Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-09-01 / 198. szám
ÄRA 8 FILLÉR IlAG^RELET II. évtol vám, 201. szám. # politikai napilap # 1941. szeptember 4. Csütörtök. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A „magyar” Muraköz... Irta: KELEMEN FERENC. Abban a négy hónap óta tartó kemény küzdelemben, amelyet Muraköz visszacsatolásáért e lap hasábjain folytattunk, immár eljutottunk odáig, hogy a »magyar« Muraközről is nyugodtan beszélhetünk. , Mi az, hogy »magyar« Muraköz? Muraköz évszázadokon át a Magyar Szent Korona sértetlen része volt s csak kétízben került átmenetileg idegen uralom alá. Muraköz tehát magyar földnek s népe magyar népnek számít, szükséges-e, lehet-e tehát arról beszélni, hogy van-e külön »magyar« Muraköz? Igen, a »magyar« Muraköz külön kérdés, amellyel okvetlenül foglalkoznunk kel. Mi ennek a kérdésnek a lényege'? Muraköz népét érzésben, gondolkodásban magyarrá tenni. Hogyan, kérdezhetné valaki, hát Muraköz eddig érzésben és gondolkodásban nem volt magyar? Hiszen a Muraköz visszacsatolásával kapcsolatos hírverés egyik legnyomósabb érve éppen a muraközi nép hagyományos magyar hűségének hangoztatása volt. A muraközi nép évszázadokon át valóban őszinte államhűséggel csüngött a magyar állameszmén, lelkes híve volt a magyar gondolatnak, megbízható, derék katonája a magyar hadseregnek, de a megszállás huszonkét esztendejének céltudatos magyarellenes nevelése és a jugoszláv érzésvilágba való bekapcsolása különösen az ifjabb muraközi nemzedéket elidegenítette apáinak szemléletétől s a nemzeti érzés sugarát Belgrád felé irányította. A jugoszláv gondolat egyre erősebb gyökereket eresztett a muraközi ifjúságban, amelynek nevelését a horvát közoktatás elemi szervei irány- zatosan befolyásolták s a szerb közművelődés eszközei sugalló erővel a délszláv áülameszme felé sodorták, mély vallásosságát pedig a horvát papok a szószéken át észak helyett dél csalóka álmaihoz kötötték. Az ifjabb muraközi nemzedéknek ez az elidegenedése a magyar gondolattól a megszállás természetes következménye, de elsősorban annak a horvát papságnak bűne, amelynek legnagyobb .része még a megszállás előtti nagyhorvát propaganda nyomán Zágrábba vetődött muraközi ifjakból toborzódik, a muraközi nép olyan jobb eszű gyermekeiből, akiknek lelki világát a hittudományi nevelés ideje alatt megtöltötték a nagyhorvát gondolat hódító eszméivel s a különleges muraközi küldetés apostoli hivatástudatával. Ezek a papok még mindig ott élnek a muraközi nép között s a szószékről még most is hirdetik a nagyhorvát gondolat megtévesztő igéit. A »magyar« Muraköz megtel emtésének első fe adata Muraköz egyházi visszacsa- tolá;a a zágrábi érsekségtől. Enélkül Muraköz lélekben sohasem lesz teljesen magyar, nekünk pedig az a feladatunk, hogy ezt a hozzánk, huszonkét évi idegen bolyongás után visszatért értékes földet s annak hűséges népét lélekben újra és ezúttal teljesen magyarrá tegyük. Senkisem gondol itt a nemzetiségi politikának olyan eszközeire, amelyek a múltban ütött jogos bírálatra adtak alkalmat. Nem, válóban szó sem lehet holmi erőszakos »magyarosításról«. Erre Muraközben különben sincs semmi szükség. Csak olyan tervszerű művelődési programra gondolunk, amelynek gyakorlati alkalmazása ezt a derék népet százszázalékosan bekapcsolja a magyar érzésvilágba és pedig olyan szálakkal, amelyek a történelmi sors bármily újabb alakulása mellett is elszakűhatatlanoknak bizonyulnak. Ki kell terjesztenünk a magyar művelődés áramkörét erre a területre, 'közelebb kell hoznunk ezt a népet a magyar viágház, mejg kell ismertetnünk Muraköz 'ak osságát a magyar föld szépségeivel, a magyar szellemi élet kincseivel, a magyar dalköltészet, a magyar zene értékeivel, a magyar irodalom termékeivel s általában a szellemi élet minden alkotásával, amely alkalmas arra, hogy a magyar művelődésnek termékenyítő erejét beleoltsa ebben a fogékony muraközi lélekbe. E tekintetben különösen a szomszédos rnaA Vörös-kereszt