Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)

1941-06-20 / 138. szám

1941 június 20. 2 ÍIACTffvRílET Jogerős lett 6 sármelléki kereskedő 6 havi börtönbüntetése A nagykanizsai (törvényszék mint uzsora­bíróság hat (sármelléki vegyeskereskedőt vont felelősségre (árdrágító visszaélés bűntette miatt. Harsányi Imre, Horváth István, Jandli Lajos, Brieger Tivadar, Bohár Lajos és Pető Józsefné született Hegedűs Mária azért kerültek a vád­lottak padjára, mert tavaly ősszel és a tél folyamán a petróleum literjét 56 fillérért áru­sították á legmagasabb 52 filléres ár helyett., A vádlott vegyeskereskedők azzal védekeztek a főtárgyaláson, hogy a négyfilléres többletet fuvarköltség címén számították fel, mert az­előtt a nagykereskedők Sármellékre szállítot­ták a petróleumot, de a vádbeli esetek alkalmá­val nekik a saját költségükön kellett Keszt­helyről fuvaroztatni a petróleumot s ebből adódott a (négyfilléres ártöbblet. Az uzsora­Shakeapeare után Gordon Noel Lord Byron (1788—1824) a legnagyobb angol költő, Byron, aki nemcsak legszemélyesebb magán­életében volt a szabadságnak minden társa­dalmi előítélet megvető híve, hanem a világ leseményeiben is a szabadság és elnyomás küz­delmét látta, 1823-at Görögországban töltötte., Niem azért, vagy csak azért, hogy a romantikus l|elke tüzével imádott Görögország derűs ege alatt szerezzen ihletet, hanem azért, hogy a görög szabadságharcot saját élete és vagyona Veszélyeztetésével támogassa. Akár költő, akár — mondjuk — prózai lelkű nagykereskedő legyen is valaki, ha Görög­országban jár, nem mulasztja el, hogy elzarán­dokoljon az Akropolis romjaihoz. Ott, ahol most német hegyivadászok állanak' őrt, a Pan­theon előtt egykor múltba és jövőbe néző szemekkel álmodozott az angol költő is. Ha |ezt az időt nem tudta a békés, zavartalan el­mélkedésnek és álmodozásnak szentelni, azt bíróság azonban (nem fogadta el ezt a véde­kezést, valamennyi vádlottat bűnösnlek mon­dotta ki árdrágító visszaélés bűntettében s ezért ítélte id őket fejenként ihathónapi bör­tönre. Az ítélet megokolása szerint az árellen­őrző országos kormánybiztosság rendelete úgy szól és ehhez képest az állandó bírói gyakor­lat is azt mutatja, hogy a legmagasabb árhoz semmiféle címen, tehát fuvarköltség címén se jogosult senki egyetlen fillért sem hozzászámí­tani. Elkövették tehát a vádlottak az árdrágítás bűntettét s ezért meg kellett őket büntetni. A bejelentett semmlségi panaszok folytán a magyar királyi Kúria is foglalkozott az üggyel és a védelem részéről bejelentett semmiségi panaszokat elutasította s ezzel az uzsorabíró­ság ítélete jogerőre emelkedett. Elgin lord angol emberre cseppet sem föl­emelő emlékének köszönhette. Az egykori an­gol nagykövet nevét nem kisebb »dicsőség« emléke bélyegzi meg, mint a művészettörté­nelem egyik legfenségesebb alkotásának, Athene templomának erőszakos megrablása, Elgin lordot nem az a szándék vezette az Athene templom párját ritkító frízének (sza­lag dombormű) eltulajdonításában, hogy — mondjuk — hazafias hevületében az angol népnek ajándékozza: a pótolhatatlan műreme­ket jó pénzen eladta az államnak. Erről a menthetetlen rablásról folytat Byron lord az Akropolison Pallas Athénével keserű párbeszé­det egyik szenvedélyes költeményében. Azt az! emésztő vádat, mely saját lelkét égeti, a gö­rög istennő szájába adja. Ez a panasz, ez a kiáltó vád már nem a lélek szenvedélyének kitörése. Ennél sokkal több: látnoki révület. És ez a borzasztó átok, me­lyet az istennő Angliára szórt, több mint száz Fér fi és női ruhavásznak Férfi és női ballon kabátok Férfi és női szövetek Férfi és női szabóság Tóth Gyulánál év múlva, úgy látszik, valósággá válik. »Az arany, az emberek bálványa, ah, már elfogyott. Ami megmaradt, rablók tékozolják el. Béren­cek, megvett zsoldosok nem sereglenek már közelii és távoli országokból a pénzzel meg­fizetett csatába. Hiába volt Pallas intelme, mindennek vége már! Ismét fékezetlenül dü- höngenek nálatok a fúriák. Tűzvészt lobogtat­nak a birodalom felett és halált integetnek lángkezeikkel.