Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-30 / 146. szám
ÄRA 8 FILLÉR II. évfolyam, 146. szám. 4 politikai napilap # 1941. június 30. Hétfő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: F.löfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. TUtőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Kormányzó urunk szózata a nemzethez Kenderesről Kenderesen vasárnap avatták fel a hősök emlékművét. Az ünnepség kiemelkedő eseménye volt kormányzó urunknak nagyszabású beszéde. — A hősök szobra — mondotta többek között kormányzó urunk — a legszentebb érzelmeknek kiapadhatatlan forrása. Ebből meríthet buzdítást minden nemzedék a haza érdekében végzendő munkához. Fajunk méltán dicsekedhet azzal, hogy ma is egyik legszebb ékessége a harckészség. Ebben az országban mindenki előtt nyitva áll az út a boldoguláshoz, az ország sorsát intéző fontos állami tisztségek elnyerésénél azonban sokféle követelménynek kell megfelelni. A rátermettségnél nem az önértékelés, hanem a 'közvélemény és a megítélésre hivatott tényezők1 elbírálása a mértékadó. Bukás szélére jutottak azok az irigyelt és hatalmas államok, amelyekben fegyelem és összetartás helyett egyre több munkabért és kevesebb munkát követeltek. A munka bére nem haladhatja meg a munkával előállított iparcikk, vagy termelvény értékét. Sok jó tulajdonsága mellett egy rossz tulajdonsága a magyarnak, hogy nem tudja ellenségét úgy gyűlölni, mint bármely csekély okból saját fajtáját. Ennek meg kell szűnni most, amikor az egész európai civilizációt fenyegető erők napjai már meg vannak számlálva. példamutatást ajánlotta a rendelkezésünkre álló javaknak igazságos szétosztásában és az egyéni előnyök kihangsúlyozásának mellőzésével. Vasvári Lajos képviselő minden tekintetben kiegyensúlyozott beszédében történelmi pártnak nevezte a Magyar Élet Pártját. Ennek célkitűzése szemben áll a régi, a gazdasági téren kizsákmányoló jellegű liberális-demokráciával, amelynek fenntartása már világviszonylatban is lehetetlen. A magyar nemzet már két évtizeddel ezelőtt megérezte, hogy a zsidóság világával szembe kell állítani a keresztény erőket, ha nem akarunk elpusztulni. Tőlünk, magyaroktól indult ki a nemzeti megújhodás megvalósítása már akkor, amikor más európai népek még csak távolról álmodoztak róla. Mi szálltunk szembe először az egyetemes zsidóság bojkottjával, azzal a világnézettel, amelynek erőszakossága erre a szörnyű háborúra vezetett. Ellenségei vagyunk minden forradalmi irányú ellenzékieskedésnek, mert nem hisszük el, hogy tisztultabb életet hoz az, ha a nemzetet forradalmi alapon ' állítjuk egymással szembe. Nem vagyunk hajlandók földönfutók lenni mégegyszer azért, hogy erőszakosan hatalomra törni akaró lelkiismeretlen emberek parancsolják itt az iramot. Ha a kormány nem nyúl a diktatúrához, ennek az az oka, hogy lehetővé akarja tenni bárkinek azt, hogy hozzászóljon a közállapotokhoz. Ez a hozzászólás azonban nem lehet olyan, amely alkotó munka helyett rombolni akar. Óriási szükség van arra, hogy a magyarság lelki megértésben együtt legyen a háború végén, amikor a beilleszkedés módjairól lesz szó Európa egyensúlyába. Nekünk akkor önállóan kell az országunkat berendezni, nemzeti sajátságainknak megfelelően és item > ehetjük föl más nemzetek uniformisát. A iőis&án: „Biztosítva van Zala megye lisztellátása az aratásig is1* Vasvári képviselő: „A forradaSommal kacérkodók önmagokon kezdjék meg a reformok végrehajtását” Abban a lelki zűrzavarban, amely a történelmi átalakulásoknak, világnézeti harcoknak és a nagy kultúra-válságoknak velejárója és amely zavarosban az izgatók annyira szeretnek halászni, szinte feltiditően hat a higgadt utakon járó, józan tájékoztató és felvilágosító munka. Ezl a jótékony, de történeti értékű szerepet tölti be a Magyar Étet Pártja, amikor a magyar sorskétdés egész területének áttekintésével idő- közönkint a szervezetei révén meggyujtja