Zalai Magyar Élet, 1941. július-szeptember (2. évfolyam, 147-222. szám)
1941-07-01 / 147. szám
\ 1 2 tett meg, hogy Sümegre érkezzék. Egy-egy szükséges felszólalás miatt szinte közlekedési rekordokat csináló képviselő ezúttal is csak éppen a beszédét mondta el, aztán a hivatás nagy gyorsan újabb közlekedési rohanásra kényszerítette. — Hitet jöttem tenni ide — mondotta — az általam 7 év óta hirdetett magyar népi keresztény politika mellett. Az a véleményem, hogy ma nem lehet különleges egyéni megállapításokat tenni a politikában, amikor az egész világ fegyverben van. Magyarország ma a gazdasági háború tetőpontján áll és ezt a gazdasági háborút, ha törik, ha szakad, meg kell nyernünk. Építő munkát azonban csak akkor lehet végezni, ha a keresztény népi politikán alapuló Gömbös-féle elgondolásokat a közélet egész vonalán bevezetjük. Eljött az ideje annak, hogy minden magyarnak társadalmi különbség nélkül áldozatokat kell hozni és amikor nemcsak a miniszternek, hanem mindenkinek dolgoznia kell. Elmúlt az ideje annak a kornak, amikor komázásokkal lehetett boldogulni és amikor azok juthattak vezető állásokba, akik jó apóssal és előkelő rokonsággal rendelkeztek. A saját sorainkból termeljük ki azokat, akik kiválóan meg tudnak felelni ama feladatoknak, amelyeket rájuk bíz a nemzet. Azt mondják, hogy akik nem 60, vagy 70 évesek, azok semmit sem tudnak. Erős tévedés. Sok kitünően képzett fiatalemberünk van, csak nyissuk meg előttük az utat, hogy előre mehessenek. Kifogások, nehézségek vannak és lehetnek mindenféle viszonylatban. Öt év alatt pem lehet helyrehozni azokat a mulasztásokat, amik 15 év alatt történtek. Ha két évtized óta kitermelhettük volna a vezető állásokba való embereket, mennyire könnyen menne most a keresztény átállítás. Két évtizeden keresztül harsogtuk állandóan, hogy vissza az egész Magyarorsz'ágot és ó, milyen keveset tettünk érte. Ma meg teljes erőnket a honvédségre kell fordítani. Emberfeletti az áldozat, amit hozunk, de meg is fizet érte a "honvédség kötelességének a teljesítésében. Nemcsak most, de az eljövendő időre is míeg kell tartanunk középeurópai vezető szerepünket a Kárpátok medencéjében. Ez azonban csak úgy lehetséges, ha nem azt nézzük, hogy ki milyen inget hord közöttünk, hanem ha egymás szemébe nézünk és azt keressük, hogy ki az őszintébb magyar. Hét évve; ezelőtt zsidó szabadelvű vicclapokban gúnyos támadásoknak voltunk kitéve mi, akik a keresztény magyarság kitermeléséért dolgoztunk. De mi nem törődtünk a gúnyolódásokkal, hanem haladtunk az általunk helyesen felismert úton tovább. Azt hirdettük, hogy az embereket először meg kell nevelni a jobboldali keresztény gondolatok megtestesítésére, mert a keresztény politikát jelszavakkal nem lehet elintézni. Sokan ma csak azért verekesz- nek, hogy a zsidót kimozdítsák helyéről, aztán még rosszabb jön helyére, mint a zsidó Férti és női ruhavásznak Férti és női ballon kabátok Férti és női szövetek Tóth Gyulánál volt. Hányszor kesergett ezen a furcsaságon néhai vezérünk, gróf Teleki Pál, mondván: »Mit csináljak ezzel a keresztény társadalommal, amelyben az egyéni érvényesülés túltesz a félebaráti szereteten.« Nem azért dolgozunk mi, keresztény politikusok, hogy egyes önző ' emberek zsebe tele legyen, hanem, hogy eljöjjön a lélekben is tiszta keresztény fajta uralma. Vezető többségünk szakított a letűnt Bethlen-rendszer tulajdonságaival, abszolút keresztény uralmat kívánunk és eszünk ágába se jut a régi rendszer felé kokettálni. Mindent elkövetünk, hogy a kenyerét mindenki megkaphassa, de rossz szolgálatot tesz az országnak, aki rémhíreikkel honfitársát még jobban izgatja. | Tudjuk, hogy a fejadagot emelni kell, nem lehet tűrni, hogy míg pocakos zsidók a kávéházban esznek-isznak, a munkás napi 30 deka kenyéren éljen. Mindenki szívesen hozza meg az áldozatot, ha az valóban mindenkire egyenlően vonatkozik. Jobb, ha a politikába minél kevesebben szólunk bele ezekben a nehéz időkben. Mert meg lehetünk elégedve azzal a kormánypolitikával, amely tekintélyes országrészeket szerzett vissza véráldozat nélkül és minden törvényjavaslat egy-egy tégla az eljövendő fejlődéshez. Mussolini és Hitler munkája se történt máról-holnapra, nálunk se követeljenek lehetetlent. Személyi hiúsági kérdések uralkodnak ma az ellenzéki politika mezején, pedig tisztában kell lennünk azzal, hogy minden nap nem lehet változtatni a vezetőséget. Ne akarjon mindenki vezető lenni, hanem becsületes közkatona. A vonalvezetés legyen egy és aki ebben a vonalban megy, azután kell nekünk is haladnunk. Festetics Domonkosnak leírhatatlan hatást keltő beszéde után Vasvári Lajos, a már zalaegerszegi beszédéből ismert pestvidéki ország- gyűlési képviselő beszélt. A képviselő munkássorból küzdötte fel magát, önmunkássággal képezte állandóan szellemét és önképzés révén olyan fokát érte el a politikai készségnek, tudásnak és hozzáértésnek, hogy minden