Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-16 / 186. szám
2 rnémiET 1941 augusztus 16. Terményei! tűzkár eilen átalárxybiztosiiás hereiében biztosíthatja legolcsóbban! Bevezetik a hadfelszerelési adót Megdrágult a dohány A jelenlegi viszonyok mellőzhetetlen né tiejszik az államháztartás bevételeinek fokozását. Ebből a célból a pénzügyminiszter hétfőn rendeletet terjeszt a 42-es országos bizottság elé a hadfelszerelési adóról. Ez az adó külső megjelenési formája ßzerint új állami egyenesadóként jelentkezik; lényegében azonban a meglevő egyenesadók pótlékolása. Az adóemelés az összes állami egyenesadókra és az adók állami pótlékaira terjed ki. Vonatkozik ezenkívül a városoknak és községeknek átengedett kereseti adóra is, úgy azonban, hogy ez utóbb említett adóemelés eredménye is az államot illeti meg. Ez az adótöbblet az ideiglenes adómentességet élvezők úgynevezett eszmei állami adója után is jár. Az adó kulcsa lOo/o lesz. Utólag fogja bemutatni a pénzügyminiszter a 42-es országos bizottságnak az illetékek fölemeléséről szóló rendeléte't, amely a Budapesti Közlöny pénteki számában már megjelent és egyidejűleg hatályba is lépett. E rendelet az illetékek után eddig fizetett 20 százalékos pótlékot 50 százalékra emeli föl. A pótlék kulcsának ez a megállapítása az illetékek jelenlegi mértékéihez viszonyítottan 25 százalékos emelést jelent. Egyes illetékek arányosítása iránt is intézkedik e rendelet. Hasonlóképpen intézkedés történt a forgalmiatok fölemelése iránt is. Az általános forgalmiadó- kulcsa 4 százalékra 5 százalékra emelkedik és felhatalmazást tartalmajz a rendelet arra, hogy a forgalmi adóváltságok kutasa is fölemeltessék. Változatlan marad azonban, tehát nem emelkedik a liszt, á hús, a cukor és 'a gyufa forgalmi adóváltságának kulcsa. Ugyanez a rendelet a fényűzési forgalmiadók felső 'határát 20 százalékról 30 százalékra emeli és felhatalmazza a pénzügyminisztert a fény- üzési forgalmiadó alá eső árúk és vállalatok új kijelölésére. A rendelet végrehajtásaként a pénzügyminiszter egyidejűleg intézkedett a forgalmi adóváltságok és a fényűzési forgalmiadó kulcsának új megállapítása iránt. Fölemelték a dohánygyártmányok eladási árát is 7—33 százalékkal. Változatlan marad azonban, tehát nem emelkedik a mezőgazda- sági szempontból nagy fontosságú növényvédelmi szerek ára. A dohányárusok jutalékának százaléka az áremelés után is változatlan marad. Emelkednek a szesz eladási árak is, így az ipari szesz ára abszolút hektoliterenként'300 pengővel, a mótorhajtásra szolgáló víztelenített szesz ára pedig 100 pengővel emelkedik. A söradó 1 pengőről 2 pengőre emelkedik. A szi varka hüvely adója 23 fillér helyett 32 fillér, a szivarkapapíré 9 fillér helyett 13 fillér lesz. Az izzólámpák adója 15—900 fillérről1 20—-1170 fillérre, a rádiócsövek adója pedig 2.25—90 pengőről 2.90—147 pengőre emelkedik. A margarin, margarinsajt é,s mesterséges ételzsír adója 40 fillérről 1 pengőre, az étolaj adója pedig 25 fillérről 63 fillérre emelkedik. Miből él ma a nagykanizsai építőipari munkásság? Aki rá volt utalva arra, hogy lakást keressen Nagykanizsán, az tudja, milyen súlyos állapotok vannak ezen a téren a városban. Nemcsak olyan értelemben, hogy foglaltak a lakások, hanem egyáltalán alig van néhány épület, amelyben a mai igényeknek megfelelő lakások volnának. Mikor fürdőszobát keres az ember, lépten-nyomon ezt hallja: — Ó kérem, ha fürdőszobát akar Kanizsán, akkor sokat kell keresnie. Amikor pedig azt