Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-07 / 79. szám
2 mátfex 1941 április 7. Óriási gazdasági és ipari lehetőségek a Zala szabályozásával kapcsolatban FERENCJÓZSEF KESERŰVIZ utasította a belgrádi magyar követet, hogy haladéktalanul jelenjék meg a jugoszláv külügyminiszternél es tiltakozzék a minősíthetetlen légitámadások miatt, egyben pedig jelentse be a kormány és az egész magyar közvélemény mélységes felháborodását. A bolgár követ Belgrádban tiltakozott az ellen, hogy jugoszláv gépek bolgár városokat bombázzanak. Szigorú büntetés lő be nem jelentés miatt Köztudomású, hogy akinek katonai célra igénybevehető lova elhullik, azt azonnal, az eladást, vagy vásárlást pedig 8 napon belül kell bejelenteni a polgármesternek, mint katonai lónyilvántartó hatóságnak. Legutóbb 10 teset derült ki, hogy a ló nem volt bejelentve., Az eljárást a kötelességmulasztók ellen megindították. Az egyiket, Gáti (Grünfeld) Lajos zalaegerszegi szeszTőzdést 1000 pengő büntetésre ítélte a rendőrbíró nem jogerősen. Ezzel kapcsolatban ismételten figyelmeztetünk mindenkit, hogy a lóállományában: beállott változásokat jelentse be. Ma egy órával előbbre kell igazítani az órákat A kormány a mai napon — azaz jáprilis 7-én — kezdődőleg elrendelte a nyári időszámítás bevezetését. Az órákat éjjel 23 órakor egy órával előre kell igazítani. Hogyan lehet megtudni, ki kap cipőutalványt? A zalaegerszegi közönség tájékoztatására közöljük, hogy a régi városházán működő közellátási hivatal a beérkezett igénylőlapokat elbírálásra a polgármesteri hivatalhoz teszi át, ahonnan való visszaérkezés után a régi városháza földszintjén levő fekete táblára írják ki a cukorjegyszámát azoknak, akik utalványért jelentkeztek. Nevet tehát nem írnak ki, azért minden érdekelt jól jegyezze meg cukorjegyének a számát és állandóan kísérje figyelemmel az említett fekete táblát. Értesülésünk szerint] az igénylések első három napján körülbelül 700 lapot adtak be. Az igénylés természetesen állandó jellegű, az elbírálás pedig annál inkább szigorú, mivel a rendkívüli állapotok miatt csak korlátolt mennyisében áll az anyag rendelkezésre. Elég annyit megemlítenünk, hogy talpalásra az egész ország területére nézve 9.900 utalványt küldött szét a Kereskedelmi Hivatal, mértékutáni megrendelésre 772.000, kész cipők vásárlására pedig 900.000 darab utalványt. Az utalványok kiadásánál tal- palásnál 20 fillér, egyéb utalványoknál! pedig 50 fillér kiállítási díjat kell lefizetni. — Halva találták a szomszédok. Görög Imre zalameggyesi földmíves felesége, aki férjével nem a legjobb viszonyban volt, napok1 óta nem mutatkozott. A szomszédok gyanúsnak találták az esetet és behatoltak a lakásba, ahol az asZ-j szonyt az ágy mellett holtan találták. A haláleset kivizsgálására bizottság szállt ki a helyszínre, azonban sem a nyomozás, sem a hullaszemle nem tudott gyanús körülményt kideríteni. Az árvízvteszedetemmel kapcsolatban évről- évre előkerül a Zala szabályozása. Kétszer veszélyezteti a Zala völgyét mintegy 130 kilométer hosszúságban minden évben. A tavaszi hóolvadáskor és a koranyári esőzések alkalmával. A veszély elmúlik, a kár megvolt, azt elfelejtik a gazdák, elfelejtik a hatóságok és a következő alkalomig feledésbe megy a szabályozás kérdése is. Ä Zala völgyéhez számítom a mellékvölgyeket is, amik minden alkalommal veszélyeztetve vannak. 