megnyilatkozása a legnagyobb tiszteletet érdemli. A helyzet világos ismerete és a liszSa megr győződés hatja át minden mondatát, amélyek aztán jótékony cseppenként hullanak a hallgatóság leikébe. — A magyar kormány nem csinál osztálypolitikát, — mondotta — hanem közös erővel igyekszik programját megvalósítani. Célja az, hogy a magyar dolgozók milliói számára minél nagyobb életterületet biztosítson. A világháború a kizsákmányolók harca volt a központi hatalmakkal szemben és gáládul velünk fizettették meg a háború kegyetlen adóját. A zsidóság a háborúban érte el hatalmának tetőpontját, nemcsak gazdasági, hanem politikai és irodalmi téren is. Ilyen állapotban érte az országot a forradalom. A zsidóság műve volt az, hogy a magyar munkásságot úgy állította be, mint amely saját nemzetének az ellensége:. Ilyeneket csak azok mondhatnak, akik a munkásság lelkületével nincsenek tisztában. Meg kell mondanunk őszintén, hogy a magyar értelmiség magára hagyta a munkásságot, közönnyel nézte ennek a társadalmi rétegnek kialakulását és törekvéseit és ezt használta ki a zsidóság, hogy reá építse a maga politikai hatalmát. A mai kormányzatunk meg akarja védeni a bűnbaknak beállított munkásságot az igazságtalan vádaktól és azon dolgozik, hogy a gazdasági kizsákmányolás megakadályozása céljából kamarai érdekképviseletet alapítson a munkásság. így ezen a kereten belül megta- fálja á munkás a maga érdekvédelmét és megszabadul attól a hálátlan szereptől, hogy politikai kalandba vigyék bele a nyilasok. Azután rámutatott arra, miben áll a magyar nép tör1941 július 1. 1 KESERÜVIZ ténelmi elhivatottsága a Kárpát-medencében, Megcáfolta azokat az állításokat, hogy változtatni kell a keresztény államformán. Éppen a kereszténység volt az, amely a római pápák személyében a marxista tanokkal szemben rámutatott arra, hogy az evangéliumi szellem váltja meg a proletárságot a nyomorúságtól. Amikor mi az alkotmányosság rendjéért küzdünk, akkor nem a szabadelvű demokráciára gondolunk, hanem arra a keresztény alkotmányformára, amelyben a legkisebb ember is jogosult egészséges bírálatot mondani. Mikor tehát ezt az alkotmányosságot védjük, akkor a nép jogait védelmezzük. Történelmi feladatunk az, hogy megoldódjék a szabadelvű szellem és a szovjet felszámolása, amely a történelmi materializmus éts tudományos szocializmus kisérletezése közben 17 millió politikai gyilkosságot követett el. Idegen államok alkotmányát nem lehet nekünk lemásolnunk, mikor a mi országunkban nemzeti kisebbség is van. Itt csak az ezeréves államforma és alkotmány felel meg a viszonyoknak. A magyarság minden jogot megad a vele együttélő nemzetiségeknek, de ragaszkodik ahhoz, hogy itt ő legyen az úr és nem hajlandó a kereszténységet új eszmeáramlatoknak feláldozni. A gazdasági életben sem lehet forradalmat csinálni, hanem csak fokozatos fejlődés alapján kell elképzelni a változtatásokat. Ereznünk keli, hogy a munkásság soriközösségben él a többi inéptíkkel, mert máskép katasztrófa következnék be. A magyar értelmiségnek a munkássággal való szövetségében látom a nemzet egységének megvalósulását és ezt szolgálja a Magyar Élet Pártja, amely nem is annyira párt, mint inkább eszköz a nemzeti célok megvalósítására. Vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán szólalt fel ezután általános figyelem közepette. Elsősorban is megköszönte, hogy a megjelentek nagy száma a tábor egységességéről tesz tanúságot. A kerület képviselőjének hangtalan, de folyvást mozgékony, békés és nyugodt munkája bizonyítéka annak, hogy pártunk szakított azzal a felfogással, hogy a képviselőnek megválasztása után többé nincs munkája kerületében. Legfőbb célkitűzésünk a békés, termelő munka biztosítása és hogy a gazdasági háborúban a legnagyobb tokra felfokozott erővel vegyünk részt. Hazaárulást követnek el azok, akik a termelést fokozás helyett aknamunkával megbénítják. Szomorú tünet az, hogy a mezőgazdasági munkásság itt-ott felül az izgatóknak és a munkaerkölcsöt lerontva, a kényelmes nemtörődömség álláspontjára helyezkedik ebben a megyében is. Kijelentem, hogy mun1<iaa'ka'om van, tisztességes munkabér is van. Lelkiismeretes ember nem mondhatja, hogy teljesíti hazája, családja iránti kötelességét, ha megelégszik hetenként 4 napi munkával, a többit pedig elhenyéli. A legszegényebbekről való gondoskodás képezi a kormány szociálpolitikájának tengelyét. Ezt célozza a nép- és családvédelmi alap, amely a vármegyei közjóléti szövetkezet támogatásával Zalában egymilliós 'költségvetéssel dolgozik. Ez segíti elő a közeljövőben 100 családi ház fölépülését kölcsön útján, amely 25—30 évig törleszthető a legalacsonyabb lakbért véve alapul és a törlesztés munkában is lehetséges. Beszélt a főA központi kávéház éllel 2-ig nyitva Az étterem az emeleten 12-ig nyitva FERENCJOZSEF Ha nyaralni megy, vagy lurabli időt It távol otthonától: biztositsoi betöréses lopási kár ellen!