Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-05-01 / 98. szám
ÄRA 8 FILLER II, évfolyam, 98. szám, ♦ politikai napilap # 1941. máius 1. Csütörtök, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Tittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. mßp0*0**mt**ß**P**wmpMMwwfi*P*p0fißßp*Pt**ß*0*m****0*ßßßfiM*ßß*0fi**t*0*0*ßßß0ßß0*0*ß*0*smmm0mA Alkotmánymódosítás akarunk, ez az elemi alkalmazkodás egyszerű ténye. A rugalmas kereteket akarjuk annyira tágítani, hogy a magyar alkotmány segítségével minden kérdést sikeresen oldhassunk meg, legyen ez külpolitikai, belpolitikait, vagy gazdasági. Tudjuk, hogy a Bárdossy-kormány a szent- istváni Magyarország gondolatának jegyében munkálkodik, hiszen a miniszterelnök meglithA,I fit. A —- - •— ^ mondotta, hogy gróf Teleki Pál elgondolásai fogják vezetni nehéz feladatának teljesítésében. Bizalommal várjuk tehát az alkotmánymódosítás kényes kérdésének a megvalósítását abban a hitben, hogy ezzel a módosítással az ősi lényegben kár nem fog esni, viszont miniden korszerű kérdés megoldása a mostaninál sokkal könnyebben és eredményesebben válik lehetővé. A mai nap világ- és vonatkozású eseményei Az amerikai szenátus tegnapi ülésén bejelentették, hogy az amerikai flotta kifutott a nyílt tengerre. Az olasz hadügyminiszter -elrendelte az 1915—20-as korosztályú diákok behívását. Ezeknek a számára külön vizsgákat kell tartani. Gibraltár kormányzója tovább folytatja Gibraltár kiürítését. A városban csak azok maradhatnak, akik a védőberendezésiek őrzésére vannak kötelezve. Málta szigete tegnap élte át a legborzalmasabb légitámadást, amelyet a német és az olasz zuhanóbombázók valaha is intéztek a sziget ellen. Nagyon sok a halott és a sebesült. A német légierő tegnap bombázta Tohruk kikötőjét. A kikötőben elsüllyedt egy 5.000 tonnás kereskedelmi hajó. Bombázták ezenkívül a rádióállomást és páncélkocsikat. Az angol csapatok bevonultak az abessziniai DesZ- szi-ébe. Az Egyesült ÁlLamok 43 millió dolláros megbízást adtak egy repüilőgépgyárosnak bomba- vető repülőgépek gyártására. 'Egyiptomban Faruk király új nemzeti kormányt nevezett ki. Japán körök cáfolják azokat a híreket, hogy Macuoka Washingtonba utazik. * Budapesten május 1-iével 600 zsidó árus árusítási joga szűnt meg. Az árellenőrzés országos kormánybiztosa megengedte a tégla- és csierépiparnál a munkabérek 7 százalékos emelését. Ennek aranyában föl lehet emelni a tégla és a cserép árát ezer darabonként 1.50—2 pengővel. Most már tehát semmi akadálya sincs annak, hogy Szegeden is meginduljon a téglagyártás és a tervezett középítkezések folyamán sok ember jusson állandó munkához. Az újvidéki katonai parancsnok rendelete értelmében azoknak a nem magyaroknak, akik 1918 előtt nem rendelkeztek magyar illetőséggel, el kell hagyniok rövid időn belül az országot. Csak annyi ingóságot vihetnek magukkal, amennyit saját maguk el tudnak vinni, pénzt pedig annyit, amennyivel el tudnak- utazni. Nem vonatkozik ez a rendelet azokra, akik németek, vagy akiknek magyar hozzátartozóik vannak. llovizlíy képviselő: „A gazdasági életben Is vessenek tisztségviselésének 99 Az utóbbi években sokat beszélnek ,az alkotmányreform kérdéséről. És joggal beszélnek. Olyan nagy változások történtek szerte a világban, olyan újszerű államelméletek, társadalmi elgondolások merültek fel és valósultak meg, hogy ezek hatása elkerülhetetlen olyan országra, amely résztvesz Európa fejlődésében. A magyar alkotmányt tehát korszerűvé kell tenni anélkül, hogy ősi lényegét érintenénk. A magyar alkotmány alapja a II. Endre által kiadott aranybulla. Ez a nagyfontos-ságú irat rendezte a király és a főnemesei között való viszonyt, megszabta a király jogait és kötelességeit. Amikor azt mondjuk1, hogy a magyar alkotmány alapja az aranybulla, ezzel egyben azt is kifejezzük, hogy a magyar alkotmányban megvolt a folytonosság. Az természetes, hogy az aranybulla sok olyan dologról nem beszélhetett, amiről a magyar történelem fejlődésének későbbi éveiben beszélni kellett, mert az akkori időben azok nem voltak még kérdések. A magyar alkotmányt tehát szükségszerűen már többször