Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-08-04 / 176. szám
1 MactSrÍílet 1941 augusztus 4. Ballag már a véndiák Csáktornya falai között 2 mélységes tisztelettel küldött őszinte szívből jövő igaz részvétünket. A megboldogult emlékét vármegyénk örök időkre kegyelettel fogja megőrizni. Zala vármegye törvényhatósága nevében vitéz gróf Teleki Béla főispán. Az alispán részvéttávirata így szól: Zala vármegye közönsége és a vármegye minden becsületes, hű fia mély megdöbbenéssel értesül a főméltóságú herceg tragikus hirtelenséggel bekövetkezett elhúnytáról. A megboldogult herceg őseitől örökölt hagyományoktól vezetve, mindenkor érdeklődéssel kisérte vármegyénk közügyéit és a várme- Igye közjavát mindenkor felkarolta. Kérem főméltóságú asszonyt, fogadja e mélységes gyászban Zala vármegye közönségének, a vármegye tisztikarának és vármegyénk egész lakosságának őszinte szívből fakadó mély részvétét. A megboldogult herceg nemes szivének emlékét a vármegye nagy fiai sorában fogja megőrizni, mi pedig kérjük a Mindenhatót, adjon a főméltóságú herceg- asszonynak a súlyos gyász elviseléséhez erőt és vigasztalást. Herceg Festetics György 58 évet élt. Atyjának, Taszilónak halála után lépett ősei örökébe, a hitbizományba és nagy lendülettel, akaraterővel és fiatalos tettvággyal igyekezett felvégezni a korszerű és szociális feladatokat. Fölismerte Hévízfürdő európai jelentőségét és nagyszabású terveket készült megvalósítani felvirágoztatása érdekében. Nagy érdeme van a karmelita rend Keszthelyre telepedésébep, igen szívélyes kapcsolat fűzte a premontrei rendhez, amelynek köréből választotta ki nemrégiben a kegyurasága alá tartozó Keszthely plébánosát is. Lehetővé tette, hogy a rend nagyobb birtokot vásároljon, amelyen fel fogják majd építeni az új rendi gimnáziumot, in- tternátust és kolostort. Feleségével, a született lengyel grófnővel együtt a legnagyobb népszerűségnek örvendett Keszthelyen, ahol minden nemes társadalmi megmozdulást támogattak és megjelenésükkel is kitüntettek. Boldog családi életének még nem is egy éve a fiúörökös születése adott koronát. Ismerte és játérezte a vagyon szociális kötelezettségeit és így igyekezett vagyonából áldozni. Szívén feküdt Keszthely fejlesztése, sajnos, hogy “további nemes elgondolásainak megvalósításában |az aránylag szűkre szabott életkor megakadályozta. Temetésének idejéről még nem történt gondoskodás. Apró zalai hírek Az újonnan szervezett nyirádi kördijnoki állásra három pályázó közül Sitkey Margit nyirádi lakost fogadták fel. — Könnyid Ká'mán sümegprágai kőfejtő fejére a sümegi bazaltbányában kő esett, — Gyermekek játékából elégett egy sertésól Karmacson. — Az ablakon át behatolt ismeretien tettes levágott a sormási malomban a nagy hajtószíjból 320 centiméteres darabot. — Belefult a Balatonba az arácsi strandon Vitus Ilona erdélyi cselédieány. — Róka helyett a saját leányát sebezte meg Farkas József somogyszentmiklósi kocsis. A szerencsétlenül járt leányt a nagykanizsai kórházba szállították. — Elfogtak egy kis leányt, aki Horváth Ferenc diszekli lakostól 500 pengőt lopott el. — A tapolcai kórházba szállították Koczer Kálmán szepezdi útépítő munkást, akit saját vigyázatlansága folytán elütött egy autó. — Megerősítette a veszprémi püspök Dudás László tapolcai rk. tanító megválasztását. — — Leesett a szekérről ugrálás közben és eltörte a lábát Takács József tapolcai szíjgyártó 5 éves fia. — Bérelt házban lesz a keszthelyi fiúpolgári II. osztályának tanterme. — A bala- tongyöröki üdülőhelyi orvosi teendők ellátását augusztus 1 — 15 ig dr. Ekler