Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-18 / 136. szám
ÄRA 8 FILLER 13. évfolyam, 136. szám. # politikai napilap 1941. június 18. Szerda. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Felelős szerkesztő: Előfizetés: 1 hónapra 1.40, 3 hónapra 4 P. Tátiőssy-utca 12. Telefon 80. Dr. PESTHY PÁL Postatakarékpénztári csekkszámla: 30.454 sz. A zsidó-ingatlanoknak nagyarányú birtokbavétele történik meg az ősszel Statisztikai adatok a Zala megyében beielentett és átengedésre kötelezett zsidó földbirtokokról Húsz millió pengő az árvízkárosultaknak Példátlanul súlyos árvízkatasztrófa zúdult az idén — immár másodszor — az országra. A természet kiszámíthatatlan szeszélye és a körülmények szerencsétlen összetalálkozása minden emberi képességnél erősebb volt. A megfeszített munka legfeljebb csökkentette, de meg nem akadályozhatta a pusztulást. Mihelyt azonban a vész elvonult, megmozdult ismét a magyar társadalom. A segítő mozgalom élére maga Kormányzó Urunk állott és a [magyar társadalom aránylag rövid idő alatt — a su'yos viszonyok ellenére is — hatalmas összeget gyűjtött össze az árvízkárosultak javára. Az eddig össze gyűlt két és félmillió és a gyűjtés végered- ményeképen befolyó három millió pengő azonban még mindig csak egy része a kárnak. A A belügyi kormány éppenezért mindent megtett, hogy a kárt megállapítsák, összeírják és a károk jóvátételéhez szükséges összegeket köl- csönképen a pénzügyi kormányzat részéről biztosítsa. llymódon nagyszabású segítség alakult ki, amelyről vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter részletesen nyilatkozott. A segítés alapelve természetesen az, hogy állami pénzeket a mai nehéz időkben elajándékozni nem szabad, viszont a rombadőlt házak felépítését megfelelő és teljesíthető feltételek mellett nyújtott kölcsönnel kell biztosítani. A károk jóvátételéhez húsz millió pengőre van szükség, s ezt a hatalmas összeget — mint a belügyminiszter bejelentette — a kormányzat már rendelkezésre is bocsátotta. így rövidesen megkezdődik az a nagyszabású munka, amely jóvá fog tenni minden számottevő kárt. De a kormány nem elégszik meg a károk jóvátételével, hanem gondot fordít azok megelőzésére is. A húsz esztendős trianoni korszak alatt — főként az utódállamok hibájából — példátlan mulasztások történtek a vizszabályozás terén. Ezeket kipótolni csak óriási munkálatokkal lehet, amelyek hosszú időt és szinte megszámlálhatatlan milliókat követelnek. A kormány egységes tervek szerint több esztendős épít kezésekkel gondoskodik arról, hogy a magyar főidet a jövőben ne sújtsák a mostaniakhoz hasonló szerencsétlenségek. Bíróság elé került a tapolcai vasúti szerencsétlenség ügye A zalaegerszegi kir. törvényszék Tapolcán tárgyalta a felgyülemlett ügyeket. A múlt év augusztus elején súlyos vasúti szerencsétlenség történt a tapolcai állomáson. Horváth Tibor üzemi segédtiszt nem győződött meg arról, hogy a váltóik helyesen vannak-e állítva és hogy a pálya szabad és így az ukki motorvonat beleszaladt az állomáson egy veszteglő vonatba. Nyolcán súlyosan, húszán könnyebben megsérültek az utasok közül. A törvényszék a helyszínen, az állomáson tárgyalta le az ügyet és HorVáthot közveszélyű rongálás vétsége és 8 rendbeli súlyos testi sértés vétségében mondta ki bűnösnek, ezért 2 hónapi fogházra ítélte. Az ítélet végrehajtását 3 évi próbaidőre felfüggesztette. A kir. ügyész az ítéletet megfellebbezte. Báró Bánffy Dániel földmívelésügyi miniszter a Magyar Élet Pártértesítőjében cikket írt a zsidó birtokok területi megoszlásáról és igénybevételéről. A miniszter hivatkozott arra, hogy a földbirtokpolitikai tevékenységgel kapcsolatban 1939 szeptember óta az idei év május közepéig 981 zsidó tulajdonost kötelezett a kormány közel 150 ezer hold kiterjedésű ingatlan átengedésére. A minisztérium határozatainak túlnyomó része azonban a zsidó tulajdonosok panasza miatt a kir. ítélőtáblához kerül és amíg a panaszolt határozatok’ jogerőre nem emelkednék, a szóban levői ingatlanok felhasználásáról nem lehet intézkedni. Az átengedésre kijelölt zsidó ingatlanokból eddig kishaszonbérletként és tulajdonként 38.248 holdat adott birtokba a kormány. Ezenfelül a birtokszerzőkre nézve méltányosan