ’kitűzött céljainak megvalósításához. Erős hite á közvéleményt is magával ragadta, noha már-már önmagáról js lemondott.

2. öntudatos és őszinte volt. Tudta, mit (akar és ezért cselekvéseiben, kétkedésed és aggodalmai között is biztosan haladt az általa kitűzött egyenes úton. Érzelmeit és gondolatait őszintén feltárta és azokat tettek.követték. Valódi hatást gyakorolt ezáltal környezetére, nemzetére.

3. Langielméjenek termékeny alVükén Lajos

Vasúti vendéglőié, Alsőlendva

Meleg konyha — Faiborok — Friss sör. Szobák is kaphatók! Szolid árak-