kérdezi az ember, hogy miért nem építenek modern házakat, körülbelül igy hangzik a felelet: — Az a helyzet, uram, hogy a zsidóság, amelynek volna pénze, nem tartja időszerűnek az építkezést, bármennyire jövedelmezőnek mutatkozna is a bérház. A város most középületekkel van igénybevéve, az meg azért nem épit lakásokat. Hogy a keresztény embereknek nem igen akad pénzük épiteni, azt nem is szükséges mondani. A városi mérnöki hivatalban pon'os adatokat adnak arra vonatkozóan, hány épitési engedélyt adtak ki ebben az évben. Új magasépítésről van szó, a kisebb átalakítások nem számítanak ide. — Részben uj telken, részben lebontott épület helyén megkezdendő építkezésekre 38 engedélyt adtunk ki. Ezek közül mintegy 24 istáló és pajta, a többi lakóház. Nagyobb épület csak a pénzügyi palota és egy bérház. A lakóházak legnagyobb része egy-két szobás családiház. Ez bizony nem sok. Arra a kérdésre, hogy Régi iuhászrsaládból származó — feles juhász kb, 300 drb. fésűs birkával — helyet kívánna változtatni. Érdeklődők forduljanak „Szorgalmas és megbízható“ jelige alatt LEOPOLD GYULA hirdető iroda, Budapest, Erzsébet körút 39. BIZTOSÍTSON TŰZKÁR ELLEN, KÁRA MEGTÉRÜL! a tatarozásra rászoritják-e a háztulajdonosokat, nemleges feleletet adnak. Az viszont igaz, hogy a rengeteg elhanyagolt és tatarozás után kiabáló ház hiába várja a vakoló-kanalat. Magában a belvárosban is olyan állapotok uralkodnak, amelyek már illetlenek egy huszonötezres városhoz. Mintha még a középületekben is mutatkoznának itt-ott hiányosságok. Példa rá a tűzoltólaktanya, ahol még a feürást sem lehet már tisztán elolvasni. De hát ha se építkezés, se tatarozás nincs, miből éi akkor a kanizsai építőipari munkásság ? A kérdésre az iparíestületben kerestük a választ. Nagykanizsán van húsz kőmives mester és öt épitési vállalkozó. Ezek munkaidőben kilencven szakmunkást és mintegy százhatvan segédmunkást, illetve napszámost foglalkoztatnak. Tehát kétszázötven család jut veszélybe munkahiány miatt. — Sokan a sörgyárban találtak keresetet — mondják az ipartestületben. — Mások bármiféle napszámos munkát vállaltak és igy tengődnek. Egyik-másik csépléshez is elszegődött, de ahhoz kevesen értenek. Másként kellene segíteni a bajon ... Az ipartestület már évekkel ezelőtt próbálkozott, sőt az IPOK-nál is eljárt, hogy tegyék kötelezővé az arra rászoruló épületek tatarozását. De nem tudtunk megfelelő eredményt elérni. Kár. Pedig úgy tudjuk, hogy a városrendezésről szóló miniszteri rendelet módot ad a város vezetőségének a tatarozás kötelezővé tételére. És még a mai takarékos anyaggazdálkodás mellett sem jelentene nehézséget a mész és a homok beszerzése. Ez a véleménye az ipartestületnek is. Szociális szempontból pedig nagy jelentősége volna ennek a lépésnek. Azon kívül Nagykanizsára is ráférne egy kis szépítés. Egészen megváltozna a városkép, ha tiszta, rendben tartott épületek fogadnák a szemlélődő). . Még mindig nem késő ... Emlékezzünk zalai hőseinkre 1915 augusztus 17-én a Csernovictől keletre levő Dolzsok körül vívott harcok során Biczó János volt nagykanizsai 20. honvéd gyalogezredbeli tartalékos hadapród tüntette ki magát. Biczó a 2. csendőrzászlóaljhoz volt beosztva és ezen a napon járőre élén megközelítette az oroszok állásait. Amikor odaért, járőrét biztos helyen támaszképen visszahagyva, 2 honvédje kíséretében még előbbre kúszott. Egy orosz járőr észrevette és tűz alá fogta a vakmerőket. Biczó hadapród megsebesült, dum dum golyók két helyen is szörnyű