Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-14 / 185. szám

1941 augusztus 14. Maoriiét 5 PILL AN A T FELVÉTELEK . , NAGYKANIZSÁRÓL A napokban általános társadalmi keresztmet­szetet igyekeztünk adni a zalai „metropolis“- ról, most néhány képet ragadunk ki az életé­ből, néhány mozzanatot, amelyek minden ma­gyarázat és minden beszéd helyett hivebben jellemzik a várost. Ezekben a megfigyelésekben benne van mindaz, amiből meg lehet ismerni és meg lehet Ítélni egy közösséget. Nem kell azonban félremagyarázni a jóakaratu bírálatot. A hibát, a rosszat azért emeli ki és tárja nyil­vánosság elé a bíráló szem, hogy felhívja rá a figyelmet és kijavítására ösztönözzön. A nemzet, az egész társadalom érdeke mindenek fölött álló szempont. Már pedig elsőrendű érdeke a nemzetnek, hogy városai, amelyek példaadásra, nagy nemzeti eszmék és a tiszta műveltség szétsugárzására hivatottak, feladatuknak tökéle­tesen megfeleljenek és önmaguk s társadalmi életük berendezésében biztos alapjai legyenek az országépitésnek. KÖZVÉLEMÉNY az a nehezen meghatá­rozható és még nehezebben megismerhető szemlélet, amellyel egy társadalom a dolgok felett ítélkezik és amelyben kifejezésre ju'-nak erkölcsi, politikai, gazdasági elvei. Elvben az egyéni nézetek számtani összegezése lenne a közvélemény, de mert ez igy csak kibogozha­tatlan zür-zavart adna, mindig a megközelítően egy nézeten lévő többség ítélete lesz a közvé­lemény. Megtörténik azonban az is, hogy a gazdasági, anyagi adottságánál fogva erősebb kisebbség rákényszeríti szemléletét a közöny­ben élő többségre. „Ez az állapot volt nálunk egészen az utóbbi évekig, amikor a keresztény, nemzeti eszmék elkezdték nemzetmenlő harcu­kat. Szomorú tény, hogy Nagykanizsa még mindig nem ébredt tudatára ennek a változás­nak. A közvélemény itt még mindig az alatt a sötét lidércnyomás alatt szunnyad, amely még a régi, szabadelvű világban telepedett rá. A dolgokról és eseményekről való vélekedés még mindig a szabadkőműves zsidóság hatása alatt történik és még mindig nincs olyan erős a keresztény női tábor, hogy előtérbe tudna törni. Pedig most már a közhatalomnak is ezt kellene támogatnia és a város vezetőségének erős kéz­zel kellene tiszta levegőt teremtenie. Hol van hát a hiba? W ERKÖLCSRŐL beszélni Kanizsán nehéz do­log. Az uj magyar életben a zsidó szabados­ságot nem nevezzük erkölcsnek. Már pedig itt még ez a mód járja. Csak egyetlen példát mondunk erről. Nem a megbotránkozás és az álszenteskedés beszél belőlünk, mert ehhez már túlsókat láttunk és tapasztaltunk. Egyedül az egészséges, keresztény szempont vezérel, amikor megállapítjuk, hogy sehol az országban nem találtunk olyan magátólértetődő erkölcstelensé­get, Ízléstelen és kóros szabadosságot, mint a nagykanizsai fürdőben. Pedig megfordultunk már a fővárosi uszodákban, a hírhedt siófoki strandon és jónéhány vidéki fürdőben. Csak a legkeményebb, legerősebb kifejezé­sekkel lehetne illetni azt, amit a meden­cében és a körülötte hemzsegő zsidóság müvei. És a példa ragad. A napokban egy idősebb iparosasszonyt láttunk, amint fürdőruháját de­rékig engedve napozott a strand egyik jól szem előtt lévő helyén. * A FÜRDŐ a kisvárosi keretekhez mérten elég szép és modern. Csak az iránt merülhet fel kétség, hogy közegészségi szempontból is megfelel-e a kivánalmaknak. A 33-szor 18 négyzetméteres medence vize ugyanis túlságo­san igénybe van véve. Naponta körülbelül 300 —400 ember használja a fürdőt s ezeknek sokszor hetven százaléka zsidó. E nagy igény- bevételnek megfelelően nem cserélik elég sűrűn a vizet, úgy hogy sokszor már sárgulni kezd a piszoktól. Ez a tisztaságra kényesebb közön­séget persze távoltartja a fürdő használatától, azonkívül sok betegségnek lehet a csirája Ket­tőt tehetne tehát a város. Gyakrabban cserél­hetné a vizet és kitilthatná a zsidókat. Ez utóbbira vonatkozóan olyan véleményt hallot­tunk, hogy akkor nem lenne elég közönség és a fürdő ráfizetéssel lenne csak fenntartható. Ez komolytalan áliilás 1 Ha a zsidók nem járnának a fürdőbe, a keresztény közönség minden bi­zonnyal feladná tartózkodását. Csak változna a közönség, de nem kevesbedne. Ez a változás azonban nem válnék a város és a fürdő kárára. Egyebeken kívül kevésbbé volna veszélyben az a sportoló fiatalság, amely már is igen szép eredményeket ér el. Mert el kell ismerni, a magyar sport szempontjából is igen értékes munka folyik a kanizsai medencében. Ha a kezdei lelkesedése nem törik meg és nem hagy alább, még sok szépet hallhatunk a kanizsai