bővítették, kereteit tágították, amit e keretek rugalmassága lehetővé tett. A magyar alkotmánynak az a célja, hogy a nemzeti akaratnak1 és kormányzásnak olyan kifejező eszköze legyen, amely teljesen megfelel az idők mindenkori követelményének. Ha tehát a magyar alkbtmány már többször változáson ment át, miért mondjuk, hogy lényegében mégis ugyanazt az élvet jelenti? Azért, mert megmaradt az az alapelv, hogy ami országunkban történik, az a nemzeti akarat egyetemes kifejezéseként történik. Az alkotmányos gondolatnak minden változásom keresztül megmaradt az a magja, hogy a nemzetfenntartó rétegek mindegyikének beleszólása van az ország sorsának irányításába, hogy megvan a lehetősége kívánságai és óhajai kifejezésére. Bárdosisy László miniszterelnök legutóbbi nagy beszédében helytelennek mondotta, hogy alkotmányreformról beszélünk, mert véleménye szerint nem alkótmányreformról van szó, mint inkább annak a jogos kívánságnak a megvalósításáról, hogy »élő történelmi alkotmányunk rugalmas keretei között korunk eszményeinek és a mai politikai és gazdasági rend követelményeinek megfelelően alakítsuk át az állami akaratnyilvánítást és a megnyilvánult akarat megvalósításának módját.« Helyes és tökéletes megfogalmazása ez a kormány szándékainak és véleményűink szerint a nemzet túlnyomó többségének a tetszésével találkozik. Nem látnok semmi célját annak, hogy alkotmányunkat olyan mértékben változtassuk meg, hogy annak ősi elemei veszendőbe menjenek s íelismerhetetlenekké váljanak. Miért ne ragaszkodjunk egy ősi intézménynek ahhoz a formájához, amely évszázadok eseményeinek viharában bevált s amelyet országunk megpróbáltatásos történelmének legkülönbözőbb korszakai sem tudtak eltörölni. Hiába volt a török megszállás, hiába került az ország nyugati része Habsburg uralom alá, a nemzet, amint lélekzethez jutott, nagy kérdéseit a magyar alkotmány keretei között és annak segítségével igyekezett megoldani. Éppen az ilyen megpróbáltatásos és változatos történelmű országnak kell olyan vezető elv, amelyhez visszatérhet, amint a külső kényszerek megszűnése ezt a visszatérést lehetővé teszik. Hogy most alkotmányunkon változtatni A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara 60 tagú véleményező bizottságának alakuló ülésén vitéz Gyulay Tibor, a kamara miniszteri biztosfőtitkára megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy a jelenleg önkormányzat nélkül dolgozó kamara melleit működő Véleményező Bizottságnak együtt kell dolgoznia az érdekeltséggel. Ilovszky János nagykanizsai képviselő, a Baross Szövetség országos elnöke szólalt fel ezután és nagy tapssal meg- megszakított beszédében leszögezte, hogy a mull század második felében uralomra jutott szabadelvű, de gazdasági szabadságot gyakorló renddel egyszersminden- korra le keli számolni. A szociális gondolkodásnak és gyakorlatnak az életben való keresztülvitele érdekében mielőbb meg kell valósítani a kereskedők és iparosok aggkori biztosítását. Gondoskodni kell arról, hogy a kenyér elsősorban a keresztény magyarok kezébe kerüljön a keresztény Magyarországon. Amiként a hadsetegben zsidó nem viselhet rangot, úgy a gazdasági életben is vessenek gátat a zsidók tisztségviselésének. A behozatali és kiviteli üzleteket keresztény szakemberek bonyolítsák le, hiszen elegen vannak már ilyenek. Kell, hogy ma mindenkit a munka láthatatlan szálai fűzzenek össze és alkalmazzuk a bölcs mondást: Mindent tégy meg a nemzetért, amit meg tudsz tenni, akár kötelességed, akár nem! Müller Antal azt hangoztatta, hogy a kereskedői pályán a szaktudásnak és az erkölcs követelményeinek feltétlenül érvényt kell szerezni. Ezúttal több felszólalás hangzott el amellett, hogy zárolt anyagot csak ipartestületi tag kapjon, a kisipar részére szükséges anyagot az ipar estületek utalványozzák, a cipészipari anyaggazdálkodásban állítsák vissza a fejkvóta rendszert, utalják ki az egyes népviseletek fenntartásához szükséges anyagokat és a rendeletek kibocsátása előtt hallgassák meg az érdekelteket. Végül vitéz Gyulay Tibor miniszteri biztos közölte, hogy az egész anyagellátás kérdését feiölelő előterjesztést fog kidolgozni.
