Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-29 / 96. szám
ARA 8 FILLÉR II. évfolyam, 96. iiáffl. # politikai napilap 4p 1941. április 29. Kedd. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. 7ittőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Az ui Magyarország helyzete és szere Bárdossy László miniszterelnök csütörtöki nagy beszédében Magyarország helyzetéről és szerepéről) nagyon érdekes kijelentéseket tett. »A világrészek integrálódásának a folyamata játszódik le előttünk« — mondotta. Ez alatt azt kell érteni, hogy az a háború, amit a tengely visel, új, jobb, igazságosabb, gazdaságikig egészségesebb Európa kialakításáért folyik. A nagy gyógyulási folyamatnak az alkotó elemei az egyes európai államok. Az új rendben minden állam földrajzi és történelmi helyzetének megfelelő szerepet játszik. Magyarország fekvése bennünket arra jelöl ki, hogy erős, szilárd magyar államot alkossunk, a mély itt a Duna völgyében az új európai egyensúly .hatalmas tényezője és az igazságos béke biztosítéka legyen. Ez nemcsak a mi érdekünk, de érdeke egész Európának, különösein pedig az államunkkal szomszédos országoknak. Céljaink elérésében hathatós támogatásra'találunk nagy barátainknál: Németországnál és Olaszországnál. Bár a barátaink nagyhatalmak, mi pedig csak középáUam vagyunk, mégis a közöttünk llevő jóbaráti viszony kölcsönösségen alapul s ebben a szövetkezésben a mi szerepünk egyáltalán nem alsórendű, Nem lehet az olyan viszony egészségtelen, vagy természetellenes, amelynék gyökerei a valóság talajába ereszkednek. Minden magyar léikéből beszélt Bárdossy László miniszterelnök1, amikor azt a kérdést fejtegette, hogy kicsi nép vagyunk-e. Először is arra utalt, hogy a német birodalomtól délkeletre élő nemzetek között egyiknél sem vagyunk gyengébbek, viszont ‘központi elhelyezkedésünk, ezeréves történelmi szerepünk a nemzet erejét sokszorosan felfokozza. Nemcsak 'a népek számaránya döntő a világban játszott szerepükre vonatkozólag, hanem belső tulajdonságaik, nemzeti öntudatuk ereje, történelmi múltjuk magasztossága s főként az a szilárd akarat, hogy a szerencsétlenségnek nem adják meg magukat, a történelem megpróbáltatásaival szembeszálloak és sohasem vesztik el jövőjükbe vetett hitüket. Az első világháborút követő békék, amelyek — Bárdossy László szavai szerint — sóikkal inkább fegyverszünetnek nevezhető kényszerrendezésnek tekinthetők, Magyarországot kegyetlenül feldarabolták.. Nem számolva országunk földrajzi és gazdasági egységével, természetellenes alakulatokat teremtettek, amelyek azonban nem lehettek idŐtállók. Az ország területének lépéisről-Tépésre történő visszanyerése s ezzel kapcsolatban a nemzeti bizalom fokozott visszatérése jegyéiben áll a mai Magyarország történelme. Ez az újjáalakuló Magyarország becsületesen alkar alkalmazkodni Európa kialakuló új rendjéhez s ennek keretében rendíthetetlen hűséget fogad inagy barátai iránt. Ez az alkalmazkodás azonban nem jelentheti semminek a feladását, ami számunkra érték, mert ez az alkalmazkodás csak akkor fog hasznot jelenteni Európa és az egész világ számára, ha- önálló és független magyar államiságunk kereteiben történik és biztosítja ezeresztendős dunavölgyi történelmi küldetésünk további teljesítésének lehetőségét. Ennek az új Magyarországnak azonban nemcsak ez a célja, sőt nem elsősorban ez a célja. Mindenekelőtt a világ bármely részében élő magyarság érdekeinek védelmét óhajtjuk szolgálni, mert ez szent kötelesség a számunkra. Kell, hogy azok a nemzetiségek, amelyek a szentistváni Magyarország lassan kialakuló keretébe visszatérnek, ezt a feladatunkat és elhatározott szándékunkat megértsék. Teljes szabadsággal használhatják nyelvükét, fejleszthetik sajátos népi műveltségükét, megtarthatják á gazdasági erejüket azzal az egy föltétellel, hogy közösséget éreznek az államfenntartó Megírtuk már, hogy Zalaegerszeg városnak uj lakásbérleti szabályrendelete miután azt a bel- és igazságügyminiszler is jóváhagyta, most május 1 én lép életbe. A Zaiai Magyar Életben közöljük a szabályrendelet legfontosabb rendelkezéseit olvasóink tájékoztatására. Tesszük ezt annál inkább, mivel meg akarjuk kímélni érdekelt polgártársainkat a szabályrendelet nem- ismeréséből származó fölösleges kellemetlenségektől, idővesztegetéstől, anyagi terhektől és pe- rekiől, amelyeknél a legkisebb bélyeglerovási költség is 5—6 pengőt tesz ki. A szabályrendelet kimondja, hogyha a felek írásban másként nem állapodnak meg, a bérletet éves bérletnek, az albérletet pedig havi bérletnek