1938 évben a Válicka éppen olyan kárt okozott, mint a Zala. Bak vidékén még 1939-ben is ott rothadtak az előző évi sarjú- széna petrencék a réten. Talán azért is veszik sokan kevésbbé komolyan ezt a kérdést, mert nem tudják, mily nagy területet érint ez az áldást is, de igen sokszor veszélyt hozó, szeszélyes folyó. A Zala és a hozzá kapcsolódó völgyek rétterülete közel 80 négyzetkilométer nagyságú. Ami megfelel kerék1 15.000 ka- tasztrális holdnak. Dunántúlon még egy ilyen nagyságú veszélyeztetett, szabályozatlan terület nincs! A szabályozás tervei már elkészültek. Reméljük, a kivitelére se kell sokáig várni. Mik a szabályozás előnyei? Magángazdasági szempontból a rét megnövekedett hozama mennyiségben és minőségben karöltve az állandó biztos terméssel. Könnyebb számítás miatt csák 10.000 hold rétterületet vegyünk. A mai szénatermés nem több 15 mázsánál holdanként. A betakarítása bizonytalan, de a minősége is sok kívánnivalót hagy maga után. A mai magas szénaárákat nem vehetjük fel a számítás alapjául. De nyugodtan fölvehetünk mázsánként 4 pengős árat, a gyenge minőségű szénáért. A holdankénti nyershozam tehát csak 60 pengő ma. Szabályozás után a réttermés eléri a 25 mázsát, kétszeres minőséggel. A jó minőségű réti széna a korpa értékének mindenkor legalább 70o/o-ja. 11—12 pengős korpaárak mellett a jó szénát 8 pengővel értékelhetjük. A 25 mázsás termés holdanként 200 pengő nyershozammal lenne egyenlő. A nyershozamtöbblet a szabályozás javára holdanként 140 pengő. A tiszta hozam arányla- gosan több, mert egy termésegységre nagyobb termésnél kevesebb munkaköltség esik. Ha a gazda gondolataim után ceruzát fog és számít, rájön arra, hogy \ a szabályozás a leghaszlnothajtóbb befektetése lesz. Nem is lehet ebben kételkedni. A mai kor egyik legnagyobb államférfia, Mussolini e kérdésnél emeli országát az önellátó államok1 sorába. Mennyivel emeli nemzetgazdasági bevételünket a szabályozás? Holdankénti 140 pengős számítás mellett a 10.000 holdnál 1,400.000 pengővel. Nem is annyira ez a nagy összleg teszi a Zala és mellékvizei szabályozását oly nagy 'jelentőségűvé, mint inkább a termés értékének közgazdasági előnyei. A magyar mezőgazdaság évről-évre takarmányhiánnyal küzd. Takarmánykivitelünk kevés, mezőgazda- sági ország létünkre a behozatalunk felülmúlja. Emiatt nem tudunk olcsón állatot nevelni, hizlalni. Ezért van olyan élles verseny a magyar és a szomszédátlamok közti kivitel terén. Fejlett malomiparunk sorvadását okozta a lisztkivitel letörése a búzakivitel előnyére. Ez a sorvadás átragadt az állattenyésztés, fehérjeellátására is. Az évi 5—6 millió mázsa gabonakivitelünkkel elveszítünk másfélmillió mázsa korpát. Ezt a veszteséget csak úgy tudjuk részben behozni, ha a zöldmező gazdálkodás fejlesztésével szálastakarmány termésünket mennyiségben és minőségbén növelni tudjuk. Itt kapcsolódik bele ez a közgazdasági kérdés a Zala szabályozásába. A szabályozott Zala völgyében okszerű zöldmező gazdálkodás mellett holdanként 10 mázsa korpával egyenlő