zalai választmányának a közelmúltban megtartott közgyűlésén részletesen ismertetve lettek azok az eredmények, amelyeket a vármegyében alig egy éve megszervezett mozgalmunk elért. Ezen eredmények közül legfontosabb a 200 ágyas hadikórházunk felállítása, a jelenleg még folyamatban levő vércsoportmeghatározásokkal kapcsolatos vértadó-szolgálat megszervezése és hogy a vármegye különböző helységeiben tartott vöröskeresztes ápoló tanfolyamokon idáig több mint 5O0-an‘ nyertek kiképzést. Ezek a feladatok eddig is csak a vármegye közönségének odaadó áldozatkészségével voltak megoldhatók. A megkezdett utón azonban tovább kell haladnunk. 200 ágyas hadikórházunk fölszerelése még kiegészítésre szorul, ezenkívül mozgósítás. esetére még egy hadikórházat kell felállítanunk. Ezért, valamint a vértadó-szolgálat kiegészítése (vércsoportmeghatározási költségek) és a további vöröskeresztes tanfolyamok költségeinek előteremtése céljából a múlt évihez hasonlóan újra azzal a kéréssel fordulok a vármegye minden lakójához, hogy adományaival a zalai Vöröskereszt mozgalom sikerét elősegíteni szíveskedjék. A mozgalom előbbrevitelét célzó nemes adományokat kérem a járási székhelyeken működő Vöröskereszt fiók egyesületek gyűjtőkönyves akciójával kapcsolatban leróni, avagy a Vöröskereszt Egyesület zalamegyei választmánya által a Vármegyei Bank és Takarékpénztár Rt. zalaegerszegi pénzintézetnél 30.454 postatakarékpénztári csekkszám alatt nyitott folyószámlára befizetni. gyár városokra vár fontos feladat. Ezek a városok már a múltban a legszorosabb gazdasági és művelődési kapcsolatokat tartották fenn Muraközzel, most pedig egyenesen történelmi hivatás vár rájuk ebből a szempontból. Nem kétséges, hogy a művelődési élet irányító tényezői már a legközelebbi időben meg fogják találni a módját annak, hogy ezt a küldetésüket teljesítsék. Muraköz katonai közigazgatását átvette a magyar polgári közigazgatás, a muraközi tanulóifjúság szeptemberben már magyar iskolákban nyer oktatást, a muraközi legények ősszel már megint magyar »mundérba« öltözve szolgálják le katonaéveiket, de mindez nem elég ahhoz, hogy »magyar« Muraközről beszélhessünk. Muraközt a legsürgősebben egyházilag is vissza kell csatolnunk, ha azt akarjuk, hogy ez az ezeréves magyar terület most a két évtizedes idegen kényszeruralom elmúltával lélekben is magyar maradjon. . A magyarellenes propaganda kitünően értett ahhoz, hogy ezt a kérdést a múltban elgán-> csolja, most is a sarkunkra kell államink és erélyes kézzel kell belenyúlnunk a kérdésbe, ha eredményt akarunk elérni. Pedig erre az eredményre okvetlenül már legrövidebb időn belül szükségünk van, ha a »magyar« Muraközre igényt tartunk. Meggyőződésem, hogy a vármegye közönségének szíve most is megnyílik s nem fog elzárkózni a mozgalom megsegítésétől és működésének felvirágoztatásától. A Vöröskereszt ügyének eiobbrevitelét célzó nemes adományokért ez utón előre is köszönetét mondok. Vitéz gróf TELEKI BÉLA Zala vármegye főispánja, a Magyar Vöröskereszt Egylet zalamegyei választmányának elnöke. Rendelet az ebek kőtelező oltásáról A íöldmívelésügyi miniszter rendeletet adott ki az ebek kötelező oltásáról veszettség ellen. A rendelet értelmében az ország területén csak olyan ebeket szabad tartani, amelyeket veszettség ellen beoltottak és a beoltás időpontjától számított egy év még nem telt el. Az ebeket bármely gyakorlatra jogosult állatorvos beolthatja. Az oltási bizonyítvány egy évig érvényes. Az ebadó befizetésekor kiszolgáltatandó ebadó-jegy az adó befizetésén kívül azt is igazolja, hogy az eb veszettség ellen 'be van oltva, tehát az oltási bizonyít-; ványt az ebadó befizetésekor föl kell mutatni. Az 'ebadó számát a veszettség elleni oltási] bizonyítványra föl kell jegyezni. Az oltásból fölmerült költségek, nevezetesen az oltóanyag önköltségi ára és az oltást végző állatorvos díja az eb birtokosát terheli. Feihivás Zala vármegye társadalmához, a Vörös-kereszt mozgalom támogatáséra