megállapított föltételek mellett engedélyezett eldarabo- lások útján és hatósági hozzájárulással a zsidó tulajdonosok 42.420 kataszteri holdat adtak el keresztényeknek. A zsidóság birokállománya tehát az 1939: IV. törvénycikk hatálybalépésié óta 80.668 katasztrális holddal csökkent. Végül 8.984 hold belterjesen, kezelt mező- gazdasági ingatlannak középbirtokok alakítása céljából a minisztérium által megállapított személyek részére, kedvező föltételekkel záros határidőn beliül történő eladásra lettek kötelezve zsidó tulajdonosok és ezeknek az eladásoknak jórésze már meg is történt. A zsidó ingatlanok igénybevétele természetesen állandóan, tovább halad. A miniszter cikkében felhasználja a földbirtokpolitikai főosztályon végzett statisztikai adatgyűjtést és ennek kapcsán érdekes bepillantást nyerünk a Zala megyében bejelentett és átengedésre kötelezett zsidó földbirtokok számába éis területébe. A bejelentett zsidó földbirtokok száma Zala megyében 1.008. Ebben a tekintetben Zala megye 14-ik helyen áll az országban, megelőzi Szabolcs, Pest, Jásznagykún, Nógrád, Fejér, Hont, Bihar, Komárom, Szatmár, Berieg- Uigocsa, Zemplén, Hajdú és Somogy. A bejelentett zsidó földbirtokok területe- Zala megyében 16.861 hold. Ebben a tekintetben vármegyénk az ötödik helyen áll, megelőzi Szabolcs, Pest, Bereg-Ugoesa és Zemplén megye. Az átengedésre kötelezett zsidó földbirtokok száma 56. Ebben a tekintetben Zala a hatodik helyen áll az országban, megelőzi Szabolcs, Jásznagykún, Pest, Sopron és Tolna vármegye. Az átengedésre kötelezett zsidó földbirtok területe Zalában 8.924 hold. Ebben a tekintetben Zala az ötödik helyen áll, megelőzi Szabolcs, Jásznagykún, Bihar és Pest megye. A statisztikába nincs befoglalva Erdély és a most visszakerült Délvidék. Ezeknek leszámításával tehát a bejelentett zsidó földbirtokok száma az országban 21.591, a zsidó birtokok területe 608.593 katasztrális hold, az átengedésre kötelezett zsidó földbirtokok 'száma 981, az ilyen zsidó földbirtokok területe pedig 149.184 hold. A bejelentések még mindig nem történtek meg minden egyes esetben és ebben kétségkívül közrejátszik a zsidótörvény rendelkezéseinek téves értelmezése. Szakértőink a kiszállások alkalmával a be nem jelentett ingatlanok viszonyait is megvizsgálják a zsidótörvény szempontjából, í,gy pótolják egyesek mulasztásait, tévedéseit. Egy birtok átlagos területe 28.2 katasztrális hold. Ez a szám mutatja, hogy nem elég a bejelentett, vagy igénybevett zsidó birtokok összes területét tekinteni, amikor feladatunk nagyságát, vagy eddig végzett munkánkat vizsgáljuk, hanem figyelembe kell vennünk azt is, hogy a zsidó nagybirtokok mellett igen sok kis ingatlanról is szó van. Az eljárás során sok olyan intézkedést kell megtenni, ami a birtokok nagyságától független, tehát 600.000 katasztrális hold zsidó ingatlan igény- bevétele nem történhetik olyan egyszerűen, mintha ez a terület kizárólag nagybirtokosok' kezén lenne. Arra törekszünk — írja tovább a miniszter, — hogy elsősorban azokon a vidékeken vegyük igénybe a zsidó ingatlanakat, ahol a népesség bir.'okviszonyai rosszabbak és egyben a zsidó ingatlanok átlagos nagysága a legnagyobb. Az 500 katasztrális hold és ennél nagyobb zsidó földbirtokok igénybevételére nézve érdekes az az adat, hogy Zala megyében a bejelentett ilyen birtokok száma 6, területe összesen 5769 katasztrális hold, az átengedésre kötelezett ilyen birtokok száma 4, területe 5210 hold. Az 'élőkészítő eljárások a zsidó mezőgazda- sági ingatlanok igénybevétele tekintetében nagy arányokban folynak tovább, ügy hogy rö- videbb idő alatt nagyobb tömegű átengedésre kötelező határozat hozására számíthatunk. Az 500 kjalasztrálls hold és ennél nagyobb zsidó ingatlanok Elengedési kötelezettsége lelőrefáthíatófag még ebben az évben általában befejezést nyerhet. A termelés folytonosságának biztosítása érdekében, jogszabályainknak megfelelően, tavasz- szat is, de lehetőleg inkább ősszel vesszük birtokba az ingatlanokat. Az idén ősszel igen nagyarányú birtokbavételek történnek majd és akkor olyan képet adhatunk a zsidó birtokok kérdésének gyakorlati megoldásáról, amely kép munkánk eredményét megfelelően, szemléltetheti az ország közvéleménye előtt.
