Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-09 / 105. szám
2 folyamatban. Tervbe van véve többek közt a kustánszegi Gyöngyösbokréta szereplése is. A kustánszegiek ugyanis a péphagyományok és szokások megőrzésével országos hírnévre tettek szert és méltón képviselik a székellyel rokon göcseji népiélek jellemző tulajdonságait. Tóth kabát d ízléses olcsó HETI ÉRDEKESSÉGEK A zalaegerszegi moziban a híradó-filmek során a héten jeleneteket mutattak be az országos mezőgazdasági kiállításról is. A bemutatás során különös érdeklődést keltettek azok a mozgóképek, amelyeken a pavilonokat látogató Kusev bolgár földmíveiésügyi miniszter kíséretében ott láttuk főispánunknak, a rendező bizottság elnökének személyét is és pedig három ízben. A kitűnően Sikerült felvétel hűen visszatükrözi főispánunknak arcán ‘és tekintetén annak a jóleső érzésnek melegét, amelyet a magas bolgár vendég és szakértő elismerése keltett a léikében. * A filmekről lévén szó, többen kifogásolták a zalaegerszegiiék közül, hogy az itt színre hozott Jud Süss darab csonkán került a vászonra. Egyes jeleneteket kivágtak belőle. Ezt természetesen olyanok mondták, akik nem tudták már bevárni az időt, miig a darab eljut idáig, hanem megnézték Pesten. Itt aztán újra megnézték, mint ahogyan egy-egy jó cikket is kétszer, háromszor elolvas az ember és mindig talál benne valami újat. Az újdonság pedig, amit itt találtak benne, elsősorban az volt, hogy jószívű szellemek cenzúrát gyakoroltak a filmkockák között. Azt azonban senki sem lállította, hogy éppen a zalaegerszegi mozi gyakorolta volna a körülmetélést. Keszthelyen tudvalevőleg ismételten is előladták a Varga Miska című cserkészdarabot. A közönségsikernek egyik legfőbb tényezője volt az, hogy színes falragaszok hirdették már jó- előre, hogy: JÖN VARGA MISKA! A Hungáriában is kifüggesztettek ilyen röplapokat. A Hungáriában, ahol a fél városnak számottevő társadalma fordul meg egy-egy vasárnap délelőtt sörözés melletti pletykázásra. Egyszercsak harsány hang üti meg a füleket: — Itt van már Varga Miska! Ez a Varga Miska ugyanis a mi kedves zalaegerszegi polgártársunk, aki bizony elég sokat »jön — megy«, jön, mint hévízi szállóvendéglő bérlő és megy keserves tanulsággal, hogy ráfizetődik ilyen cudar világban fürdőn bérlőnék lenni. * Azért, mert »május van, az orgona virágzik, május van, a szívem fázik« és télikabátban járunk a fűtött szobában, Keszthelyen, a'fürdő- városban ráérnék az előkészületekkel. Nagy sóhajok közt erre következtethetünk a »Sóhaj sétány«-on, ahol a fapusztítás nyomainak eltüntetése egyáltalában nem sürgős. Habár itt volna már a balatoni »előszezon«, ez — nagyon helyesen — nem izgat senkit Keszthelyen, nem kell félni ugyanis még júliusban! sem attól, hogy a vízre ki kelljen tenni a táblát: »Minden hely elkelt!« Időszerűbb most a gödröket meghagyni légoltalmi búvóhelyeknek és a rönköket otthagyni — tankelhárítók- Jiak. P. P. 1941 május 9. Rendezni keli az ipari pályára készülő ifjúságnak szakmai képzését A tanonciskoláztatáis fél évszázadra tekinthet vissza, de ez az intézmény megfelelőképpen még ma sem oldja meg az ipari pályára készülő ifjak művelődését és szakmai képzését. Már évek óta hangoztatják az érdekeltek, ,hogy szükséges az ipari képesítés színvonalának emelése és e célból a tanonciskolákat szakiskolákká kell átalakítani. Teljesen tarthatatlan állapot az, hogy csupán esti tanítással, műhellyel fölszerelt iskolák és műhelyekben dolgozó szakemberek nélkül egy intézményt tanonciskolának nevezzünk. Az első teendő, amit minden nagyobb nehézség nélkül meg lehetne oldani, az, hogy a tanoncokat tanszerekkel és tankönyvekkel ellássák. Ezt a zalaaegerszegi ipartestület is több ízben sürgette már. Most arról értesültünk, hogy Nagykanizsán erőteljes mozgalom indult meg aZ önálló iparos tanonciskolának mielőbbi megvalósulása érdekében. Legközelebb a kormánynál küldöttség jár el az ügyben Ilovszky János országgyűlési képviselő vezetésével. Nagy közélelmezési jelentősége van a kölestermesztésnek A Magyar Nemzetbiológiai Intézet szakiértől a közelmúltban fejezték be eredményes kutatómunkájukat, illetve kisérleteiket a kölesnek, mint keiiyérmagnak