Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-14 / 185. szám
1941 augusztus 14. Maoriiét 5 PILL AN A T FELVÉTELEK . , NAGYKANIZSÁRÓL A napokban általános társadalmi keresztmetszetet igyekeztünk adni a zalai „metropolis“- ról, most néhány képet ragadunk ki az életéből, néhány mozzanatot, amelyek minden magyarázat és minden beszéd helyett hivebben jellemzik a várost. Ezekben a megfigyelésekben benne van mindaz, amiből meg lehet ismerni és meg lehet Ítélni egy közösséget. Nem kell azonban félremagyarázni a jóakaratu bírálatot. A hibát, a rosszat azért emeli ki és tárja nyilvánosság elé a bíráló szem, hogy felhívja rá a figyelmet és kijavítására ösztönözzön. A nemzet, az egész társadalom érdeke mindenek fölött álló szempont. Már pedig elsőrendű érdeke a nemzetnek, hogy városai, amelyek példaadásra, nagy nemzeti eszmék és a tiszta műveltség szétsugárzására hivatottak, feladatuknak tökéletesen megfeleljenek és önmaguk s társadalmi életük berendezésében biztos alapjai legyenek az országépitésnek. KÖZVÉLEMÉNY az a nehezen meghatározható és még nehezebben megismerhető szemlélet, amellyel egy társadalom a dolgok felett ítélkezik és amelyben kifejezésre ju'-nak erkölcsi, politikai, gazdasági elvei. Elvben az egyéni nézetek számtani összegezése lenne a közvélemény, de mert ez igy csak kibogozhatatlan zür-zavart adna, mindig a megközelítően egy nézeten lévő többség ítélete lesz a közvélemény. Megtörténik azonban az is, hogy a gazdasági, anyagi adottságánál fogva erősebb kisebbség rákényszeríti szemléletét a közönyben élő többségre. „Ez az állapot volt nálunk egészen az utóbbi évekig, amikor a keresztény, nemzeti eszmék elkezdték nemzetmenlő harcukat. Szomorú tény, hogy Nagykanizsa még mindig nem ébredt tudatára ennek a változásnak. A közvélemény itt még mindig az alatt a sötét lidércnyomás alatt szunnyad, amely még a régi, szabadelvű világban telepedett rá. A dolgokról és eseményekről való vélekedés még mindig a szabadkőműves zsidóság hatása alatt történik és még mindig nincs olyan erős a keresztény női tábor, hogy előtérbe tudna törni. Pedig most már a közhatalomnak is ezt kellene támogatnia és a város vezetőségének erős kézzel kellene tiszta levegőt teremtenie. Hol van hát a hiba? W ERKÖLCSRŐL beszélni Kanizsán nehéz dolog. Az uj magyar életben a zsidó szabadosságot nem nevezzük erkölcsnek. Már pedig itt még ez a mód járja. Csak egyetlen példát mondunk erről. Nem a megbotránkozás és az álszenteskedés beszél belőlünk, mert ehhez már túlsókat láttunk és tapasztaltunk. Egyedül az egészséges, keresztény szempont vezérel, amikor megállapítjuk, hogy sehol az országban nem találtunk olyan magátólértetődő erkölcstelenséget, Ízléstelen és kóros szabadosságot, mint a nagykanizsai fürdőben. Pedig megfordultunk már a fővárosi uszodákban, a hírhedt siófoki strandon és jónéhány vidéki fürdőben. Csak a legkeményebb, legerősebb kifejezésekkel lehetne illetni azt, amit a medencében és a körülötte hemzsegő zsidóság müvei. És a példa ragad. A napokban egy idősebb iparosasszonyt láttunk, amint fürdőruháját derékig engedve napozott a strand egyik jól szem előtt lévő helyén. * A FÜRDŐ a kisvárosi keretekhez mérten elég szép és modern. Csak az iránt merülhet fel kétség, hogy közegészségi szempontból is megfelel-e a kivánalmaknak. A 33-szor 18 négyzetméteres medence vize ugyanis túlságosan igénybe van véve. Naponta körülbelül 300 —400 ember használja a fürdőt s ezeknek sokszor hetven százaléka zsidó. E nagy igény- bevételnek megfelelően nem cserélik elég sűrűn a vizet, úgy hogy sokszor már sárgulni kezd a piszoktól. Ez a tisztaságra kényesebb közönséget persze távoltartja a fürdő használatától, azonkívül sok betegségnek lehet a csirája Kettőt tehetne tehát a város. Gyakrabban cserélhetné a vizet és kitilthatná a zsidókat. Ez utóbbira vonatkozóan olyan véleményt hallottunk, hogy akkor nem lenne elég közönség és a fürdő ráfizetéssel lenne csak fenntartható. Ez komolytalan áliilás 1 Ha a zsidók nem járnának a fürdőbe, a keresztény közönség minden bizonnyal feladná tartózkodását. Csak változna a közönség, de nem kevesbedne. Ez a változás azonban nem válnék a város és a fürdő kárára. Egyebeken kívül kevésbbé volna veszélyben az a sportoló fiatalság, amely már is igen szép eredményeket ér el. Mert el kell ismerni, a magyar sport szempontjából is igen értékes munka folyik a kanizsai medencében. Ha a kezdei lelkesedése nem törik meg és nem hagy alább, még sok szépet hallhatunk a kanizsai