úszókról. Minden elismerést megérdemelnek azok, akik ezt az értékes munkát önzetlenül fáradhatatlanul vezetik és irányitják. É-téket gyarapitanak 1 * A PIAC, amely országszerte hires volt olcsó­ságáról, ma az egységes árszinvonalon mozog. A kiskanizsai éléskamra most is fennakadás nélkül felhozza terményeit, de már nincsenek vásárlók az ország távoli részeiből is. Már nem érné meg a vasúti költséget még a vasu­tasoknak sem az az árnyalatnyi különbség, amely egyes zöldségfélék árai közölt van a fővárosi vagy más piacokkal szemben. Érdekes az, hogy azért sohasem marad meg felesleges áru. Ennek a magyarázatát abban látjuk, hogy a helybeli vásárlók bővebben vásárolnak és a piac terményeivel pótolják az élelmezés más hiányait. Természetes áralakulás esetén ez a viszonylagos kereslet csökkenés még jobban lenyomná az árakat, de a mostani hatósági árra nem tud lényeges hatást gyakorolni. A termelő tudja, hogy annyit megkap az áruért és inkább vár, amíg vevőt kap. És mindig kap. A háztartásokat ma okosan, a körülményeknek megfelelően átállítják. A gyümölcs a múlthoz viszonyítva drága és kevésbbé jó. Cseresznye, eper kevés volt, a barack most szintén kevés, a korai alma és körte-fajták gyenge minőségűek. A napokban jelent meg a szőlő is igen magas áron Meg kell emlékeznünk még valamiről, ami nagyon meglepet . Ez az a szokatlanul nyers, sokszor durva hang, amelyet az eladók jórésze használ. Ilyen általánosságban még sehol sem találkoztunk ezzel. Nem tudjuk, hogy ez csak a mai idők fokozottabb ideges­ségének a terméke, vagy pedig ezelőtt is igy volt ? A napokban aztán, azt hisszük, megta láttuk a magyarázatát ennek a durva hangnak. Egy zsidó asszony paradicsomra alkudozott az eladóval. Ilyen erőszakos alakját az alkudozás­nak még nem hallottuk. A végén egész egy­szerűen az asszony kezébe nyomta az ajánlott összeget és az árut felkapva, továbbállott. Az eladó szitkozódott, kiabált utána, de mert nem hagyhatta el az áruját, nem mehetett az erő­szakos vevő után, hogy paradicsomját vissza­szerezze. Csoda-e hát, hogy az eladók hangja igy ellajult. Dr. Sz L Régi suhászcsaládból származó — feles juhász kb. 300 drb. fésűs birkával — helyet kívánna változtatni. Érdeklődök forduljanak „Szorgalmas és megbízható'* jelige alatt LEOPOLD GYULA hirdető iroda, Budapest, Erzsébet körút 39. Szappankiskereskedők kijelölése a zalaegerszegi járásban Az alispán a zalaegerszegi járás területén, a következő kereskedőket jelölte ki szappankis­kereskedőknek : Vaspörben: Németh Ferenc, özv. Németh Józsefné, Molnár Vendel, Ozmánbükkön: Kis- vári Jenő, Zalaháshágyon: Benkő Kálmán, An­dor János, Németh János, Zalabesenyőn: Kása József, Botfán: Parragi János, Bállá Ferenc, Csatárban: Mátyás János, Héder János, Csács- bozsokDn: Cinki József, Nagy Imre, Zalalövőn: Zala menti Gazdák Szövetkezete, Horváth Má- tyásné, Pejov Ferenc, Herczeg Sándor, Laczó János, Dávid Istvánné, Varga János, Németh József, ZaLaszentivánon: Szabó Imre, Ratko- vics Ferenc, Alibáníán: Hajdú János, Pető- henyén: Bedő György, Kálmán Zsigmondi, Pbzván: Gorohov Elek, Zala szenti őrin cen: Baik- ler Ferenc, Gáspár József, Rákóczi Istvánná­Ezek a kiskereskedők jogosultak szappan­nak közvetlenül a fogyasztók részére való áru­sításával foglalkozni. Sümeg nagyközséget tertétvágátra it berendezett közvágóhíd létesítésére kötelezték A fcldmívelésügyi miniszter kötelezte Sümeg nagyközséget, hogy sertésvágásra is alkalmas, korszerűen berendezett köz vágóhidat létesít­sen és tartson fenn. Kikötötte a miniszter, hogy a sertésvágásra berendezett közvágóhíd létesítési, berendezési és évi fenntartási költ­ségei a vágódíjakból származó bevételt nem haladhatják meg és ezek szerint a létesítés a községre új megterhelést nem jelenthet. A j köz­ségnek ugyanis az elmúlt három év átlaga sze­rint évente kereken 138.000 kilogram köz- fogyasztásra szánt húst termelnek, amely mennyiség oly vágóhídi jövedelmet biztosít, hogy az biztos fedezetet nyújt a vágóhídi üzemi kiadásain felül legfeljebb 70.000 pengő határig terjedő vágóhídépítés költségeinek hosszúlejáratú hitelművelet útján való törlesz­tésére is. Ennek alapján a vármegye alispánja, utasította a községet, hogy a létesítendő új közvágóhídjának Itervezetét késedelem nélkül készíttesse el és terjessze föl a földmívelésügyi miniszterhez felülbírálás végett. TEMETKEZÉSI KÖLTSÉGEINEK MEGTÉRÍTÉSÉRŐL BIZTOSÍTÁS UTJÁN GONDOSKODHAT! Tankönyv szükségletét ® mát mosf jegyeztesse elő a Kakas könyvkereskedésben

Next

/
Thumbnails
Contents