Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-07-10 / 155. szám

2 1941 július 10. A muraközi hivatalok átvétele a legteliesebb nyugalommal történik Tegnap nemcsak Zala megye, de az egész népe a legnagyobb örömmel vette tudomásul, hogy a céltudatos magyar munka újabb ered­ményt hozott: Muraköz területén bevezetést nyert a magyar katonai közigazgatás. Mura­köznek népe, amely lelkileg sokat szenvedett az utóbbi idők bizonytalanságától, lelkesedés­sel ünnepelte a közigazgatást átvevő katona­ságunkat. Az átvétel alkalmából lent járt Muraközben vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán és dr. Brand Sándor alispán is, hogy viszonoz­zák a Csáktornyái és perlaki járási katonai pa­rancsnokok látogatását. A hivatalok átvétele a legteljesebb előzékenységgel és udvariassággal történt meg. Ezt maguk a volt horvát tiszt­viselők is elismerik. Ők is nyugodtan fogadták a döntést, mért tudják, hogy ezer év óta mindig a Dráva volt a határ Magyar- és Horvátország között. A boldog muraköziek a magyar népviselethez nagyon A leggondosabb rendezés mellett is történ­hetnek hibák, egyik félre kínos, másik félre mulattató esetek. így volt ez három sümegi tanárral is, akik szintén Keszthelyre érkeztek a népművelő tanfolyamra, mint a bizottság vendégei. Úgy tudom, a Hungária szállóban utaltak ki számukra közös szobát. Mikor azon­ban a művészestet követő táncos összejövetel után nyugovóra akarták térni, legnagyobb megrökönyödésükre már mind a hármuknak lágyában aludt valaki. Sőt, karban és ritmus­ban hortyogtak, trombitával se lehetett volna őket megzavarni. Mit volt mit tenni, a három tanár csüggedt képpel indult neki az elsötétí­tett éjtszakának — szállást keresni. Ezen a viszontagságon részvéttel okulva, szokásban volt, hogy a reggelinél egymástól megkérdezzük; — Hogy és hol töltötte az éjtszakát? Három viruló bimbója a tanítórendnek, »három a kislány« az Erzsébet királyné-utcában lakott régimódi, családi há,zban. Nádidal fedett tető, muskátlis ablakok, ó de hívogató, ó de csalogató, csábító falusi hangulat! Éppen bele­illik a balatoni tájképbe, (Keszthelyem egyéb­ként akad belőle több is á városka belső ré­szeiben.) — No lányok, hogy aludtak? — kérdezem. Majdnem még most is ijedősek, kissé bele is sápadnak, ahogyan elbeszélik. Egyszerre akarja elmondani az éjtszaka történetét mind a három. Nem értem meg mindjárt a csicser­gést, mert egyik a végén kezdi, másik a köze­pén, pedig én az elejére is kiváncsi vagyok, meg aztán csak egy beszéljen — kérem. — Az eleje úgy volt, bácsi, — lihegte a szentmargitfalvai tanítónő, — hogy a lehető­séghez képest csendben lefeküdtünk és eloltot­tuk a világot. Aztán olyan jól viselkedtünk, mintha mindjárt aludtunk volna. Egyszerre csak neszt hallunk. Megrezzeritünik. Szent Ég! A szekrényben van valaki. Gonosz ember, ki akarja rabolni a házat. Itt tenni kell valamit. De segítségért kiáltsunk? — az veszélyes lenne. Végre is nagy elszántság vett rajtam erőt. Megszólaltam hármunk nevében: hasonló ruhában ünnepük' a várva-várt válto­zást. Az asszonyok hófehér, hátul igen fi­nomra szedett ráncokkal kidolgozott szoknyá­ban, felette sávolyozott övvel, fekete selyem- szövetű mellénykében, a hozzátartozó kötény- nyél, a férfiak magyaros szabású, feszes, zsi- nóros nadrágban köszöntik a testvéri ölel­kezést. A magyar katonai közigazgatás bevezetésé­ről szóló és vármegyénk vezetőjéhez érkezett történelmi értékű üdvözlő táviratokat örök megőrzésre a vármegye levéltárában helyezik el. 1 - v ! A katonai közigazgatás átvételével kapcso­latban a belügyminiszter dr. Zarubay Lóránt tapolcai szolgabírót és dr. Briglevics István aljegyzőt Zalaegerszegről Csáktornyára, dr. vitéz Hertelendy Ferenc tb. megyei főjegyzőt, árvaszéki ülnököt és dr. Kovács László szolga­bírót Zalaegerszegről Peitaklra rendelte ki köz- igazgatási előadóknak. Mindegyik járásban egy-egy tisztiorvos kirendelése is folyamatban van. Ezek valószínűleg a Felvidékről kerülnek ki. — Kérjük azt az urat, aki véletlenül betévedt ide, szíveskedjék eltávozni. ígérjük, hogy nem teszünk jelentést, egy kis pénzünk is van, ha kívánja, odaadjuk! — Némaság lett. Senki se távozott. Nem aludtunk egy szemhunyást, csak figyeltünk. A nesz meg-megismétlődött. Reggel jelentettük a háziasszonynak. Nyomozás indult, míg végre világosság derült a rémes éjtszakára. Képzelje, bácsi, egy haszontalan egér volt az éjtszakai nyugalomháborító. Azt hiszem, több helyen is történhettek me­rényletek akkor az éjtszakai nyugalom ellen, miért is reggel kellett pótolni a réven, ami elveszett a vámon. Ezért volt az, hogy az első órákon feltűnően megsovániyodott