Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-04-18 / 87. szám
ÄRA 8 FILLÉR II. évfolyam, 87. szám, politikai napilap #> 1941. április 18. Péntek. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Tüttössy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A mai nap világvonatkozású Tjegnap este 9 órakor a szerb hadsereg minden föltétel nélkül letette a fegyvert. A szerb hadsereg kapitulációja ma déli 12 órakor lépett életbe. Az olasz csapatok elfoglalták Montenegró fővárosát. Azonnal táviratilag értesítették erről Elena olasz királynét, aki Nikitának, Montenegró volt fejedelmének a leánya. Romániában a belpolitikai helyzet ismét válságosra fordult. Naponként megismétlődnek a vasgárdisták tüntetései. A vasgárdisták a kormány minden tagját el akarták tenni láb alól. Antonescu a legnagyobb szigorral óhajt rendet teremteni. A görög főparancsnokság közlése szerint az albán harctéren a görögök végrehajtottak egy-két visszavonuló mozdulatot. Az angol és görög csapatok az Olimpuszon jól védett állásokban helyezkedtek el. A német csapatok azonban most már nehéz ágyúkkal, lángszórókkal árasztják el az állásokat és hatalmas tüzeket okoznak. Hbrvátország védelmére törvényt bocsátottak ki. A visszacsatolt délvidéki részeken a rend kezd helyreállapi. Bár a szabadkai állomás a csetnikek garázdálkodása következtében romokban hever, ,a magyar vasutasok átvették az állomás épületét. A postások is megkezdték működésűket. Mivel minduntalan megismétlődik a csetnikek támadása, elrendelték, hogy a polgári lakosság este 8 órától reggel 5 óráig nem tartózkodhatik az utcán. Újvidéken a csetnikek felrobbantották a két dunai hidat, amelyek a vízbe estek és így még a hajózást is akadályozzák., A magyar katonaság ideiglenes hidakat vert. A menekülő szerbek 30 ágyút, rengeteg golyószórót és gépfegyvert, többezer fegyvert és sok lőszert hagytak hátra. Nagy érdeklődést tanúsít a lakosság annak a mintegy 560 újvidéki magyarnak sorsa iránt is, akiket túszként a péter- váradi erődbe cipeltek a szerbek. A tegnapelőtti borzalmas hatású támadás után, amikor 500 német repülőgép bombázta Londont, német repülőgépek tegnap ismét támadták az angol szigetet. Délanglia egyik fontos kikötőjét bombázták. Hajógyárakban és raktárakban igen nagy tüzek és rombolások történtek. Az angol légierő kisebb rajai Északnémet- ország egyes helyeire dobtak kisebb mennyiségű romboló és gyújtó bombát. Nagyobb kárt nem okóztak. Több angol gép előretört Berlinig, a város fölé azonban már csak pár gép tudott repülni. Zalaegerszeg élettere tervgazdálkodással a lövö boldogulását Az élettér területe kerek kétszázezer hold. E terület az alapja a vidék jövő boldogulásának. Ha égy kézben volna e nagy terület, akkor a tervek, amelyek a vidék fejlődését vannak hivatva előmozdítani, könnyen megvalósíthatók. Nehezebben megy a megvalósítás azért, mert a terület nagyrészben kisgazdák kezéni van. Van itt hely több ezer hold kender, repce, sok ezer hold gyümölcsös és néhány száz hold zöldség számára. Ezen felül a takarmánytermő területet kétszeresére fokozhatjuk, mégis oly mennyiségű gabonát tudunk termelni, hogy az élettér ebből is nagy-nagy fölösleget ad. A termésnagyság nagyobb áldozat nélkül, a gazdák irányításával egy-két év alatt elérhető. Kukoricatermelésre a vidék alkalmas, de nem ért a gazdaközönség a műveléséhez. Ha okszerűen termel, nagy fölöslegünk van ebből is. A föld azért van, hogy abból minél több embernek adjunk megélhetést. Mihelyt politikai kérdéssé válik, nem szolgálja azt, amiért a Teremtő az emberiségnek adta: a termelést. Ebből a szempontból közömbös, hogy ki neje a kezén van, a fő az, hogy minél többet teremjen és a termelési munka folyamán minél több embernek adjon megélhetést. Tovább menve, a gazda olyan termékeket állítson elő, amelyeknek feldolgozása munkaalkalmat adjon azok számára, akiknek a termelésnél nem jut munka. Kizárólag ez a célja a földnek és semmi más! Vannak egy-két évtizedig tartó (áramlatok, amelyek a földet belevonják a politikába, a föld célja azonban örökké az marad, hogy mindnyájunkat élethez juttasson. A mai magyar társadalompolitika a föld »egészségesebb megosztása« felé hajlik. Ez az irányzat csak akkor jár eredménnyel, ha a gazdaságpolitika