Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-25 / 142. szám

i I ^ S ^5*; 2 _______________y^^RELET Jé gverés előtt biztosítsd termésedet! Azon a napon, amikor az istentelenek elleni harc megindult Ke eten, Zala, Somogy, Vas, Veszprém, Fejér és Pest vármegyékből Sümegre zarándokoltak ezrei eddig soha sem tapasztalt arányban veitek részt a Jé/us Szive nagybúcsún. A búcrú napját megelőző szombaton mar sok zarándok érkezett Sümegre, hogy a messze hires kegy hely minden nevezetességével meg­ismerkedjék. Majd este a kegytemplomban szentbeszéd volt számukra, uiana pedig P. Koc is Ödön házfőnök a Fájdalmas Szüzanya trónját áldotta meg. A szombat estének felejt­hetetlenné tételéről Karátson Imre tanonciskola- igezgaló gondoskodott, azzal, hogy a repkényes oldalú vár romkoronájan a csiliagsátoros éjsza­kát csodás szépségű tűzijátékká! tette felejt­hetetlenné. Majd rakéiázás közben Szíjártó József tárogatója sirt el néhány kuruc nótát, íiol mélabúsan, hol meg fel fellángoló remény­teli hangon. Vasárnap egymásután érkeztek a zaráudokcsapatok. Felemelő látvány volt a síiir.egcsehi plébánia három községéből zárán I dokoliak fegyelmezett tömege, továbbá a nvírádi kalász egyenruhás búc^tTok nagy csoportja. A főpapi misét dr. Jusih I-tván felsőörsi prépost végezte. Majd a város ünnepi díszt öltött utcáin hatalmas hivősereg hömpöiygöít végig az Eucharisztikus körmenetben. Megkapó volt a ki» fehérruhás szivgárdisták és első áldozó kislányok Csoportja. Cseppnyi kezükben a kegy­templom -tornyában lengő gyönyörű Jézus Szive-zászló kicsiny másait és Eucharisztikus zászlócskákat tartottak. A körmenetet vezető prépost meghatódottsággai beszélt szentbeszéd keretében az arányaiban szokatlan nagyságú tömeg áhítatáról és fegyelmezettségéről, majd külön kiemelte, hogy nagyon jól esett neki iátni a Sümegen gyakorlatozó katonaságnak a körmenetre való szépszámú kivonulását. A Kato­likus Legényegylet 25 tagja buzgólkodott a kör­menet megrendezésében. Tizenhat lelkiatya körülbelül 1600 hívőt gyóntatott meg és mint­egy kétezren áldoztak. Szabályozták Zalaegerszegen a kenyér kiszolgáltatását A polgármester a város lakosságának liszt- I és kenyérellátása biztosítására a következő ren- | delkezést léptette életbe: A város liszttel való ellátása, valamint a ike- nyérliszt arányos elosztása kapcsán mutatkozó nehézségek megszüntetése céljából elrendelem, hogy vidékre kenyeret kiszállítani, továbbá vi­déki lakosok részére negyed kilogramot meg­haladó mennyiségű kenyeret kiszolgáltatni a további intézkedésig (nem szabad. A kétszeres ellátás elkerülése végett felhí­vom az összes pékiparosokat és kenyér eladá­sával foglalkozókat, hogy zalaegerszegi lako­sok részére kenyeret csak akkor szolgáltathat­nak ki, ha a vevő a cukorkartonlapot lebé- lyegző lisztelárusítóval igazolja, hogy kenyér­lisztszükségletét arra az időre nem vásárolta meg és a kereskedő által vezetett nyilvántartás­ban részére a kenyérliszt eladás nincs beve­zetve. Kórház, szegényház, vendéglők és éttermek kenyérszükségletét továbbra is az eddigi gya­korlat szerint kell kielégíteni. Mivel a közellátás veszélyeztetéséről van szó, a fenti rendelkezésemet a legszigorúbban ellenőriztetni fogom és mindazok ellen, akik visszaélnék, a büntető eljárást soronkívül fo­lyamatba teszem. * A polgármester helyt adott a sütőiparosoki azon kérelmének, hogy kenyér és péksütemény eladásával csak pékek foglalkozhassanak. Belatinciak a csesztregi járási leventevarsemein Június 22-én tartották meg az alsólendvai járási leventeversenyt Csesztregen. Ezt a ver­senyt használták fel alkalmiul a beta tin daft arra, hogy la csesztrqgieík mültheti belatincii látogatását viszonozzák. Fájsz László főjegyző és Péterka Márton községi bíró vezetésével jelenték meg la belatinciak mintegy ötvenen Csesztrqgen. Öröm volt húzni, hogy Csesztreg község aipraja-nagyja mily örömmel és lelkesedéssel sietett a magyar zászlókkal és virágokkal fel­díszített hatalmas autón érkező belatinciak fo­gadására. Végignézték ia járási leventeversenyt, tanúi voltak a magyar ifjúság fegyelmezettsé­gének s azok teljesítményét meglepetéssel lát­Férli és női ruhGMészfíi&k Férti és női halionkahátok Férti és női szövetek Férli és női szabóság Tóth Gyulánál ták. Amint