a hall­gatóság száma és dr. Angyal Béla tanfelügyelő kénytelenült finoman korholó hangon feléb­reszteni a még szundikáló kötelességet. Dr. Takács László vármegyei tiszti főorvos előadására már megtelt a »ház«. A magyar közegészségügy időszerű kérdéseiről beszélt, nagy küzdelmébe került, hogy a kínálkozó te­kintélyes anyagot beleszoríthassa a rendelkezé­sére bocsátott egyetlen órának spanyol csiz­májába. Az ismeretközlés nagy szeretetével, a használniakarás vágyával szeretett volna kitérni erre is, arra is részletesebben. És bár sikerrel oldotta meg feladatát alakszerűség és tartalom szempontjából egyaránt, önmagával mégis elé­gedetlenkedett a végén. Ma minden embernek nevelnie kell — fejtegette előadásában — és a sokirányú nevelés összhatásaiból tevődik össze a nép művelése. Műveltnek kell lennie la népművelőnek elsősorban és pedig nemcsak egy irány­ban, hanem mindlenről tudnia kell, ami a magyar életet mozgatja. Csák ilyen készségek birtokában tud felvilágo­sításokat nyújtani, mi több, propagandát csi­nálni. Tisztában kell leninié minden népművelő­nek a közegészségügy fejlődésének kérdéseivel is, amelyek nem elszigetelt jelenségék, hanem benne vannak a szociális síkon mozgó nemzet­Férfi és női ruhavásznak Férfi és női ballon kabátok Férfi és női szövetek Férfi és női szabóság Tóth Gyulánál politikában. A helyes szociálpolitikával függ­nek össze a gazdasági, művelődési, erkölcsi és egészségügyi feladatok. Hiába ad az orvos tanácsokat, hogyan előzzük meg a betegséget, ha nem kap támogatást a szociálpolitikától és a népműveléstől. A közegészségügyi politika célja az, hogy biztosítsa a legelemibb egész­ségügyi szükségleteket (»egészségi létmini­mum«). Foglalkozott a csecsemővédelem fon­tosságával és a népbetegségekkel, amelyek­kel szemben az előzetes védekezés rendszerét építettük ki. Bevezették az általános család- védelmet, a zöldkeresztes mozgalommal és a társadalom bevonásával megszervezték a zöld- keresztes egészségügyi szolgálatot. A népművelés teszi lehetővé a védőnők eredményes munkáját és ía közjóléti intézmény gondoskodik arról, hogy a családvédelem számára rendelkezésre álljanak a segítő eszközök is. Igazi nemzet- építő munka ez, amelyben tevékenyen kell közreműködnie az egész társadalomnak. Az előadás után tíz perc szünet következik, Eliramlok a Deák Ferenc-utcába, bekopogtatok dr. Lendl Adolfnak polgári egyszerűséggel be­rendezett barátságos lakásába. Kijár a méltó tisztelet a nyolc évtizedet betöltött világhír­nevű tudósnak, akin bizony sem testileg, sem szellemileg nem látszik a 80 év nyoma. Húsz­éves korában kezdte a tudományos működést és olyan pályát futott meg, aminő ;a legna­gyobb ritkaságok közé tartozik. Büszke érzéssel gondolunk arra, hogy ő, a magyar tudós szervezte meg a bnenos­áiresi, miontevideoi és bombayi állat- és növényíkerteket. Magyar lelkesedése, nyugtalan tudományszom- ja vitte a Taurusz rengetegeibe is, hogy föl- íedje az ősi sziklasírokat. Ezért él a magyar faj ezer év óta vészen, viharon át, mivel az őrszellemünk ilyen értékeket tud kitermelni. Mint kisgazda-család sarja, a kalászos búza­táblák ihletéből meríti jellemerejét: igénytelen, de öntudatos, nyájas, de önérzetes, kedélyes, de komoly. Sohasem tudta szívelni az utálatos vállveregetést, a nagyúri gőgöt, az alázatot kö­vetelő felsőbbség-fitogtatást. Mondják, hogy mint kezdő tudós, a Nemzeti Múzeumnál ösz- szekülönbözött báró Szalay Imre igazgatóval, aki cilinderrel a fején állt csak szóba a tiszt­viselőkkel. Ebből az összetűzésből, amelynek folyamán ötletes trompffal leckéztette meg Lendl a nagyhatalmú méltóságos urat, született meg a fővárosnak európai színvonalú állat­kertje. Mert Lendl odavágta a múzeumi állását és új utat tört a tehetségével. Később bejutott a képviselőházba is. Talán túlságosan is jó volt mindig mindenkihez, az emberi gyenge­ségekre mindig tudott megbocsátó magyará­zatot adni és amikor olyan idők jöttek, hogy. emiatt félreértették, akkor sem védekezett, mert érezte, hogy mellette van a legnagyobb ügyvéd: az igazság. Csák öt perc! Ennyi állott rendelkezésemre, amikor szembekerültem a keszthelyi társaság becézett Dolfi bácsijával. A nemzetnevelésről beszélgettünk és közben Lendl Adolf elárulta, hogy nagy természet- tudományi munkájának befejezésén dolgozik. — A mozgó mágnesség a tárgya művem­nek, mert én mechanikus is vágyok. Amíg el nem készülök vele, kikapcsolom magamat min­den más kedvtelésből. Ha nyaralni megy, vagy hosszabb idol 1 távol otthonától: biztosítson r • I r I Rejtélyes éjtszakai vendég, ötperces látogatás és két előadás a népművelő képzőn

Next

/
Thumbnails
Contents