felhasználási lehetőségeivel kapcsolatban. A kísérletek és vizsgálatok teljes sikerrel jártak és annak eredményéül az intézet május 2-án tartott értekezletén ismertette dr. Sibelka-Perleberg Artúr a kölesnek, mint kenyérmagnak bevezetésével, illetve felhasználásával kapcsolatos közélelmezési és nemzetgazdasági előnyöket. Megállapítása szerint a köles_, ez az elhanyagolt gabonaféleség, mely május—júniusban vetve, augusztus— szeptemberre aratható, megfelelő eljárással kenyérhez 'és tésztafélékhez keverve sokkal jobb' ízű, rugalmasabb, mint a kukoricával kevert kenyér és tésztafélék. A fölfedezés gazdasági jelentősége 'elsősorban abban áll, hogy az árvíz által sújtott és így legtöbbször* kényszerűségből parlagon maradó földeknek kölessel való bevetésével blyan nagymennyiségű kölest lehet már ebben az idényben is termelni, amely mennyiségnek kenyérmagul történő felhasználása folytán nagymennyiségű búza és rozs szabadulna fel. A köles érési ideje a vetéstől iszá- mított 8—10 hét. Termésmennyisége változó, de megfelelő időjárás esetén holdanként 5—20 mázsát is hoz. A búza és rozs egy részének felszabadítása mellett igen nagy mennyiségű kukorica is felszabadulna a kölesnek a kenyér- liszthez való keverése által, amit újra a sertés- hizlalás szolgálatába lehetne állítani. Tudnivalók a cipőutalványok elszámolásáról Az utóbbi napokban gyakran előforduló érdeklődésekből arra következtettünk, hogy a lábbelikészítő iparosság ma sincs kellően tájékozódva afelől, hogy a 200.300—1941 K. M. számú rendelet milyen intézkedéseket tartalmaz a cipőutalványokkal való elszámolás tekintetében. Minthogy a rendelet megszegése büntetendő kihágás, melynek következményei alól a szabályok nemismerése senkit sem mentesít, azért ezen a helyen és ismételten közöljük az alábbiakat: őrizni. A március, június, szeptember és december végén meglevő készárú-rak tárukat jegyzékbe kell venniök és mindig a következő hónap 8-iáig, tehát április, július, október és január 8-áig, a meglevő zöld utalványok mennyiségével együtt a közellátási hivatalhoz bejelenteni. Tanácsos, ha a bejelentési kötelezettség időpontjait ki-ki a naptárába föl- jegyzi. A naptár kellő időben figyelmezteti és megelőzhetők lesznek a kihágási eljárások. A pirosszínű utalványokkal különösebb tennivaló nincs, mert ezeket be kell adni a bőr- kereskedőhöz, aki a szükséges anyagokat erre az utalványra kiszolgáltatja, A jogosulatlan egyének kontárkodásainak megakadályozására szolgálhat az a némely helyen bevezetett gyakorlat, hogy a piros színű utalványokat a kereskedőnél történő beváltás előtt az ipartestület lebélyegzi, ezzel igazolja, hogy az! utalványt bemutató önálló iparos. A zöld utalványokra tudvalévőén készcipő’ adható ki. A rendelet 11. szakasza úgy intézJ kedik, hogy készárú készletét ez év március 27-éig mindenkinek be kellett jelentenie. Azután már csak utalványra lehetett készcipőt is eladni s az ilyen módon március végéig bekövetkezett készletváltozást legkésőbb április 8-áig a közellátási hivatalnál be kellett volna jelenteni. Minthogy azonban március végéig utalványhiány miatt nem történhetett eladás, a rendelet életbelépése után a 'hónap végéig a készletek nem változhattak, ezért bejelentési kötelezettség ez esetben nem áll fe|nn. A jövőben azonban a készraktárt tartó iparosok azokat a zöldszínű utalványokat, amelyekre készcipőt (csizmát) kiadtak, kötelesek megFERENCJÖZSEF KESERÜVIZ PROHASZKA P. BANG fi A HOCK JANOS P. GYEN/S katolikus imakönyvek Kaphatók KAKAS ÁGOSTON könyvkereskedésében, Zalaegerszeg Kossuth-uica 8. Telefon 131 Hilyen készleteket tarthatnak meg a háztartások Olvasóink érdeklődésére az alábbiakban közöljük, hogy a magánháztartásokban zsírból, lisztből mennyi az a legnagyobb mennyiség, amely az egyes háztartásokban személyenként tárolható. Zsírból: 1.5 kg, őstermelőknél 11 kg. — Lisztből: 12 kg, ebből 2.5 kg Ogg liszt lehet, őstermelőinél 55 kg, ebből 5 kg Ogg liszt lehet. Őstermelő 60 kg lisztet tarthat oly módon, hogy ez búza- és rozsliszt keverék legyen. — Bab, borsó és lencséből együttesen 1 kg, őstermelőnél 4 kg tartalékolható. Őstermelőnek számít az, aki legalább hatvan napig élelmezte a sertést.
