Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-27 / 144. szám

■y— 2 Ma^íarÍlet 1941 június 27. Több mint 320 ezer pengős közmunka nyílt meg Keszthelyen a vízvezetéki és vágóhídi építkezéssel Keszthely nagyközség képviselőtestülete dön­tött a vízvezeték és vágóhídi építkezések oda­ítélése ügyében. Ezzel 320.000 pengő értékű közmunkát ínyért Keszthely iparossága és mun­kássága. A vízvezeték, a vízgyűjtőtelep és gép­ház építésének munkálatait Németh István keszthelyi építőmester, a csővezeték, kút és tisztítási, valamint gépház {ölszerelési mun­kálatokat a Stephanek és Langmár keszthelyi cégek nyerték el. A vágóhíd munkálataira pályázók közül az építési munkálatokat Németh István, keszthe­A kormány rendeletet adott ki, amely ki­mondja, hogy kenyeret az elkészítéstől számí­tott 24 órán belül forgalomba hozni, a bér- sütésre átvett kenyértésztát pedig a sütéstől számított 24 óra eltelte előtt kiszolgáltatni tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik a fegyveres erő szükségletére készített kenyérre, továbbá a klinikák, kórházak és szanatóriumok, vala­mint a büntető és letartóztatási, javító- és ne­velőintézetek házi üzemeiben saját szükség­letük ellátására készített kenyérre. A rendelet kimondja továbbá, hogy a tilalom a kenyér valamelyik alkotórészének elvonásával, vagy dúsításával készített különleges kenyérfajtákra nem terjed ki. A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép életbe. * A kormány rendeletet adott ki a közfogyasz­tásra levágott sertések után. a zsírbeszolgálta- tási kötelezettség megállapításáról szóló mi­Laky Dezső közellátási miniszter Polgárdi- ban, a MÉP választmányi ülésén a következő­kép nyilatkozott: — A következő évre kiküszöböljük azokat a nehézségeket, amelyek miatt az utóbbi hóna­pokban bizonyos gondjaink voltak. Mindenki számára jutni kell a magyar földből termelt gabonából és kell annyinak jutni, amennyi a nemzet érdekében kifejtett tisztességes munká­jáért jogosan megilleti. — Gondoskodunk arról, hogy az új termés­ből a földmíves lakosság annyi gabonát, amennyire valóban szüksége van, — annál jó­val többet, mint amennyit a városi ember fogyaszt, — föltétlenül megtarthasson. A me­zőgazdasági termeléshez tartozó embernek ga­bonára, lisztre inkább van szüksége, mint a városi fogyasztónak, vagy általában más fog­lalkozást űzőnek. Ez utóbbiak élelmezési szük­séglete más, ezt a következtetést a gabona- ellátás megszervezésénél le fogjuk vonni. — Az országban sokfelé azzal iparkodnak ismeretlen, vagy talán nem is ismeretlen célból egyesek híreket terjeszteni, hogy az arató- és cséplőmunkások keresményéből, vagy a cseléd­ség illetményéből is elvesznek majd az új év­ben bizonyos részt. Azt kívánja, messze han­gozzék el ezekkel az állításokkal szemben —• amelyek az aratás biztonságát szándékoznak fenyegetni — az a tiltó szava, hogy ne tovább! Ki gondolhatna józan ésszel arra, s különös­helyi, az ácsmunkálatokat Halász József keszt­helyi, a vágóhídi berendezést a Ganz és Társa részvénytársaság budapesti cég, a központi fű­tés és melegvíztermelő berendezést Welzl Béla kaposvári, a villamos berendezést a Kuncs és Frankovics keszthelyi, a vasszerkezeti szállí­tásokat a Márkus László Rt. budapesti cég nyerte el. A munkálatokat 8 napon belül meg kell kez­deni és a müveket még ez évben átadják ren­deltetésüknek. niszterelnöki rendelet módosításáról és kiegé­szítéséről is. A rendelet szerint a 10.000-nél ke esébb lakosú községekben a zsírbeszolgáltatás kötelezettségének ez év szeptember 1-éig nem kell eleget tenni. A közellátási miniszter a zsírbeszolgá,Itatási kötelezettséget más községek és városok terü­letén is korlátozhatja, vagy felfüggesztheti. Azt is kimondja a rendelet, hogy a 10.000-nél kevesebb lakosú községekben azt a zsírbeszol­gáltatási kötelezettség alapján összegyűjtött zsírmennyiséget, amely a rendelet hatályba­lépésének napján a Hangya, vagy a Han.za üz­leteiben, illetve az e célra kijelölt hentesnél tá­rolt, be kell jelenteni az illetékes községi elöl­járóságnál. Ezt a zsírmennyiséget a közellátási kormánybiztos rendelkezése szerint a helyi szükségletek kielégítésére kell fordítani. Ha a közellátási kormánybiztos 15 nap alatt nem rendelkezik, a beszolgáltatott zsírmennyiség szabadon forgalomba hozható. képpen ki a felelős tényezők közül, hogy az aratók és cséplők évi keresményét elvennők azután, hogy munkájúkat befejezték. Felszólítást intézek azonban azokhoz a gaz­dákhoz, továbbmenőleg azokhoz az iparosok­hoz és kereskedőkhöz, akiknek munkájúk, ke­resetük révén olyan jövedelmük mutatkozik, hogy fölösleg áll elő, ne igyekezzenek azt min­den módon elkölteni, fölösleges javak vásárlá­sára fordítani. Takarékoskodjunk azzal a vá­sárlóerővel, amely fölöslegként mutatkozik akár a