sebet szakítottak a testén, de leküzdve az óriási fájdalmakat, becsülettel megírta századparancsnokának szánt jelentését, majd a támadó oroszokat járőrével addig tartóztatta fel, amíg erősítések nem érkeztek. Bámulatos lelkierővel leküzdve sajgó fájdalmait, emberei élén támadott ekkor s az oroszokat messze visszavetette. Csak ezután vonult be járőrével. A harc alatt egyetlen embere sem sérült meg, de Biczó hadapród sebesüléseinek áldozatául esett. Kiváló magatartása és különösképp az a tény, hogy súlyos sebei dacára is vitézül a helyén maradi, tanúsítják, hogy Biczó hadapród a keménykötésü vitézek közé tartozott és hősként adta életét a hazájáért. Áldozatos emlékét megörökítették elöljárói, akik bátorságát a nagy ezüst vitézségi érem odaítélésével jutalmazták és nevét az ezred legvitézebb harcosai közé iktatták. Negyedmillió pengő mezőgazdasági és erdészeti ösztöndíjakra A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló második milliárdos programmal kapcsolatban is szükség van arra, hogy a szakoktatás és a földmivelés- ügyi igazgatás nagyszabású kiépítése érdekében a szakemberek megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Báró Bánffy Dániel földmivelésügyi miniszter ebből a célból egyelőre negyedmillió pengőt meghaladó pénzügyi fedezetet biztosított azzal a rendeltetéssel, hogy ebből az ösz- szegből a mezőgazdasági és erdészeti főiskolák hallgatói ösztöndíjakat kapjanak. A Budapesti Közlöny szerdai száma erre vonatkozólag az első pályázati hirdetményt hozza, amely a mezőgazdasági szakoktatás részére szükséges szakemberek képzését mozdítja elő. A gazdasági szakoktatást minél általánosabbá és tökéletesebbé kell tennünk, mert csak igy érhetjük el a szakismeretek színvonalának korszerű emelését az egész országban. Báró Bánffy Dániel nagyon fontosnak tartja a kisgazdaifjak oktatására szolgáló téli gazdasági iskolák hálózatának kiépítését. Az általa bejelentett program szerint ezeknek az iskoláknak a száma fokozatosan a jelenleginek, több mint hatszorosára fog emelkedni. Ennek következtében már most kell gondoskodni a gazdasági tanárok számának megfelelő szaporításáról, amit a gazdasági főiskolák látogatottságának előmozdításával és hallgatóknak a tanári szolgálatra lekötésével biztosítanak jelentékeny összegű ösztöndíjakkal kapcsolatban. Gondoskodás történt a gazdasági tanárok jó megélhetésének biztosításáról is, amennyiben éppen úgy élvezik az automatikus előlépés előnyeit, mint a középiskolai tanárok. A pályázati hirdetmény szerint a földmivelésügyi miniszter az ősszel kezdődő tanévben 168 ösztöndíjra irt ki pályázatot, az ösztöndíjak összege évi 1000, illetőleg 500 pengő, összesen 126.000 pengő végösszeggel. A pályázat határideje szeptember 15, a kérvényeket a földmivelésügyi miniszterhez címezve annál a gazdasági akadémiánál kell benyújtani, ahol a hallgató tanulmányait végzi. Nemcsak az első, hanem a többi évfolyamok hallgatói is pályázhatnak. Megkívánnak legálább jó előmenetelt, egyenlő feltételek mellett pedig előnyben részesülnek a gazdaszülők, gazdatisztek és közszolgálati alkalmazottak gyermekei. Aki egyszer az ösztöndíját megkapta, az megtartja addig, amig legalább jó előmenetelt és kifogástalan magaviseletét tanúsít. Az ösztöndíjasok legalább kétszerannyi évig kötelesek majd a gazdasági tanári pályán működni, mint ahány évig az ösztöndijat élvezték. Felvilágosítást adnak a gazdasági akadémiák, a mezőgazdasági kamarák és a járási, vármegyei gazdasági felügyelőségek.