« Azt mondják, hogy a nagy költők sokszor meg vannak áldva a jövőbelátás tehetségével. Annak a valószerű leí'r ásnak azonban, amelyet Byron ebben a költeményben az utókorra ha­gyott, alig lehet párja a világirodalomban. Megrázó Pallas istennő jóslatának halálos biz­tonsága: »Milyen tekintettel merednek a par­ton menekülő polgárok a lángokban álló vá­rosra! fis vájjon nem úgy ömlik-e a Themse árja, mint a tűzoszlopofc sötét izzása? Egy szót sem, Albion! A te fáklyád gyújtott fel mindent a Tájótól a Rajnáig: most a te partjaid felé hömpölyög :ennek a tűznek izzó lávája! Magad­tól kérd számon, amit te érdemeltél ki leg­jobban! Vért vérért, ez a törvény — hiába nyitja száját panaszra, aki maga lobbantotta fél az élő tüzet!« Ma, amikor majdnem minden nap megdöb­bentő tényekkel szemlélteti Byron 118 éves jóslatának valóságát, van-e e szavakhoz hozzá- tennivaló? (MN) Száz évvel ezelőtt Zalában Nem egyszer van alkalmunk látni, mennyire dobálja, ringatja szépséges testét szőke, vagy barna leányzó. Majdnem a karjába ugranak a férfinak az utcán, fogadni mernénk, hogy lé­lekben már ott is vannak. Derék nagymamám, azért mégse mentegetődzél, miközben botrán- kozol, hogy. a te fiatalkorodban máskép volt. Akkor is egészen így volt, meg azelőtt is, csak éppen a ruha volt más, meg a személy, akinek benne dobogott a bolondos szíve. Az a nő, aki ma tapadós természetű, ragadós hajlandóságúnak mutatkozott a múltban is és főképpen értette a viharos megrohamozást akkor, amikor katonai egyenruhába öltözött férfiemberre vetette tékintetét. Száz éve annak, hogy különös tartalmú hi­vatalos levéllel keresték meg a tekintetes és nemes Zala megyét. A toscanai nagyherceg nevét viselő 4. számú dragonyos ezred pa­rancsnoka arra kérte, intézkedjék a katonaság elszállásolási helyein megjelenő, ragadós fehér- sZemélyek eltávolításiáról. A levelet felolvasták a karok és rendek ki­sebbik gyülekezetében. Fejcsóválva vette tu­domásul belőle minden táblabíró, uradalmi ügyvéd lés eskütt, hogy nem fér a vér a rakon­cátlan ásszonytemberek bőrébe. Maga Deák Ferenc is hamiskásan hunyorított és sokállta ezt a túlságosan fellángoló hadsereglmádatot. Akkoriban különben is fanyar képpel fogadta a imegye a gyakran átvonuló katonaságot, amely­nek vendégül látása eléggé költséges volt. A levélbeli kérelemnek tehát örömest tettek eleget és utasításban szólították fel a szolga- bírákat, hogy a katonaszállások környékén csintalankodó nőszemélyeket megzabolázzák. P. P. LAKOK NYILVÁNTARTÁSI KÖNYVE KAPHATÓ A KAKAS-NYOMDABAN j Autóbuszmenetrend Zalaegerszes-Nova-Alsólendva között Érvényes 1941 június 16-tól további intézkedésig. 15.40 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 7.30 16.03 é. Bák Hangya szövetkezet i. 7.07 í< Budaipest déli pu. Máv é. 20.35 7.25 13.15 i. Keszthely Mávaut é. 9 45 15.35 8.00 i. Zalaegerszeg Máv é. 13.28 X X 8.33 i. Bak pályaudvar é. 12.50 8.40 16.05 i. Bak Hangya szövetkezet é. 7.05 12.45 8.45 16.10 i. Baktüttősi elágazás f.m. é. 7.00 12.40 8.49 16.14 i. Vakolai elágazás f.m. é. 6.55 12.35 8.52 16.17 i. Orokláni elágazás f.m. é. 6.52 12.32 8.58 16.23 i. Zalatárnok posta é. 6.47 12.27 9.01 16.26 i. Zalatárnok templom é. 6.42 12.22 9.04 16.29 i. Aszú völgy major f.m. é. 6.37 12.17 9.12 16.37 i. Zágorhida é. 6.29 12.09 9.15 16.40 é. Nova i. 6.25 12.05 9.17 16.42 i. Nova é. 6.23 12.03 9.27 16.52 i. Hernyéki elágazás f.m. é. 6.13 11.53 9.35 17.00 i. Mumori elágazás f.m. é. 6.05 11.45 9.39 17.04 i. Lenti Csordás-vendéglő é. 6.02 11.42 9.41 17.06 i. Lenti pu. bejáró út f.m. é. 5.59 11.39 9.47 17.12 é. Rédics pályaudvar i. 5.53 11.33 8.00 14.15 i. Zalaegerszeg Máv é. 7.18 13.28 9.53 17.13 i. Rédics pályaudvar é. 5.52 11.32 9.57 17.17 i. Szábólakósi bejáró út f.m. é. 5.48 11.28 10.02 17.22 i. Lendvahosszúíalu bejáró út f.m. é. 5.43 11.23 10.05 17.25 é. Alsólendva i. 5.40 11.20 X = = csak hétköznap köalekedik Jégverés előtt biztosítsd termésedet! Byron lord láfnokí jóslóiét »Most porijaid felé hömpölyög az Izzó lova«

Next

/
Thumbnails
Contents