gazda, akár az iparos, esetleg a köz­vetlenül dolgozók és tisztviselők háztartásában annak következtében, hogy a fogyasztási javak tömege, kiváltkép az ipari termelés által elő­állított javaké kényszerűen megszükült s talán szűkülni fog még jobban a jövőben. Vegyünk példát a nagy nemzetektől, amelyek azért let­tek részben nagyok, mert népük tudott takaré­koskodni, ilyenformán tőkét termelni, amely­nek segítségével azután magánvagyonát s az egész nemzeti vagyont is fokozhatták, vagy éppen megsokszorozhatták. — Azt is közölhetem a nyilvánossággal — mondotta még a közellátási miniszter, — hogy a következő év gabonaforgalmának lebonyolí­tására kiépített szervezet lényegesen más lesz, mint amelyre az elmúlt évben támaszkodhat­tunk. Az elmúlt hónapok tapasztalása alapján gondoskodunk arról, hogy a városok és falvak ellátatlan lakosságának szükségletét simán ki­elégíthessük. Keszthelyi iskolai értesítők Keszthely tanintézeteinek a tanévvégén ki­adott évkönyvei kimerítő beszámolót nyújtanak a tanév eseményeiről és a tanulmányi eredmé­nyekről. Az elemi fiú és leányiskolák évkönyvét Berey Miklós igazgató alliiotta össze. Bevezető­jében melegen emlékezik meg Ancsányi Sándor nyugalomba vonult tanítóról, a legöregebb kartársról, aki 40 év becsületes munkája után távozott nyugalomba. Az elmúlt évben 775 mindennapos, 103 továbbképzős és 305 óvodás volt a tanköteles. Az Irgalmas nővérek Ranolder intézetének elemi és polgári leányiskolája 50 éves fenn­állását ünnepli az évkönyvében. Meleg részvét­tel emlékezik meg néhai Stefaits Aladár apát­plébános, az intézet igazgatójáról, közli a megyéspüspök elismerő üdvözletét a félszázados jubileuma alkalmából. Niedermayer Vilma inté­zeti főnőknő hangulatos cikket irt, amelyben az örömet és jókedvet, mint a nevelés fonlos tényezőjét állítja a nevelés és tanítás szolgála­tába. ..Mosolyogj" iegyen a jelszó az iskolá­ban — mondja —, mert csak így lehet nevelni, tanítani. Az intézet polgári leányiskolájának a lefolyt tanévben 230 tanulója volt. A m, klr. állami polgári leány és fiú­iskola évkönyvét Párkányi Szerafin igazgatónő állította össze. Az első helyen közli a nyuga- lombavonult dr. Liber Béla tankerületi főigaz­gató arcképét. Mikor megértő szeretettel búcsú­zik tőle az intézet, ugyanakkor őszinte örömmel üdvözli dr Simon Lászlót, az új tankerületi főigazgatót. A polgári fiúiskoláról, mint Keszt­hely új intézményéről, annak jelentőségéről emlékezik meg cikkében Nagymihály József polgári fiúiskolái tanár Az évkönyv részletes történetet közöl az iskola keleskezéseiől. Az intézetnek a lefolyt tanévben a leány és fiú­osztályokkal együtt 207 tanulója volt. A premontrei reálgimnázium évkönyvét dr. Szerecz Imre igazgató állította össze. Közli Berkes Oító, a dunántúli kerület első katolikus főigazgatójának aicképét, meleg sorokban bú­csúztatja sikeres munkája után nyugalomba- vonulása alkalmából. Ugyancsak közli dr Liber Béla nyugalombavonuit tankerületi főigazgató arcképét, tőle is szeretettel búcsúzik a gim­názium. A továbbiakban az évkönyv nagy cik­ket közöl Mozartról, a premontreiekkel kapcso­latban. Tanulságos képet nyerünk az intézet tanári karának társadalmi, irodalmi és tudomá­nyos működéséről. A keszthelyi premonlrei Diákszövetségről szóló jelentés M i h ó k Géza emlékezetének van szánva, aki alapiló és mindvégig tevékeny tagja volt a szövetségnek. Az intézetnek a lefolyt tanévben összesen 386 növendéke volt. Az évkönyvek szerint Keszthely iskolái az akadémián kivül 2006 tanulót fogadtak be. LANDI FERENC Felemelték a kéményseprési alapdíjakat A hivatalos lap közölte az iparügyi minisz­ter rendeletét, amellyel fölemelte a kémény- seprési alapdíjakat. Eddig Budapesten 12 fillér, más törvényhatósági jogú városokban és me­gyékben 13 fillér, kis- és nagyközségekben pe­dig 15 fillér volt a kémények egyszeri tisztí­tásának alapdíja. Ehhez járult mindenütt 3 fillér pótdíj. Az új rendelet értelmében az alapdíj július 1-étől számítva Budapest terü­letén 14 fillér, más törvényhatósági jogú város és megyei város területén 15 fillér és a köz­ségekben 18 fillér lesz. Ehhez járul mindenütt változatlanul a 3 filléres pótdíj. Az alapdíjak! mostani fölemelésével módot ad a kormány & kéményseprőmestereknek 'arra, hogy a segéded fizetését újra rendezzék. A mesterek már há­rom évvel ezelőtt kérték az alapdíjak föleme­lését, de ez csak most következett be, bál» időközben á segédeknek megadták a 7, majd’ a 8. százalékos drágasági pótlékot. < Tilos a friss kenyér forgalombahozatala igazságosan osztják e! az uj termést és az arató, cséplő megtarthatja a keresetét Jégverés előtt biztosítsd termésedet ! * Tarlka virágok a kertben, virágos tarka­ság a nők ruháin, számtalan szebbnél-szebb imprimé a Schütz Árú házban.

Next

/
Thumbnails
Contents