kell tekinteni. A bérlet éves vagy havi jellegét rnagábanvéve nem érinti az, hogy a bért milyen időszakokban fizetik. A bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül is albérletbe adhatja a kizáróan lakás céljára bérelt helyiség egy részét, ha a bérbeadó az ellenkezőt a bérleti szerződés m gköíésekor írásban nem kötötte ki. Ha az albérlő oly cselekményt, vagy mulasztást követ el, amely miatt a bérbeadó a bérlőnek, amennyiben azt ő követte volna el, felmondhatna, amiatt a bérbeadó a bérlőnek csak akkor mondhat fel, ha a bérlő a bérbeadónak a kifogásolt magatartás tudomásulvételétől számított 8 nap alatt Írásban kifejezett kívánságára az albérletet a legrövidebb idő alatt meg nem szünteti. Az albérlet megszüntetése azonban nem érinti a bérlőnek esetleges kártérítési felelősségét. Ha a bíróság az albérlő ellen a bérbeadó kívánságára gyakorolt felmondás érvényességét a bérlő hibáján kivül meg nem állapítja, a felmondást követelő bérbeadó a per költségeit a bérlőnek megtéríteni köteles. Jogosulatlan aibérbeadás esetében a bérbeadó az albérlő beköltözését megakadályozhatja. Ha pedig az albérlő már beköltözött, a bérbeadó az albérlő kiköltözését követelheti, s ha az albérlő 3 napon belül nem költözik ki, a bérbeadó a bérletet rendkívüli felmondással megszüntetheti és a bérlőtől kárának megtérítését követelheti. Az albérletbe adott helyiség további albérletbe adásához minden esetben a bérbeadónak és a bérlőnek előzetes hozzájárulása szükséges. A bérlő ágyrajárót csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával tarthat. magyarsággal s ugyanolyan megbecsüléssel tekintenek rá;nk, mint amilyennel mi Tekintünk rájuk. Kell, hogy ő:k is a nemzeti egység hasznos tagjai legyenek niemcsak az orszlág, hanem saját érdekükben is. Az eljövendő idők magyar bel- és külpolitikájának az új európai rend kenetébe beilleszkedő Magyarország komoly feladatai munká- lását kell szolgálnia. Bárdossy László miniszter- elnök nagy beszédéből tudjuk, hogy a vezetése alatt álló kormány ismeri országunk1 minden fontos kérdését és igaz magyar önfeláldozással arra törekszik, hogy a magyar nép jövőjét minél biztosabbá és derűsebbé tegye. A bérleti szerződés érvényességéhez foglaló adása nem szükséges. Ha azonban a felek foglaló adásában egyeztek meg, a bérleti szerződés csak akkor jön léire, ha a bérlő a foglalót az ennek az átadására megállapított határidőn belül, ilyen határidő hiányában pedig a foglaló adására vonatkozó megállapodást követő köznap déli 12 órájáig, a bérbeadónak áladja, A foglalót ellenkező megállapodás hiányában bánatpénznek tekinteni'nem lehet. Ennélfogva sem a bérlő azzal, hogy az adott foglalót odaveszni hagyja, sem a bérbeadó nem szabadul a szerződéstől azzal, hogy a kapott foglalót egyszeresen vagy többszörösen visszatérői. A bérbeadó részéről a ház beiső rendjét egyoldalúan szabályozni kívánó előírásokban — a házirendben —- foglalt oly kikötés, amely szerint a bérbeadót a bérlőnek a házirendbe ütköző cselekménye vagy mulasztása miatt a rendestől eltérő felmondás illeti meg, semmis. Ha a szabályrendelet értelmében Írásbeli közlés szükséges, azt akkor kell hatályosnak tekinteni, ha a közleményt magának a félnek, vagy meghatalmazottjának személyesen átadják, vagy az átadással valamely személyt bíznak meg, vagy pedig a póstán ajánlott levéllel, vagy vevénnyel távhat utján adják fel. A póstán helybeli lakos cimére ajánlott levél vagy távirat utján történő közlés esetében az ajánlott levelet legkésőbb a feladást követő 48 órának elteltével, a táviratot pedig legkésőbb a feladást követő 12 órának elteltével kézbesiiettnek kell tekinteni. A nem helybeli lakos cimére postán feladott ajánlott levél vagy távirat utján történt közlés esetében az ajánlóit levelet, illetőleg táviratot azon a napon kell kézbesiiettnek tekinteni, amely rendes körülmények között a címzetthez érkezhetik. A postán ajánlóit levél vagy távirat utján történő közlés hatályát nern érinti az, hogy a címzett a közlemény átvételét megtagadja, vagy a közleményt a közlő fél hibáján kivül eső más okból nem lehet kézbesíteni. Közös háztartásban élő házastársak közös lakásának bérletére vonatkozó Írásbeli közlés hatályos akkor is, ha azt a házastársak bármelyikének kézbesítik. Ha pedig a kézbesítő ezeknek egyikét sem találja otthon, a közlés akkor is hatályos, ha a veiük a lakásban egyUrtiakó felnőtt családtag kezéhez, ilyennek hiányában pedig a szolgálatukban Mit tartalmaz Zalaegerszeg városnak május 1-én életbelépő uj lakásbérleti szabályrendelete?