mondták, sohasem hitték volna, hpgy a magyar ifjúságot ily helyes irányban nevelik s már iáiig várják, hogy ők is magyar leventék lehessenek. Verseny után barátságos labdarugó mérkő­zés volt ,a belatinci sportegylet és a csesztregi levente-csapat között. Eredmény 2:2. Ennek végeztével magyaros szeretettel vendégelték meg a nemrég hozzánk visszatért vend: test­véreket. Kollár István tanító, főoktató, Sterták István oktató fáradságot nem kímélve, min­dent elkövettek, hogy a belatinciak jól érez­zék magukat. Ez a kirándulás ismét megmutatta, milyen fontos nemzeti érdek, hogy a 22 évi elnyoma­tás után hozzánk visszatért vend testvéreinkkel foglalkozunk. Meg kell velük ismertetni az anyaországot közelebbről, hadd ismerjék meg a magyar intézményeket, a magyar nép nemes lelkét, jellemét és a magyar szokásokat. A ju- goszlávok mással nem törődtek, mint folyton gyalázták előttük a magyart. A nevelés célja náluk csak egy volt: a magyarság iránti gyűlö­letet szítani. A vend (ifjúság már kezd tisztán látni, most már tudja, ki a magyar, tudja, hogy neki is bele kell illeszkednie a magyarság sorsközös­ségébe, mert üde tartozik. Így rendelte ezt az Isten is így voít ez már ezer év óta. A véne1 mindig hűséges 'állampolgára volt a magyar 1941 június 25. FERENCJŐZSEF KESERŰVIZ hazának. Együtt küzdött a magyarral Rákóczi és Kossuth zászlója alatt. Együtt véreztek a világháborúban is. Sorsa a magyarságéval min­dig egy volt. A vend ifjúság most már látja, hogy félre­vezették, tudja, hogy a hazugság kora lejárt, tudja azt, hogy jövőjét tenné kockára, ha az uszítókra hallgatna, ezért tehát követni fogja ezentúl az ősöket, akik mindig hűséges ma­gyar állampolgárok voltak. Amit a zalaiaknak tudniok keli Bányásznyugbér A magyar (bányamű nkásság régi és jogos kívánságait váltja valóra az a rendelettervezet, amellyel a Jkormány a miniszterelnök program­jához híven rendezi a bányamnnkásság nyug- bérét. A rendelettervezet az eddigi tíz évet négy évre szállította le, vagyis a .jövőben csak 200 munkahét szükséges .a rokkantsági nyugbér eléréséhez. Az öregségi nyugbér igényléséhez 400 munkahét, vagyis körülbelül nyolc esz­tendő kell. Igen nagy jelentőségű ez a ren­delkezés az özvegyi járadék szempontjából is, mert arra az igény már jnégy ‘év után meg­nyílik. A járadék összege a befizetett járulékhoz igazodik olyképpen, hogy minden bányaipari munkás ugyanolyan nyugbérszolgáltatásban ré­szesül, mint aminőt a MABI folyósít a magán- tisztviselőknek és egyéb alkalmazottaknak. A családvédelmi szempontok jelentős figyelembe­vételét mutatja az a tény, hogy a bányász­munkások minden gyermek után járadékuk 5 százalékának megfelelő igyermekpótlékot kap­nak. Az öregségi nyugbért megkapnák azok az altisztek is, akik 60. életévüket betöltötték és 25 évet töltöttek földalatti munkával. Az iparügyi kormányzat a nyugbérrendezés- sel együtt egységes munkarendszabályokat is készített, hogy a különböző bányavidékek közt a munkaszerződéseknél tapasztalható különb­ségeket megszüntessék. Kalácssütés tilalom A közellátási miniszter rerideletet adott ki, amelynek értelmében tilos a kelt-tésztából1 ké­szített kalács és süteményfélék készítése és íorgalombahozatala. Erre az intézkedésre az adott okot, hogy a készletek meglehetősen csökkentek s pz új termésig, ami öt-hat hét múlva kerül a piacra, csak ekként lehetett a közellátást megfelelően biztosítani. E kényszerű rendszabályokra a szomszéd államokban már régen sor került s nálunk azért is megokolt a zsemlye után a kalács sü­tésének megtiltása, hogy az eddig tapasztal­ható igazságtalanságok megszűnjenek. Az or­szág egyes részein ugyanis zsemlét, kalácsot egyaránt forgalomba hoztak, másutt viszont egyáltalában nem lehetett kapni. Az igazságos elosztás elve követelte tehát ezt a kényszerintézkedést, amelyet megnyug­vással, fegyelmezetten fogad a magyar köz­vélemény. — A céltudatos egészségápolás egyik leg­fontosabb szabálya az, hogy az ember heten­ként legalább egyszer, reggel felkeléskor, egy pohár természetes »Ferenc József« keserűvizet igyék, mert ez a gyomrot és a beleket alia-» posan kitisztítja és az egész anyagcserét elő­mozdítja. Kérdezze meg orvosát! Zarándokok ezrei vettek részt a sümegi Jézus Szíve nagybúcsú körmenetén

Next

/
Thumbnails
Contents