Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-23 / 191. szám
ARA 10 FILLÉR Magyar elet II. évfolyam, 191. szám. poutikai napilap ♦ t94f. augusztus 23. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 2, 3 hónapra 5.70 P. Tüttőssy-utca 12. Telefon SO. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Vitéz gróf Teleki Béla főispán szózata Muraköz lakoss ——— a——— bbwh—wbh—wm—wb——Mi Mint ezekben a nagy történeti időkben az ősi ZalU vármegyének főispánja, Zrínyi Miklósnak a hivatali székben és vér szerint is egyik késő utóda, szívem egész melegével, boldog örömmel köszöntőm Muraköz lakosságát, amely 22 év szenvedései után Isten kegyelméből visszatérhetett a magvar édesanya gebeiére, Szent István koronája alá. Ti, magyar testvéreim, akik méltó büszkeséggel és önérzettel nevezitek magatokat muraközi magyaroknak, századokon át mindig együtt éreztetek a magyar sorssal, annak áldozatos részesei voltatok búban és örömben egyaránt. A legsúlyosabb időkben mindenkor bátor hitvallást tettetek magyar érzéstekrőí, becsülettel harcoltatok velünk minden harcunkban és az első világháborúban is, hűen dédapáitok dicső hagyományaihoz. Azok is a magyar nemzet védelmében véreztek a muraközi végváraknál, elestek a hazáért a Dráva partján és vértanúságot szenvedtek a szabadságért. Előttünk szent volt és szent marad mindig az a terület, amelyet a természet megáldott, a képzelet mondákkal népesített be, a történelem dicsőséggel aranyozott m^g. Itt élt Magyarország egyik legnagyobb államférfin, hadvezére és költője, aki láng eszének fényévéi és kardjának erejével becsületet szerzett egész Európa előtt a magyar névnek és minden bizonyságnál fényesebben bizonyította, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alább- valóak. Itt yérezte be az ő tragikus halála a boldogságánál is jobban szeretett hantokat. Zrínyi Miklós eszménykép és világító példa előttünk, mert hű az álamfőhöz, az egységes álíameszméhez, jó muraközi és igazi magyar. Az ő iskolájának erőteljes hatásai soha ki nem törlődtek a muraközi lélekből, amelynek jellemző vonása most is a mindent átölelő vallásosság, a lángoló hazahság, a politikai belátás, higgadt megfontoltság és az európai művelődés megbecsülése. Zrínyinek fogalmat jelentő neve, a töríérjelmi hivatástudat, az egymásba rétegezőáő hagyományok, a vérrokonság és az érdekközösség ezer meg ezer szála fűzött ősszé bennünket, Magyarország bármely táján élőket Muraközzel, amely a Szent István korából eredő, kétségbevonhatatlan bizonyíték szerint már ezer év óta közvetlen része Zala vármegyének. Tíz évszázad pergett le az idők orsóján: viharos tíz évszázad, die egyetlen esztendő sem volt, amelyben a muraközi lélek megtagadta volna a Magyarországhoz való hűséget. A muraközi léleknek tántoríthatatlan jellemerején megtört minden csábítás és fenyegetés. Elemieteket csak az erőszak tudott tőlünk icjeig-óráig elszakítani. De akkor is csak politikailag, Ijelkileg soha sem. Köszönjük kitartó húségteket, a magyar hazához való ragaszkodástükat, amelynek alkotmánya szentségnek tartotta muraközi nyelveteket, amelyben egy nép lelke él. Szerettétek mindig a magyar álíamközösséget, mert tudtátok és éreztetek, hogy egyenlők voltatok jogokban és kötelezettségekben mindenkivel és hogy a közös jó édesanyánk szívén hordotta Muraköznek anyagi és szellemi fejlődését. Bennünket vártatok, sóvárogva visszavágytatok és mi is vártunk benneteket, hogy megint legyen úgy, mint régen volt. Híven őriztük az emléketeket, ápoltuk a testvéri összetartozást. Veletek közös erővel dolgoztunk az egyesülésért. A trianoni igazságtalanság jóvátételéért egy pillanatra sem adta fel a magyar nemzet a küzdelmet. A történelmi jogainkhoz, a szentistváni állam eszméjéhez való szilárd ragaszkodás adta az ösztönzést vármegyénknek is, amikor többízben megnyilatkozott Muraköz végleges visszaszerzése érdekében. Hisszük, hogy ír >egía aljátok boldogulástok feltételeit a közös magyar ég alatt. Mi boldogan ölelünk magunkhoz benneteket