Ferenc zalaegerszegi kórházi alorvos vállalta. — Három hónapos állattenyésztési tanfolyam nyilt meg Keszthelyen. — Szerelmi bánatában sósavat ivott Németh Irén keszthelyi cselédleány. LAKÓK NYILVÁNTARTÁSI KÖNYVE KAPHATÓ A KAKAS-NYOMDÁBAN Bárányfelhők mögött bujkál a hold, az esti bolyongóknak megértő cimborája. Kíváncsian dugja íki a fejét, meg ismét visszahúzza. Így csinálunk mi is, kihajolunk a vonlát ablakán és laz édesen langyos levegőt arcunkra engedve, lélmélázunk az elmosódott körvonalakon és ia szürke sejtelmekbe burkolózott tájon. Keresztúr elmarad, a Mura hídján robog át a gőzparipa. Meg nem állja a hold, hogy ő is .bele ne bámuljon a vízbe, vagy a vízben önmagába: aranyfénye meghatottan reszket végig a füzeseken és a jegenyenyárfa soron. Muraközben vagyunk; bála Istennek, azt Is megértük, hogy az egykori képezdések, akiket a sors ide-oda szétdobott az országban, látogatóba indulhatnak nevelőszülőjükhöz, Csáktornyára. Állomás állomás után: csak gyenge irányító fények tűnnek fel emitt is, amott is.. Ilyen volt a mi huszonkétéves reménységeinknek mécsese js. De ebben a pisla fényben benne világított a magyar gondviselés és a magyar igazság, az a csüggedetlen érzés, hogy minden hűséges vándornak szabad útja lesz még Zrínyi földjére. * Augusztus másodiika van 1941-ben. Porcin- kula-búcsút tartanak a barátok két napon át. Annyi ember hullámzik a főutcákban és a főtereken, hogy egymás lábát tapossák. A sátraknak se szere, se száma. Búcsúfia és enni- inni való túlbőven, ami csak kívánható, A templomban, amely a barokkok barokkja, minden talpalatnyi helyet elfoglal a messze vidékről beáramló nép, jellegzetes népviseletbe öltözve. Nagynehezen éljutunk a szenteltvízilyen benyomások mellett érkezünk el a tanítóképzőintézethez, amelyben már zsibon- ganak a visszatért »diákok«. Bejárnak minden folyosót, régi tantermet, hálószobát. A . nagytekintélyű igazgatóknak, tanároknak, sajnos, már csak a szelleme fogadja őket atyai öleléssel, Pálinkás Gyuri, a néhai való hírhedt pedellus sem kéri már tőlük az »illetéket« és a »kamatot«. Nyugosznak csendesen, legtöbbnek még a pora se vegyül a muraközi földdel. Az intézet belseje is egyet-más változáson ment keresztül. Nincsenek meg a régi padok, amelyekbe kedves nevek karcolódtak be az »unalmas órák« alatt. Az épületet most a katonai közigazgatási hivatali népesítik be, a szomorú emlékezetű évtizedekben pedig együtt nevelődtek itt azok a tanítók és tanítóhölgyek, kiknek hivatásuk volt közreműködni a magyar öntudat elnyomásában és a .magyar történelem szellemének megh ami s í t ás á b an. De azért ne legyünk igazságtalanok az ellenségeinkkel szemben se. Alkottak egyetlen érdemlegeset: sixtusi Madonna-oltárképes úrasztalát emeltek a második emeleti nagyteremben és kis orgonát is állítottak bele. Ebben az istentiszteletre szentelt teremben, amelynek ablakaiból a muraközi tájkép szépségében gyönyörködhetünk, jöttek össze hálaadó szentmiseáldozatra a Csáktornyái tanítóképző intézet volt növendékei és a kiséretükben levő hozzátartozók. Megjelent Tímár ,Zsigmond ezredes, a járási katonai közigazgatás vezetője, Pecsor- nik Ottó polgármester, dr. Medve István, Zala vármegye kir. tanfelügyelője, Rhosóczy Rezső muraközi’ tanügyi előadó, dr. Briglevics István vármegyei aljegyző, közigazgatási előadó, Tímár István főjegyző. P. Murai Frigyes ferencrendi plébános mondta a szentmisét, két tanító minisztrált, az orgonán szintén az egyik öregprepa játszott. tartóig; Két tyúktojás van benne. Minden igyekezetünk ellenére se sikerül a jelentőségének magyarázatához