célkitűzéseit is magáévá teszi. A termelésnek nem lehet aláhanyatlani még egy pillanatra sem, sőt emelkednie kell. Ma minden jövőbe néző magyar hangoztatja, hogy a termelés fokozása nemzeti önállóságunk első és legfontosabb követelménye. Földet a jövőben csak abban az esetben lehet tovább elaprózni, ha a kisgazdák a tulajdonukban levő területen a legszigorúbb tervgazdálkodást léptetik életbe. Szaknevelés csak évek, esetleg évtizedek múlva hozhat eredményt, ideiig igen sokszor elvérezhetünk és elvesztett gazdasági függetlenségünket, amely egyetlen alapja szabadságunknak, hiába sírjuk már visisza. Itt csak az irányított tervgazdálkodás segít. Ha így indulunk, akkor lehet beszélni földbirtokpolitikáról. Ha nem, akkor sötétbe ugrunk és az új kor vezető népei nevetnek azon, ami nekünk sírást jelent. Elemeire bontottam azokat a lehetőségeket, amelyek Zalaegerszeg életterének a föllendüléséhez az alapot adják. Megboldogult gróf Teleki Pál miniszterelnökünk utasításait követtem, aki Szegeden arra kérte a magyarságot, hogy minden vidék iparkodjék természetadta lehetőségeit kihasználni, hogy azokat az egyetemes magyarság szolgálatába állíthassuk. Zalaegerszeg élettere elég mostohának volt a múltban feltüntetve, pedig mindenki meggyőződhetett arról, hogy olyan lehetőségek vannak itt is, amelyek nem várt fejlődés által a legszebb jövő alapjait vetik meg. A mai korban nincs lehetetlen. Ha valamelyik terv észszerű, azt meg lehet és meg kell valósítani. Jövőnk követeli ezt meg tőlünk. Alap a föld, illetve a termelés. Ezt olyan irányba kell állítani, hogy mindazt megadja, amire szükségünk van, amit a jövőben nem tudunk és nem is akarunk nélkülözni. A föld mindazt meg is adja, csak meg kell termelni. Mivel mindnyájunknak szüksége van rá, a termelés a magánérdeken túl már közérdekké válik. Bele kell nyugodnia minden gazdának, hogy a termelését bizonyos határon belül tervek alapján felülről irányítják. Nemrég láttam egy német Európa-térképet. Eele voltak rajzolva az egyes országok. Minden ország fölé oda volt írva, hogy mit és mennyit keU termelnie az európai érdekközösség ellátása szempontjából. Nem más ez, mint egy nagyarányú európai tervgazdálkodás kibontakozása. Ha nem fogadjuk el, könnyen, sőt biztosan oda jutunk, mint a harmincas években, amikot ki voltunk szolgáltatva az ipari államoknak, de mindeneklölött Amerikának. Az egyes országhatárokon belül is föl kell állítani a termelési tervet. Sőt, mivel minden termény mindenütt nem termelhető, az országodat kisebb termelési egységekre kell bontani. Minden ilyen egység azt termelje, ami ott legjobban sikerül és a termelőnek legtöbbet hoz, hogy aztán több munkát i;s tudjon, adni, így a népszaporodás alapja meglegyen. Zalaegerszeg életterében a lehetőségek teljes kihasználása érdekében elsőnek kell a terv- gazdálkodás útjára lépni. Cél az legyen, hogy mielőbb fölvegyük a termelendő növények sorába azokat a növényeket, amelyek segítségével megvethető legyen az iparosodás alapja. A gazdálkodás okszerűsége mellett a többi: növényből is oly tömeget és minőséget állítsunk1 elő, hogy azt a fölösleget, ami elérhető, legalább megközelítsük. Zalaegerszeg vidéke fejlődésével más vidéknek nincs hátrányára. Nem vesz el semmit más vidék életteréből. Az adottságok mind olyanok, amelyek itt vannak meg. Egyrészük a szomszédban talán hiányzik. De ha nekik; is megvannak és ők is gyümölcsöztetik őket, az nekünk nem árt. A jövő az iparosodás irányában halad. Nekünk gazdasági ipar kell, mert gazdavidék vagyunk és itt nincs semmi más természeti kincs, csak a föld és az éghajlat. A föld még igen sok lehetőséget hord magában. E lehetőségek valóráválása kétszer- annyi magyart eltarthat, mint eddig. Az iparosodás hajtója az energia. Azt mondják, a vidék földjének a mélyén még kihasználatlan erőforrások szunnyadnák1. Ezeket még nem látjuk, de igenis előttünk van az a szunnyadó erőforrás, ami a kenderpozdorjában, a kukoricacsutkában, a szőlővenyigében van felhalmozva. Mennyi fát meg lehetne ezek felhasználásával takarítani! A megtakarított fa hozzájárulhatna olyan lehetőségekhez, amelyek viszont a fát nem nélkülözhetik. Ilyen a papiros, a cellulózé. Minden értéket ott kell kihasználni, ahol legnagyobb eredményt ad. PÖRNECZI JÓZSEF,