és megosztjuk veletek az áldott magyar földnek kenyerét és minden ajándékát. A magyar nemzeti és keresztény eszme Alsólendván is kibontotta szárnyait. A zalaegerszegi Baross Szövetség részéről megjelent ott Czobor Mátyás nyug. polgármester, elnök, Németh József ügyvezető elnök és Kazay Gyula városi főintéző, a Baross Szövetség kertészeti szakosztályának elnöke. A Baross-gondolat képviselőit a Korona szálló termében örömmel fogadta a nagyobb számú kereskedő, iparos és a fogyasztók tábora. A kereskedő társadalom nevében Tomka György üdvözölte a vendégeket. Czobor elnök megemlékezett arról, hogy 28 évvel ezelőtt volt Alsólendván s mindig orró érzésekkel emlékszik Zalának erre a délnyugati magyar végvárára. Aztán kifejtette a Baross Szövetség célját, amely a keresztény magyar kereskedő és iparos társadalom, valamint a termelő és fogyasztó közönségnek keresztény nemzeti és szociális alapon való megszervezésére irányul. A kereskedelmet, ezt a gazdag erőforrást évszázadokon át idegen faj sajátította ki magának s belevitte a köztudatba, hogy a magyar faj nem ért a kereskedelemhez. Ez az idegen faj aztán gazdagságának erejével ráfeküdt a magyar társadalomra s a szabadelvűség hangoztatásával a maga célja és zsebe javára irányította a közvéleményt is. Letörte a magyar faj önbizalmát, versenyző kedvét. Fjedig la régmúlt bizonyítja, nemcsak a jelen, Nehéz idők járnak felettünk, vajúdik egész Európa és benne drága hazánknak újjászületése. Jól mondta Légrád és Muraköz kapitánya, hogy »a vitézkedő nép csak erkölcsi emelkedés által juthat győzelemre«. Folyik a magyar nemzet megváltásáért való döntő küzdelem, honvédeink nagy barátainknak oldalán teljesítik az örök magyar hivatást: védik Európa keresztény civilizációját a keleti barbárság istientelensége ellen. De a harccal egyidő- ben építő munka is folyik. Én a boldog testvéri ölelkezésnek ezekben a magasztos óráiban arra kérem Muraköz szorgalmas, lelkes népét, hogy amikor most minden értékes adottságával bekapcsolódik a magyar életbe, a vármegyei és az országos építő munkába, politikai, gazdasági, művelődési és társadalmi síkon egyaránt Zrínyi, a keresztény nemzeti gondolat és a lelki fegyelmezettség dicső bajnoka legyen a vezérlő csillaga. A felelős vezetők iránti bizalommal eltelve, együttes munkára hívlak föl benneteket a mai örömnapon, amely a teljes állami szuverénitás helyreállításával az ismét egész ősi Zala vármegyének dicső történelmi napja marad! A legy eimezett építő munka korszakát kell közös erővel és kölcsönös bizalommal mjegífapóznunk Muraközben, ezért nyújtom felétek igaz magyar kézszorításra testvéri jobbomat és köszöntelek benneteket »Isten hozott«-a 1. Ha Isten velünk, ki ellenünk!? hogy a magyar fajta mindjén tekintetben versenyképes s megállja helyét a sokat dicsért nyugiat népei mellett nemcsak a harctereken, de a gazdasági életben is. Ezt az elvesztett önbizalmat, egészséges nemzeti és keresztény öntudatot kívánja a Baross Szövetség visszaadni a magyar népnek. A magyar érzésű, tisztességes kereskedő-, iparos-, termelő- és fogyasztó társadalomnak egy táborba tömörítésével rakja le a nemzeti jólét alapjait, hogy keresztény kézből keresztény kézbe guruljon a garas, ne pedig idegenbe. Nagy és szent feladata a Barossnak, hogy a tanoncokból magyar és keresztény érzésű kereskedőket és iparosokat neveljem, a gyengéket lábraállítsa erkölcsi ás anyagi segítséggel, önállósítsa az arra érdemeseket. A Legfőbb parancs a1 felebaráti szeretet parancsa legyen. Ez kizárja a tisztességtelen versenyt, vagy más társadalmi rétegek kizsarolását, ahogy ezt a múltban az idegen fajta kereskedői szellem tette. Önfegyelem, közszolgálat, ez legyen az új Eáross-ieszme révén újjászületendő magyar társadalom jelszava, irányítója. így lesz haladás, fejlődés, amelyre bizony Alsólendvának is nagy szüksége van, mert — amint látszik — 22 esztendő óta nem fejlődött, de a trianoni határ miatt visszaMegalakult a Baross Szövetség Alsólendva és Vidéke Csoportja