a sötétségben minden jóakaratu ember előtt a helyzet igazságos megítélésének fáklyáját. Kilü nik ezekből a felvilágosító célzatú értekezletek bői, hogy vezetőink teljesen tisztában vannak a feladatokkal, az idők követelte teendőkkel és minden felmerülő kérdéssel. Minden titkolódzás és takargatás nélkül megvilágítják a földreform-, a zsidó-, munkás-, termelés, az értelmiség és főképpen a közellátás kérdéseit. Ismerik a bajokat, az esetleges tévedéseket és ezek kiküszöbölésén őszintén segíteni akarnak. A legnagyobb tárgyilagossággal szólnak .még azokról az ellenfelekről is, akikben pedig igen kevés a jószándék és a megértés. A Mép legfőbb célja ugyanis a fajtestvéri béke megteremtése. Tudatosan hazudik az, aki lelkiisnieretlenül azt állítja, hogy nem folyik itt a magyarság érdekében már évek óta a legbecsületesebb munka. Az ország csonka területe felesleges vérontás nélkül meggyarapodott, milliós hadsereg adja meg a súlyt a magyar állam tekintélyének, szociális téren olyan fejlődés van Gömbös Gyula óla, aminőt hosszu-hosszu évtizedek nem tudtak felmutatni. Mindent azonban nem lehet egyszerre megcsinálni, mert nem forrada lomra van szükség, amelyben — mint a múlt példái ipazol jak — a legnagyobb értékek is elpusztulnak, hanem az ugrásokat nem tűrő, szükséges átmenetek bölcs betartása mellett való fokozatos fejlődésre. Türelmetlenséggel fel lehet mindent gyújtani, de építeni csak higgadt megfontolásokon alapuló cselekvésekkel lehet séges. Ezeket a gondolatokat szűrtük le azokból a felvilágositó éríekezleíekből, amelyek most szombaton Zalaegerszegen, vasárnap pedig Sümegen folytak le. A zalaegerszegi szervező értekezleten te jes számban megjelentek a kerületvezetök, társ- kerületvezetők, az összes tisztségviselők, élükön vitéz gróf Teleki Béla kormánybiztos-főispán, vármegyei elnökkel. A pártközpont Vasvári Lajos országgyűlési képviselőt kü.dte ki. De a párt munkájával rokonszenvező vendégeknek egész sora is ott volt a társadalom minden rétegéből. Dr. Farkas Béla városi párívezető megnyitó beszédében utalt arra, hogy a szegedi gondolat eredményeinek most mutatkoznak a gyümölcsei országunk gyarapodásában, tekintélyének emelkedésében és a gazdasági téren való átállításban. Keresztény magyar népünk ösztönösen érzi, hogy egyes ellenzéki pártoknak minden egységbontó törekvései ellenére is az a helyes ut, amelyet Gömbös Gyula nyomdokában Bárdossy miniszterelnök kijelölt Kakas Ágoston a szervezési kérdéssel kapcsolatban a legnagyobb fegyelmezettséget és Hazaárulás számba megy az, amikor belső ellenfeleink hálátlanságot emlegetnek hatalmas barátaink iránt. A magyar sohasem volt és nem lesz hálátlan, bár hálát nem kapott azért, hogy ezer éven át másokért vérzett. Külpolitikában követjük kormányunk bölcs és energikus vonalvezetését, amely a bolsevistáknak Európából való kitelepítésére irányul. A kormány teljes igyekezetével azon van, hogy a lakosság nélkülöző rétegeinek életszínvonalát emelje. Nem áll azonban módjában a háborús viszonyok kényszerén segíteni, amikor nyersanyag nincs. Fokozott mértékben törekszünk arra, hogy a gazdasági vezetés a keresztény társadalom kezébe menjen át. De az egymillió zsidó birtokában levő tőkéket nem kommunista, hanem más utón igyekszünk beállítani a nemzet szolgálatába. Igenis megvan bennünk a bátorság a zsidókérdés végleges rendezésére is, de ez nemcsak országos, hanem európai kérdés. A földbirtokreform tekintetében megvan a kormánynak a helyes elgondolása. Az ugrlátók és a forradalommal kacérkodók azonban a kérdés erkölcsi részének végrehajtását mindig önmagákon kezdjék először és ne osztogassák mások földjeit addig, amíg a magukéhoz mereven ragaszkodnak. Kisbirtokos osztályunkat fokozatosabb nevelésben kell részesíteni és meg kell értenünk, hogy ok nélkül nem lehet földarabolni a földet. Sokkal fontosabb a házhelyhez való juttatás, hogy mindenkinek legyen családi otthona. Mindenki nem
