Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)

1941-08-14 / 185. szám

1941 augusztus 14. nACrt/'ífnF.T 3 A mai nap világ- és országos vonatkozású eseményei A Német Távirati Iroda jelenti: Nikolajev környékén a német gyalogság egy tüzérosztag segítségével bekerített egy szovjet hadosztályt. Az ellenség a városba vonult vissza ás ott ke­resett menedéket. A német tüzérség lőtte a várost, majd a gyalogság megrohamozta. Min­den ház lángokban állott, az utcákon rengeteg szovjet katona holttestét találták meg. Törökországban nagy felháborodást keltett Angliának és a Szovjetuniónak az szándéka, hogy Iránt megnyerjék céljaiknak. Törökor­szág hangsúlyozza, hogy Iránnal szerződése van a kölcsönös támogatásra, így mindent el­követ Irán védelmében. A német légierő tegnap és a mára virradó éjjel Anglia keleti partjain fekvő kikötők ellen intézett sikeres támadást. Tüzek keletkeztek a dokkokban és sok hajó megrongálódott. Wawel tábornok, az indiai hadsereg főpa­rancsnoka rádióbeszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy Indiát a közelkeleten meg­vívandó háborúban védelmezik meg. Kijelen­tette azt is, hogy az angol veszteségek 15 szá­zalékát teszik az indiai veszteségek. Az Egyesült Államok sajtója közli, hogy a Amerika a közeljövőben megtesz minden lé­pést Martinique szigetének megszállására. * Zomborban a katonai törvényszék rendes bíróság elé utalta Szekúlics Bujadin műegye­temi hallgató gyújtogatási ügyét. A rendőrség közben megállapította, hogy a műegyetemi hallgató titkos összeköttetésben állott kommu­nista szervezetekkel. Ezért ma polgári rögtön­ítélő bíróság kezdte meg ügyének tárgyalását. tési tételek suhogó mogyoróíapálcában voltak kiszabva. Például: »Ebadta!«, »Kutyaterem­tette!«. Ennek a büntetése ötven bot volt. »Ördögadta!«, »Disznóadta!« negyven bot. »Ebugatta!«, »Ebanyád!«, »Ebanyja lelke!« 25 bot. »Láncos lobogóját!«, »Ménkű teremtette!«, »Fékomadta!«, »A ragyogóját!« egész enyhe káromkodásnak számított, tíz bottal már meg lehetett úszni. Aki rosszat kívánt felebarátjá­nak, azt később már nem is számították ká­romkodásnak. így például nem büntették meg azt, aki azt mondta: »Üssön meg a guta!«, »Fusson ki - a szemed világa!«, »A nyavalya törjön ki!«, »Az ördög bújjék beléd!«. Azt sem bántották, aki azt kívánta, hogy »akassza­nak fel a neved napján!« Rendőrhatósági őrizet alá helyeztek három nemesvitai lakost A tapolcai főszolgabíró rendőrhatósági őri­zet alá helyezte é,s a budapesti főkapitányság fogház- és toloncügy osztályának adatta át Tö­rök Ferenc 53 éves, Török Ferencné 47 éves és Kovács Gyula 30 éves nemesvitai lakosokat. A főszolgabíró azzal okolta meg határozatát, hogy a nevezett személyek többízben voltak büntetve és viselkedésükkel a hatóságoknak állandó munkát okoztak. A község lakosságát annyira rettegésben tartják, hogy a lakosság inkább elszenvedi a kártételüket, minthogy ál­landóan rettegjen bosszújuktól. A bosszúnak ugyanis a legkülönbözőbb válfajait alkalmaz­zák, például gyümölcsfákat, szőlőket, kerti ve- meg. Nemesvita község már éjjeliőrt sem kap, A Városligetben már épülnek azok a hatal­mas pavillonok, amelyeket ezévben az Ipar- csarnok köré kell emelni, mert maga az óriási csarnok kicsinek bizonyult. A lakberendezési és háztartási iparnak több mint 30 szakmája és mellette nagy külön csoportokban még sok más szakma is felvonul az idei vásárra, ahol nagyvonalúan képviselteti magát a rádió- ipar. Úgy hírlik, hogy a magyar rádiógyártás 56 különböző, remeknél-remekebb rádióvevő­A horvát kormány rendeletet adott ki, amelynek célja a káromkodás végleges leküz­dése. Aki a rendelet ellen vét, vagyis károm­kodik, azt harminc napra lecsukják. A vissza­eső bűnösöket kéthónapi újabb elzárásra íté­lik. A miniszter mindenkit felkér arra, hogy a káromkodókat nyomban jelentse föl. Kérdés, hogy a rendelet meg tudja-e szün­tetni a káromkodást. Mi, magyarok, nagyon jól ismerjük ezt a bűnt, ősidők óta küzdöttünk ellene, sokkal szigorúbb rendelkezésekkel, mint