Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-10 / 155. szám
2 1941 július 10. A muraközi hivatalok átvétele a legteliesebb nyugalommal történik Tegnap nemcsak Zala megye, de az egész népe a legnagyobb örömmel vette tudomásul, hogy a céltudatos magyar munka újabb eredményt hozott: Muraköz területén bevezetést nyert a magyar katonai közigazgatás. Muraköznek népe, amely lelkileg sokat szenvedett az utóbbi idők bizonytalanságától, lelkesedéssel ünnepelte a közigazgatást átvevő katonaságunkat. Az átvétel alkalmából lent járt Muraközben vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán és dr. Brand Sándor alispán is, hogy viszonozzák a Csáktornyái és perlaki járási katonai parancsnokok látogatását. A hivatalok átvétele a legteljesebb előzékenységgel és udvariassággal történt meg. Ezt maguk a volt horvát tisztviselők is elismerik. Ők is nyugodtan fogadták a döntést, mért tudják, hogy ezer év óta mindig a Dráva volt a határ Magyar- és Horvátország között. A boldog muraköziek a magyar népviselethez nagyon A leggondosabb rendezés mellett is történhetnek hibák, egyik félre kínos, másik félre mulattató esetek. így volt ez három sümegi tanárral is, akik szintén Keszthelyre érkeztek a népművelő tanfolyamra, mint a bizottság vendégei. Úgy tudom, a Hungária szállóban utaltak ki számukra közös szobát. Mikor azonban a művészestet követő táncos összejövetel után nyugovóra akarták térni, legnagyobb megrökönyödésükre már mind a hármuknak lágyában aludt valaki. Sőt, karban és ritmusban hortyogtak, trombitával se lehetett volna őket megzavarni. Mit volt mit tenni, a három tanár csüggedt képpel indult neki az elsötétített éjtszakának — szállást keresni. Ezen a viszontagságon részvéttel okulva, szokásban volt, hogy a reggelinél egymástól megkérdezzük; — Hogy és hol töltötte az éjtszakát? Három viruló bimbója a tanítórendnek, »három a kislány« az Erzsébet királyné-utcában lakott régimódi, családi há,zban. Nádidal fedett tető, muskátlis ablakok, ó de hívogató, ó de csalogató, csábító falusi hangulat! Éppen beleillik a balatoni tájképbe, (Keszthelyem egyébként akad belőle több is á városka belső részeiben.) — No lányok, hogy aludtak? — kérdezem. Majdnem még most is ijedősek, kissé bele is sápadnak, ahogyan elbeszélik. Egyszerre akarja elmondani az éjtszaka történetét mind a három. Nem értem meg mindjárt a csicsergést, mert egyik a végén kezdi, másik a közepén, pedig én az elejére is kiváncsi vagyok, meg aztán csak egy beszéljen — kérem. — Az eleje úgy volt, bácsi, — lihegte a szentmargitfalvai tanítónő, — hogy a lehetőséghez képest csendben lefeküdtünk és eloltottuk a világot. Aztán olyan jól viselkedtünk, mintha mindjárt aludtunk volna. Egyszerre csak neszt hallunk. Megrezzeritünik. Szent Ég! A szekrényben van valaki. Gonosz ember, ki akarja rabolni a házat. Itt tenni kell valamit. De segítségért kiáltsunk? — az veszélyes lenne. Végre is nagy elszántság vett rajtam erőt. Megszólaltam hármunk nevében: hasonló ruhában ünnepük' a várva-várt változást. Az asszonyok hófehér, hátul igen finomra szedett ráncokkal kidolgozott szoknyában, felette sávolyozott övvel, fekete selyem- szövetű mellénykében, a hozzátartozó kötény- nyél, a férfiak magyaros szabású, feszes, zsi- nóros nadrágban köszöntik a testvéri ölelkezést. A magyar katonai közigazgatás bevezetéséről szóló és vármegyénk vezetőjéhez érkezett történelmi értékű üdvözlő táviratokat örök megőrzésre a vármegye levéltárában helyezik el. 1 - v ! A katonai közigazgatás átvételével kapcsolatban a belügyminiszter dr. Zarubay Lóránt tapolcai szolgabírót és dr. Briglevics István aljegyzőt Zalaegerszegről Csáktornyára, dr. vitéz Hertelendy Ferenc tb. megyei főjegyzőt, árvaszéki ülnököt és dr. Kovács László szolgabírót Zalaegerszegről Peitaklra rendelte ki köz- igazgatási előadóknak. Mindegyik járásban egy-egy tisztiorvos kirendelése is folyamatban van. Ezek valószínűleg a Felvidékről kerülnek ki. — Kérjük azt az urat, aki véletlenül betévedt ide, szíveskedjék eltávozni. ígérjük, hogy nem teszünk jelentést, egy kis pénzünk is van, ha kívánja, odaadjuk! — Némaság lett. Senki se távozott. Nem aludtunk egy szemhunyást, csak figyeltünk. A nesz meg-megismétlődött. Reggel jelentettük a háziasszonynak. Nyomozás indult, míg végre világosság derült a rémes éjtszakára. Képzelje, bácsi, egy haszontalan egér volt az éjtszakai nyugalomháborító. Azt hiszem, több helyen is történhettek merényletek akkor az éjtszakai nyugalom ellen, miért is reggel kellett pótolni a réven, ami elveszett a vámon. Ezért volt az, hogy az első órákon feltűnően