eljutni, mert a tömeges láb tiprás visszavonulásra késztetett.. A város zeg-zugos utcáit járó egykori prepák szinte megifjodtak a sok emlékidézéstől. Ragyog a szem, kutatja az évfolyamokat, fürkészi a régi arcokat, az arcokban azokat a vonásokat, amelyeket ki-ki leghívebben őriz. Kéz a kézbe simul, kar a karba fonódik, lélek a lélekkel Ölelkezik. Nincs itt egyetlen szomorú személy se, de mondjuk »öreg«,se. Az ábránd erre a napra megcsalta a kort, visszafordította ,az időt: »az ősz haj megvan., de szentucase. újra ló—18 évesnek érzem magam, pajtás!« A Csáktornyái magyar családok szeretettel nyitották meg hajlékaikat a kedves vendégek fogadására. Ez is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy minden prepa olyan fáradhatatlanul csavarogta be a várost, mint kamasz-legény korában, amikor vérét az első nyugtalan vágyak íiCkándoztatták. Három hónap óta be sem vonták még a magyar nemzeti zászlót a házakon. Több helyen már újat is vettek a hónapok alatt megkopott, elszíntelenedett helyébe. Amelyik házon nincs zászló, annak vagy elköltözött már a lakója, vagy éppen most költözködik, megkapván végre a ‘megérdemelt »laufpass«-t. A magyar utcatáblák a napokban elkészülnek. Csáktornyán amúgy is magyar már minden. A környékről bejárók kivételével itt minden ajkon csak a magyar szó uralkodik. Felhangzott az Alma Maiéiban 22 év múlva először a Boldogasszony Anyánk kezdetű ősi ének, majd a Himnusz és az csengő dallam szállt-szállt a nyitott ablakokon át messze a messzeségbe, amerre a réteken ezüstöznek a kora reggel permetező eső gyöngyszemei és amerre távoli falvak tornyai integetnek. Több mint száz torok érces hangja találkozott aztán a barátok templomának mélyen bongó harangszavával. A közeli híres Szentilonán pedig megmozdult Zrínyi szelleme... Mise után Markos Jenő népművelési titkár, a találkozónak érdemes megszervezője és szintén Csáktornyái öregprepa mély hatású beszédben üdvözölte azokat, akik a felszabadulás első évében megjelentek az ősi anyaintézet falai között. Ami után titkon annyit sóhajtoztunk, — mondta — Isten akaratából és a magyar honvédség támogatásával sikerült elérnünk, hogy útlevél és zaklatás nélkül idejöhettünk, a mi jogos örökségünkbe. A magyarság föl- emelkedésében törheteílenül hittünk mindig, ezt a hitet hoztuk magunkkal ide is. Két évtizedes szenvedésünk a magyarság megváltásáért történt. Nemzetiségeinkkel megértésben akarunk együtt élni, de megkívánjuk, hogy a magyar gavallériát törhetetlen hűséggel viszonozzák. Véres mérkőzésben áll a világ és ez a mérkőzés fogja kialakítani az új Európa képét. Részünkről a végső győzelemhez nem lesz elég a véres csaták elszánt hajrája, hanem a felelősség átérzésére van szükség minden ’lélekben a magyar kötelességekkel szemben. Közszellemmé keil alakulnia annak a meggyőződésnek, hogy csak a közös áldozatok teremtik meg a boldog Magyarországhan boldog magyarok világát. Elhunytak nagy szellemei üzennek... Lelkes hangulatban, zárt sorokban vonultak fel aztán az öregdiákok a Zrínyi emlék elé. Az emlék és egész környezete nemzeti díszbe és magyar címerekbe öltözött. Körülötte magyar ruhás lányok jelentős csoportja és beláthatatlan néptömeg. A vendégszerepléséről is sokat emlegetett katolikus magyar dalárda vegyeskara elénekelte a Himnuszt, majd Pecsor- nik Ottó polgármester üdvözölte a Zrínyiek ősi fészkében találkozóra összegyűlt vendégeket. Hálásak vagyunk a magyar tanítóknak, — mondotta — hogy erősítettek bennünket harcainkban és hozzájárultak, hogy ift az újjáépítés kezdetét ünnepelhetjük. Ahonnan kiindult a küzdelmes életül...