most a horvátok, mégis némely vidékün­kön még ma is olyan szépen ki tudják cif­rázni a különböző fűzfánfütyölőket és jégen- kopogókat, hogy érdemes volna ezt megörö­kíteni és a káromkodókat a múzeumban ki­tömve elhelyezni. Kétszáz évvel ezelőtt Dugonics András író­nak az édesapja a korcsmában emlegette ke­resztelő Szent Jánost nem éppen a legájtato­íeményeket irtottak ki ás épületeket rongáltak mivel ha az őr tettenéri őket, akkor attól kell félnie, hogy gyermekein töltik ki bosszújukat. Tisztességes munkát nem vállalnak, sőt a la­kosok közül is sokat arra kényszerítettek, ,hogy a legszorgosabb munkaidőben otthon maradja­nak vagyonuk őrzésére. Annak ellenére, hogy vagyonuk csekély, olyan életet éltek, aminőt csak vagyonos emberek engedhetnek meg ma­guknak. Tűrhetetlen, — folytatja tovább a megokolás — hogy egyesek a község békéjét megzavarják és munka nélkül, lopás útján jus­sanak anyagi előnyökhöz és erőszakosságukkal rettegésben tartsák a községet. készüléket hoz piacra ezévben. A gyárak egye­lőre féltve őrzik titkaikat és csak augusztus 24-ike után számolnak be a sajtóban új tí­pusú készülékeikről, valamennyi készülék pe­dig egy helyen, éppen az Őszi Vásáron tekint­hető majd meg. A vásár szeptember 15-éig tart és a félárú utazási igaazolványokat már egy-két napon belül országszerte árusítják a vásár tb. kép­viseletei. sabb módon. Arra ítélték, hogy a nyglvét ki kell vágni. Csak hosszas fáradozás és könyör­gés után sikerült elérni, hogy a nyelvkivágást pénzbüntetésre változtatták át. Mária Terézia királynőnk hat forintot fizetett mindenkinek, aki egy káromkodót följelentett. Viszont, aki káromkodott, annak mást fizetett. Ezek a fize­Az úgynevezett »huszáros« káromkodást á magyar a töröktől és a rác-horvát vitézi vér­től tanulta. Nálunk az egyház küzd a legszigo­rúbban a káromkodás ellen. Halálos bűnt kö­vet el az, aki Isten nevét könnyelműen ki­mondja, vagy a szentek nevét emlegeti. Az átkozódó az egyház szerint megérdemli a poklot. De hát miért káromkodik a magyar? Azért, mert haragszik. £s hogy hirtelen nagy haragja milyen szörnyűséges, azt szavakkal akarja kifejezni. Akárhogy van, mindenképpen nagyon csúnya dolog a káromkodás. Szokjunk le róla. A kutyafáját! Apró zalai hírek Félszázados papi jubileumát ünnepelte Ber­kes Ottó • türjei. premontrei perjel. — A bel­ügyminiszter dr. Szűcs Lászlót, Nagykanizsa város II. aljegyzőjét Szabadka törvényhatóságii jogú város I. aljegyzőjévé nevezte ki. — A Dorfmeister-freskóiról nevezetes kiskomáromi templomot teljesen rehdbehozzák, a képeket is kijavítja Dedd Ferenc festőművész. A hely­rehozatal körülbelül 25 ezer pengőbe kerül. — Sümegen és a járásban megkezdte működé­sét a textil-hulladékgyűjtő. — 20 pengőre büntetett a sümegi főszolgabíró egy csabren- deki hentestanoncot, mivel a községházán ká- römkodott. A fertőző sertésbénulásos eseteket be kell jelenteni Tizenkét évvel ezelőtt a volt cseh-szlovák köztársaság tescheni kerületében bénulásos tünetekkel járó, fertőző sertésbetegségeket ész­leltek. A betegség pár év alatt elterjedt a volt cseh-szlovák köztársaságban, majd Bajor­országban, Szászországban és Ausztriában és eljutott Jugoszláviába is. A Muraköz vissza­foglalása után megállapították, hogy ez a be­tegség ott nagyobb mértékben el van terjedve. Újabban néhány esetben Szlovákiával, Német­országgal és a visszafoglalt Muraközzel határos területeken is megállapították a betegséget. Mivel a fertőző bénulás rendkívül ragályos természetű és súlyos veszteségeket okozhat, a betegséget a földmívelésügyi miniszter be­jelentés kötelezettsége alá utalta és szigorú el­fojtó rendszabályokat léptetett hatályba a be­tegség terjedésének megakadályozása és el­fojtása érdekében. 80 év óta fogalommá vált Andor Béla űri szabó üzlete olcsó és finom, szakszerű kiszolgálásával aranyéremmel kitüntetett Mikor még kivágták a nyelvét a. káromkodóknek... Nagyszabású rádiókiállítás is lesz a Budapesti Őszi Vásáron

Next

/
Thumbnails
Contents