úszókról. Minden elismerést megérdemelnek azok, akik ezt az értékes munkát önzetlenül fáradhatatlanul vezetik és irányitják. É-téket gyarapitanak 1 * A PIAC, amely országszerte hires volt olcsóságáról, ma az egységes árszinvonalon mozog. A kiskanizsai éléskamra most is fennakadás nélkül felhozza terményeit, de már nincsenek vásárlók az ország távoli részeiből is. Már nem érné meg a vasúti költséget még a vasutasoknak sem az az árnyalatnyi különbség, amely egyes zöldségfélék árai közölt van a fővárosi vagy más piacokkal szemben. Érdekes az, hogy azért sohasem marad meg felesleges áru. Ennek a magyarázatát abban látjuk, hogy a helybeli vásárlók bővebben vásárolnak és a piac terményeivel pótolják az élelmezés más hiányait. Természetes áralakulás esetén ez a viszonylagos kereslet csökkenés még jobban lenyomná az árakat, de a mostani hatósági árra nem tud lényeges hatást gyakorolni. A termelő tudja, hogy annyit megkap az áruért és inkább vár, amíg vevőt kap. És mindig kap. A háztartásokat ma okosan, a körülményeknek megfelelően átállítják. A gyümölcs a múlthoz viszonyítva drága és kevésbbé jó. Cseresznye, eper kevés volt, a barack most szintén kevés, a korai alma és körte-fajták gyenge minőségűek. A napokban jelent meg a szőlő is igen magas áron Meg kell emlékeznünk még valamiről, ami nagyon meglepet . Ez az a szokatlanul nyers, sokszor durva hang, amelyet az eladók jórésze használ. Ilyen általánosságban még sehol sem találkoztunk ezzel. Nem tudjuk, hogy ez csak a mai idők fokozottabb idegességének a terméke, vagy pedig ezelőtt is igy volt ? A napokban aztán, azt hisszük, megta láttuk a magyarázatát ennek a durva hangnak. Egy zsidó asszony paradicsomra alkudozott az eladóval. Ilyen erőszakos alakját az alkudozásnak még nem hallottuk. A végén egész egyszerűen az asszony kezébe nyomta az ajánlott összeget és az árut felkapva, továbbállott. Az eladó szitkozódott, kiabált utána, de mert nem hagyhatta el az áruját, nem mehetett az erőszakos vevő után, hogy paradicsomját visszaszerezze. Csoda-e hát, hogy az eladók hangja igy ellajult. Dr. Sz L Régi suhászcsaládból származó — feles juhász kb. 300 drb. fésűs birkával — helyet kívánna változtatni. Érdeklődök forduljanak „Szorgalmas és megbízható'* jelige alatt LEOPOLD GYULA hirdető iroda, Budapest, Erzsébet körút 39. Szappankiskereskedők kijelölése a zalaegerszegi járásban Az alispán a zalaegerszegi járás területén, a következő kereskedőket jelölte ki szappankiskereskedőknek : Vaspörben: Németh Ferenc, özv. Németh Józsefné, Molnár Vendel, Ozmánbükkön: Kis- vári Jenő, Zalaháshágyon: Benkő Kálmán, Andor János, Németh János, Zalabesenyőn: Kása József, Botfán: Parragi János, Bállá Ferenc, Csatárban: Mátyás János, Héder János, Csács- bozsokDn: Cinki József, Nagy Imre, Zalalövőn: Zala menti Gazdák Szövetkezete, Horváth Má- tyásné, Pejov Ferenc, Herczeg Sándor, Laczó János, Dávid Istvánné, Varga János, Németh József, ZaLaszentivánon: Szabó Imre, Ratko- vics Ferenc, Alibáníán: Hajdú János, Pető- henyén: Bedő György, Kálmán Zsigmondi, Pbzván: Gorohov Elek, Zala szenti őrin cen: Baik- ler Ferenc, Gáspár József, Rákóczi IstvánnáEzek a kiskereskedők jogosultak szappannak közvetlenül a fogyasztók részére való árusításával foglalkozni. Sümeg nagyközséget tertétvágátra it berendezett közvágóhíd létesítésére kötelezték A fcldmívelésügyi miniszter kötelezte Sümeg nagyközséget, hogy sertésvágásra is alkalmas, korszerűen berendezett köz vágóhidat létesítsen és tartson fenn. Kikötötte a miniszter, hogy a sertésvágásra berendezett közvágóhíd létesítési, berendezési és évi fenntartási költségei a vágódíjakból származó bevételt nem haladhatják meg és ezek szerint a létesítés a községre új megterhelést nem jelenthet. A j községnek ugyanis az elmúlt három év átlaga szerint évente kereken 138.000 kilogram köz- fogyasztásra szánt húst termelnek, amely mennyiség oly vágóhídi jövedelmet biztosít, hogy az biztos fedezetet nyújt a vágóhídi üzemi kiadásain felül legfeljebb 70.000 pengő határig terjedő vágóhídépítés költségeinek hosszúlejáratú hitelművelet útján való törlesztésére is. Ennek alapján a vármegye alispánja, utasította a községet, hogy a létesítendő új közvágóhídjának Itervezetét késedelem nélkül készíttesse el és terjessze föl a földmívelésügyi miniszterhez felülbírálás végett. TEMETKEZÉSI KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSÉRŐL BIZTOSÍTÁS UTJÁN GONDOSKODHAT! Tankönyv szükségletét ® mát mosf jegyeztesse elő a Kakas könyvkereskedésben
