Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-28 / 145. szám
ÄRA 8 FILLER II. évfolyam, 145. szám. ♦ politikai napilap # 194Í. június 28. Szombat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. i itiössy-utca 12, Telefon 80, Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. Elfogultság Az utóbbi időben bizonyos oldalról olyan megjegyzések hangzottak el a nagy nyilvánosság előtt, mintha ebben az országban nem folynék a mai kor igényeinek és a rohanó idők gyors ütemének megfelelő eredményes munka. Egyesek olyan állításokat kockáztattak meg, mintha a kormányzat, az illetékes hatóságok s ezzel kapcsolatban a magyar köztisztviselői kar nem állana teljesen feladata magaslatán és nem végezné a szükséges áldozatkészséggel és gyorsasággal a reá háruló feladatokat. Egyáltalában nem szükséges ezekkel a felelőtlen állításokkal szembeszállni, hiszen a legutóbbi évek történelmi esemtnyei és néhány rövid számadat, amelyet alább fogunk felsorolni, bőséges bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy ebben az örvendetesen megnagyobbodott országban évek óta a leglázasabb ütemű, fáradságot és lankadást nem tűrő munka folyik mindazokon a helyeken, ahol a magyar nép életét és sorsát irányítják és ahol az ügyeket intézik. Gondoljunk csak arra, hogy a legutóbbi három esztendő — eltekintve a Délvidék néhány héttel ezelőtt történt felszabadításától — három alkalommal hozott jelentős területgyarapodást megcsonkított országunknak. A Felvidék 1938-ban, Kárpátalja 1939 tavaszán, Ke- Iétmagyarország és Erdély egy része pedig 1940 őszén tért vissza és minden józan ember beláthatja, hogy ezeknek a felszabadított területeknek az anyaország közigazgatásába és gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolása, beszervezése milyen óriási feladatot jelentett a kormányzat és az illetékes hatóságok számára. Mindezeket a feladatokat a magyar államigazgatás úgyszólván zökkenő nélkül, mintaszerűen megoldotta, úgy hogy a jelenlegi rendkívüli viszonyok ellenére felszabadult testvéreink ma már nyugodtan folytathatják polgári életüket ás alkotó munkájukat a Szent István birodalmához visszatért területeken. De vessük tekintetünket a magyar gazdasági életre: vájjon milyen fejlődési irányzatot mutat a magyar életnek ez a mai viszonyok között íölbecsülhetetlenüil fontos területe? Gazdasági vonatkozásokban mindig a számok beszélnek és a tények bizonyítanak. Ezek a számok pedig azt mutatják, hogy az utolsó három esztendőben a magyar gazdasági életben a világpolitika válságos állapota ellenére és annak ellenéfe is, hogy úgyszólván minden erőnket a magyar honvédség kiépítésére és megerősítésére kellett fordítanunk, valóságos csoda történt. Mert csodának tekinthetjük azt, hogy a magyar ipar a néhai Darányi Kálmán volt miniszterelnökünk által bejelentett győri program óta termelőképességében hatalmas arányokban megnövekedett s az akkor bejelentett egymilliárdos állami beruházás ezen idő alatt közel három milliárd pengőre emelkedett. Ez a hatalmas összeg természetesen gazdasági életünk csatornáit táplálta, megsokszorozta a munkaalkalmakat és kereseti lehetőségeket és gyarapította a nemzefi jövedelmet. Ennek megfelelően ipari termelésünk mintegy 40 százalékkal emelkedett három év alatt. Csak a csonka trianoni ország területén két év alatt az ipari munkásság létszáma 200.000 fővel emelkedett s ma már közel jár az egymillióhoz, .Lalán szintén flem az állítólagos tespedés jelének tekinthetjük azt, hogy a magyar állam egyévi költségvetésében kereken 120 millió pengő áll rendelkezésre szociális céLokra s a belügyminiszter bejelentése szerint a kormány kizárólag a csaTadvédelem céljára 60 millió pengőt kíván fordítani. Ezek a számok és tények beszélnek és ékesen cáfolnak minden olyan állítást, hogy ebben az országban a felelős helyeken nem folyik lelkiismeretes és áldozatos munka. Aki elfogultság és rosszindulat nélkül néz körül Mint ismeretes, a zalaegerszegi járási mező- gazdasági bizottság legutóbbi ülésén Pörneczi József gazdasági tanácsos, földbirtokos igen életrevaló 'indítványt tett arra nézve, hogy Zalaegerszegen (baromfikeltető központ létesüljön. A bizottság teljies megértéssel magáévá tette az indítványt, amelyet