értékű széna- többlettermést érhetünk el. A 10.000 holdnál ez évi 100.000 métermázsa korpa értéktöbbletet jelent. Búzakivitelben élveszett korpaértékünknek ez csak tizenötöd része, de kis töredékek összege adja az egészet. A szabályozással kapott értéktöbblet a termésben itt maradna a vidéken. Hozzájárulna, az állattenyésztés színvonalának oly emeléséhez a völgyeinkben, hogy hamarosan az országos állattenyésztés élére kerülhetne a zalla- rnenti állattenyésztés. Talán lesz, aki megsokalja a takarmány- termést. Nem lehet kellőképpen felhasználni, nincs a kisgazdának még olyan szaktudása, hogy kellően értékesítse a termést. Nem gondolok erre, de tudom: vannak és lesznek, akik ezt mondják. Ezek a kételkedők a Zala szabályozásával kapcsolatos gondolatok között lássanak meg egy tervet a rózsaszínű felhőkön keresztül. , Egyik igen fontos nyersanyagunk, amiből egyáltalában nem bővelkedhetünk, ami miatt az újság is annyira szűkre van szabva az én hosszabbra nyújtható és jobban kimagyarázható elgondolásaimmal együtt, — a cellulózé. Puhafából gyártják, tehát alkalmas hozZá a hárs, nyír, nyár, fűzfa. A Za'a és mellékvizeinek völgyei szabályozás után a legalkalmasabbak volnának fűz és általában gyorsan növő puhafák telepítésére. Erre a óéira újabban az óriás nyárt (populus robusta) igen ajánlják. A leggyorsabban növő faféleség a jelenben. Betelepíthetnénk fűzzel, illetve egyéb gyorsan növő fákkíal a Zala, Válicka, Kerka, Cserta völgyeit; Ä mai réti szénatermésmennyiség biztosítása mellett (de jobb minőségben!) legalább 10.000 holdat. A Zala teljes folyásában Fenékig. A vidék természetes központja Zalaegerszeg. Vasúttal minden irányból könnyen, megközelíthető. Az évi puhafatermés elérné az 5.000 vagont. A kanadai nyár, 20 évenként Vágható, tehát évenként 250 hold puhafaerdő kerülne vágás alá. 5x5 méteres fatávolság mellett holdanként 250 fa van. 0.8 köbmétert számítva 200 köbméter, ami 1000 mázsa, összes termés évi 250.000 mázsa. Ugyanennyi hulladékíiát adna a 40.000 holdnyi erdő is. Korszerű erdő- gazdálkodás virágzó faiparnak lesz az álapja. Ha az évi puhafatermés egy részét fűz- vesszőből nyernénk, kísérletek mondanák meg, hogy ez alkalmas lenne-e rá, akkor már egykét éven belül megkapnánk ezt a mennyiséget. Ez az óriási mennyiség kevés vasúti fuvarral kerülhetne a napi 15—20 vagon nyersanyagot feldolgozó zalaegerszegi cellulózegyárba ... Gondolat, ami azon alapszik, hogy egy város csak akkor fejlődik, ha valami földrajzi vagy természeti előnye, kincse nincs, kihasználja vidékének természetadta helyzeti adott-, ságát. Nekünk van akkora vidékünk, mint bármelyik ötször ekkora városnak! A természeti adottságokat pedig meg kell keresni, mert vannak... A gazdasági vonatkozásúakat nem kell keresni, — előttünk vannak. Ezeket nem úgy kell kihasználni, hogy elszalasztunk mindéin fejlődési lehetőséget, ami összekapcsolná a várost és falut, hanem keressük a már el nem érhetők mellé az újakat. Előbbire példa a Zalaegerszegre annyiszor kért téli gazdasági iskola, amit megkapott Nagykanizsa, a gyümölcstároló, amit mi kapartunk ki Zala több kisebb városkájának, minket pedig kielégítettek egy kis szilvaaszalóval... * PÖRNECZI JÓZSEF.