megsovániyodott a hallgatóság száma és dr. Angyal Béla tanfelügyelő kénytelenült finoman korholó hangon felébreszteni a még szundikáló kötelességet. Dr. Takács László vármegyei tiszti főorvos előadására már megtelt a »ház«. A magyar közegészségügy időszerű kérdéseiről beszélt, nagy küzdelmébe került, hogy a kínálkozó tekintélyes anyagot beleszoríthassa a rendelkezésére bocsátott egyetlen órának spanyol csizmájába. Az ismeretközlés nagy szeretetével, a használniakarás vágyával szeretett volna kitérni erre is, arra is részletesebben. És bár sikerrel oldotta meg feladatát alakszerűség és tartalom szempontjából egyaránt, önmagával mégis elégedetlenkedett a végén. Ma minden embernek nevelnie kell — fejtegette előadásában — és a sokirányú nevelés összhatásaiból tevődik össze a nép művelése. Műveltnek kell lennie la népművelőnek elsősorban és pedig nemcsak egy irányban, hanem mindlenről tudnia kell, ami a magyar életet mozgatja. Csák ilyen készségek birtokában tud felvilágosításokat nyújtani, mi több, propagandát csinálni. Tisztában kell leninié minden népművelőnek a közegészségügy fejlődésének kérdéseivel is, amelyek nem elszigetelt jelenségék, hanem benne vannak a szociális síkon mozgó nemzetFérfi és női ruhavásznak Férfi és női ballon kabátok Férfi és női szövetek Férfi és női szabóság Tóth Gyulánál politikában. A helyes szociálpolitikával függnek össze a gazdasági, művelődési, erkölcsi és egészségügyi feladatok. Hiába ad az orvos tanácsokat, hogyan előzzük meg a betegséget, ha nem kap támogatást a szociálpolitikától és a népműveléstől. A közegészségügyi politika célja az, hogy biztosítsa a legelemibb egészségügyi szükségleteket (»egészségi létminimum«). Foglalkozott a csecsemővédelem fontosságával és a népbetegségekkel, amelyekkel szemben az előzetes védekezés rendszerét építettük ki. Bevezették az általános család- védelmet, a zöldkeresztes mozgalommal és a társadalom bevonásával megszervezték a zöld- keresztes egészségügyi szolgálatot. A népművelés teszi lehetővé a védőnők eredményes munkáját és ía közjóléti intézmény gondoskodik arról, hogy a családvédelem számára rendelkezésre álljanak a segítő eszközök is. Igazi nemzet- építő munka ez, amelyben tevékenyen kell közreműködnie az egész társadalomnak. Az előadás után tíz perc szünet következik, Eliramlok a Deák Ferenc-utcába, bekopogtatok dr. Lendl Adolfnak polgári egyszerűséggel berendezett barátságos lakásába. Kijár a méltó tisztelet a nyolc évtizedet betöltött világhírnevű tudósnak, akin bizony sem testileg, sem szellemileg nem látszik a 80 év nyoma. Húszéves korában kezdte a tudományos működést és olyan pályát futott meg, aminő ;a legnagyobb ritkaságok közé tartozik. Büszke érzéssel gondolunk arra, hogy ő, a magyar tudós szervezte meg a bnenosáiresi, miontevideoi és bombayi állat- és növényíkerteket. Magyar lelkesedése, nyugtalan tudományszom- ja vitte a Taurusz rengetegeibe is, hogy föl- íedje az ősi sziklasírokat. Ezért él a magyar faj ezer év óta vészen, viharon át, mivel az őrszellemünk ilyen értékeket tud kitermelni. Mint kisgazda-család sarja, a kalászos búzatáblák ihletéből meríti jellemerejét: igénytelen, de öntudatos, nyájas, de önérzetes, kedélyes, de komoly. Sohasem tudta szívelni az utálatos vállveregetést, a nagyúri gőgöt, az alázatot követelő felsőbbség-fitogtatást. Mondják, hogy mint kezdő tudós, a Nemzeti Múzeumnál ösz- szekülönbözött báró Szalay Imre igazgatóval, aki cilinderrel a fején állt csak szóba a tisztviselőkkel. Ebből az összetűzésből, amelynek folyamán ötletes trompffal leckéztette meg Lendl a nagyhatalmú méltóságos urat, született meg a fővárosnak európai színvonalú állatkertje. Mert Lendl odavágta a múzeumi állását és új utat tört a tehetségével. Később bejutott a képviselőházba is. Talán túlságosan is jó volt mindig mindenkihez, az emberi gyengeségekre mindig tudott megbocsátó magyarázatot adni és amikor olyan idők jöttek, hogy. emiatt félreértették, akkor sem védekezett, mert érezte, hogy mellette van a legnagyobb ügyvéd: az igazság. Csák öt perc! Ennyi állott rendelkezésemre, amikor szembekerültem a keszthelyi társaság becézett Dolfi bácsijával. A nemzetnevelésről beszélgettünk és közben Lendl Adolf elárulta, hogy nagy természet- tudományi munkájának befejezésén dolgozik. — A mozgó mágnesség a tárgya művemnek, mert én mechanikus is vágyok. Amíg el nem készülök vele, kikapcsolom magamat minden más kedvtelésből. Ha nyaralni megy, vagy hosszabb idol 1 távol otthonától: biztosítson r • I r I Rejtélyes éjtszakai vendég, ötperces látogatás és két előadás a népművelő képzőn