a vármegyei mező- gazdasági bizottság szintén elfogadott és ezen keresztül (éljutott az Alsódunántúli Mezőgazda- sági Kamarának legutóbb tartott közgyűlése elé. A gyűlésen az indítványtevő rámutatott arra, hogy Zala vármegye az egész Dunántúlnak legnagyobb baromfitenyésztő vármegyéje és 'hogy a baromfitenyésztés túlnyomó részben a kisemberek kereseti forrása. Statisztikailag 'kimutatott tény ugyanis, hogy az alföldi tanyavilág után az egész országban Zala megye faz a táj, amelyik a legszegényebb emberek széles rétegének megélhetési könnyebbséget nyújt azzal is, hogy iftiiön á vidékem foglalkozik a lakosság legnagyobb szeretettel a baromfitenyésztéssel. Tudott dolog, bqgy baromfiállományunk mesterséges 'keltetéssel szaporítható leginkább, égnék 'tudatában létesített a kormány vidékenként keltető állomásokat. Zala megyében azonban ezidőszerint ilyen keltető üzem hiányzik. Legközelebb ’hozzánk Kaposváron és Pápán van baromfikeltető, de ez a fogalom, hogy »legközelebb« — számunkra nem megnyugtató. Hiszen nemcsak a szükséges gyors szállításnak a nehézségei állnak fenn, hanem a szükségletet az említett két üzem nem is tudja kielégíteni. Ezek a körülmények okolják meg tehát azt, hogy Zala megye is baromfikeltető központot kapjon az arra legalkalmasabb helyen. Az Alsódunántúli Mezőgazdasági Kamara természetesen örömmel fogadta az indítványt. Tudomásunk szerint a kamara egyébként már korábban is megkereste a földmívelésügyi minisztériumot abban az irányban, hogy 'Zala megyében keltető állomásokat állítson föl, elsősorban Zalaegerszegen, de Balatonfüreden is. A kamara meggyőződése szerint a gazdaközönségnek ilyen irányú kívánsága jogos és igazságos. Zalaegerszeg nagy baromfitenyésztő vidék természetes központja. A balatonfüredi üzem létesítését pedig az okolja meg, hogy az országban, annak el kell ismernie, hogy a magyar élet minden vonalán megindult és folyamatban van az alkotó és építő munkai az ország keretei örvendetes módon tágultak, a kilencmilliós trianoni országból fizennégy- milliós középhatalom lett. A magyar kormány pedig tudatában súlyos felelősségének, egyrészt éberen őrködik a mai világzivatar közepette, hogy a magyar érdekeket minden veszély ellen megvédje, másrészt az egész köz- tisztviselői karral azon fáradozik, hogy ennek az országnak erejét és éllenállóképességét nemcsak a mai idők eshetőségeivel szemben, de a háború utáni korszak számára is bizto- I sítsa és fokozza. onnan 'történnék a Balatonvidék baromfiállományának 'biztosítása. Ez pedig különösen a nyári 'fürdőidény élelmezése szempontjából nem közömbös. Most már az a fontos, hogy Zalaegerszeg vá.os vezetősége is élénken mozgolódjék á baromíikelfető központ megszerzése irányában. Ezt ugyanis nemcsak a gaz'daérdekeltségek sürgetik, de közélelmezésünk szempontjából sém lényegtelen ügyről van szó. A bizottságokon és a kamarán keresztül a kérelem eljutott a kormányhoz, most már csak a kisürgetésre, vagy ahogy mondani szokták, az ajtózörgetésre van szükség. A hivatalos város kérő szavát is kell hallaniok odafent. Vetőmagvak fémzárolása A rostos és olaajos vetőmagvak fémzárolására vonatkozóan a földmívelésügyi • miniszter szabályzatot adott ki, amelyben megjelöli a fémzárolásra illetékes intézményeket és megállapítja a fémzárolás föltételeit, módjait és díjait. A fémzárolás nem kötelező, hanem a termelő gazdák kívánságára történik. A fémzár az illető vetőmagtétel minősége ellenőrzésének igazolása lévén, már eddig is nagyon sok termelő vette saját érdekében ezt a lehetőséget igénybe. A most kiadott szabályzat az egyes intézmények eljárását egységesíti é,s jórészt az eddig kialakult gyakorlatot tartja fenn. A répamagvak fémzárolására vonatkozóan a földmívelésügyi minisztériumnak az eddigi rendeletet módosító újabb rendelkezése jelent meg, mély a fémzárolhatóság alsó határát Ie- jebb szállítja és a fémzárolt répamagvák kisebb csomagokban részletezését szabályozza. Ezzel lehetővé válik, hogy megfelelő árengedmény mellett olyan takarmányrépavetőmag tételek is forgalombahozhatók legyenek, amelyek eddig a fennálló rendelkezések értelmé- í ben íorgaíombahozhatók nem voltak. Zalaegerszeg és Balatonfüred baromfikeltető központi üzemet igényel
