Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-17 / 135. szám
I X ílAfflffjfkET 1941 június 17. Mit tartalmaznak az ui törvényjavaslatok 7 A felségsértésről és lázadásról, valamint a súlyos bűntettek előkészítésének büntetéséről szóló törvényjavaslat halállal bünteti azt, aki a királyt, vagy kormányzót életétől, testi épségétől, személyes szabadságától, vagy alkotmányos hatalmától megfosztja, illetve arra kényszeríti, hogy hatalmát meghatározott irányban gyakorolja. Életfogytig tartó fegyházat kap az, aki az állam és társadalom rendjének felfor- gatására, megsemmisítésére, vagy az alkotmány jogellenes módon való megváltoztatására, az államegységnek, függetlenségnek, területi épségnek jogellenesen megcsorbítására törekszik. A törvényjavaslat szigorítja a lázadás fogalmát és határozottan körülírja a súlyos bűntettek előkészítésének büntetését és fokozottan áll az ország-tanács védelmére. II. A nemzet, valamint az egyházak nagyjaira utaló megjelöléseknek az ipari és kereskedelmi tevékenység körében váló használatáról szóló törvényjavaslat megszünteti a nemzeti erkölcsöt sértő azt a szokást, hogy nagyjaink neveit az ipari és kereskedelmi tevékenység körében használják. Az eddig szerzett jogokra nem vonatkozik ugyan a törvényjavaslat, de, ha a használat a nemzeti, vagy a vallásos érzést sérti, az illetékes miniszter a használat jogát megfelelő határidő kitűzésével, kártérítés nélkül megszüntetheti. III. A fajvédelmi törvényjavaslat a házassági törvény kiegészítéséről és módosításáról gondoskodik. Eszerint kötelező lesz a házasságkötés előtti orvosi vizsgálat és rendszeresítik a házassági kölcsönt, amelynek visszafizetésénél a házasságból születendő gyermekek arányában kedvezmény jár. A törvényjavaslat megtiltja a nemzsidók és zsidók közti házasságot és a házassági tilalom szempontjából megállapítja a »zsidó« fogalmát. Zsidó az, akinek legalább két nagyszülője az izraelita hitíelekezet tagjaként született, továbbá az is, aki az izraelita hit- felekezet tagja. Nem minősül zsidónak azonban az a félvér, akinek csak két nagyszülője született az izraelita hitfelékezeft tagjaként, ha ő maga és mindkét szülője keresztény hitfele- kezet tagjaként született és az is maradt. A javaslat az erdélyi szombatosok és ivadékaik tekintetében különleges szabályt állapít meg, ha származásuknál fogva nem zsidók és nem tagjai az izraelita hitfelekezetnek. IV. Az ügyvédekre, ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló törvényjavaslat akként intézkedik, hogy kamarai választói joga csak a választásra jogosult tagök hat százalékának megfelelő zsidó kamarai tagnak van. Ez a rendelkezés biztosítja az önkormányzat működésének irányításában a keresztény nemzeti szellem föltétien uralmát. A bíróság és a Férti és női Férti és női Férfi és női ruhavásznak I ballon kabátok i szövetek Férti és női Tóth Gyulánál közigazgatási hatóság előtt folyó eljárás során a hat százalékos arány alkalmazása kötelező a közmegbizatásokban való részesítés tekintetében is. A törvényjavaslat végül rendezi az ügyvédjelöltek szociális helyzetét. V. A 36-os bizottság kibővítéséről és megbízatásának meghosszabbításáról szóló törvény- javaslat az eddigi 36-os bizottság létszámát a FERENCJÓZSEF KiSERŰVIZ felszabadult keleti és erdélyi országrészek figyelembevételével 42 tagra emeli föl s érvényét 1942 június 30-ig meghosszabbítja. VI. A nyílt árusítási üzletek záróóráját szabályozó törvényjavaslat szerint hétköznap az árusítást csak reggel 6 órától este 7 óráig, illetve szombaton 8 óráig engedi meg a kis- és nagyközségekben. Törvényhatósági, valamint megyei városokban a nyílt árusítás reggelenként és esténként egy-egy órával később kezdhető meg, illetve korábban fejezendő be. A Muravidék mezőgazdasága A Délvidéknek az anyaországhoz való visz- szacsatolása 7 3 százalékos terUletgyarapodást jelenteit, de a mezőgazdaság szempontjából a gyarapodás ennél nagyobb jelentőségű. A felszabadított területek statisztikai adatainak gyűjtése és feldolgozása csak most van folyamatban. Ezért e vidék gazdasági sú'yát egyelőre csak az 1939. évi jugoszláv hivatalos adatokkal lehet lemérni. A mezőgazdaság helyzetét illetően külön taglaljuk a Bicska, a Baranyai háromszög és a Muravidék viszonyait, mert azok egyes vonatkozásokban eltérnek egymástól. Mindhárom rész adatait összehasonlítjuk az anyaország vonatkozó statisztikájával, az anyaország alatt az április 10-e előtti Magyarországot értve, azaz a két bécsi döntéssel és Kárpátalja visz- szafoglalásával megnagyobbodott trianoni csonka hazát. A Duna és Tisza és a Duna és Dráva egy- betorkolása körüli területrészek részben éppen a folyók gyakori áradása folytán, részben pedig a későn végzett szabályozások következtében igen termékeny. A Muravidék a magyar átlag alatt marad. Művelési ágak szerint a szántófö d Bácskában 83 százaléka a területnek, Baranyában 45 százaléka és a Muravidék 44 százaléka Rét és legelő: Bácskában a földterület 6 százaléka, Baranyában 18 százaléka és a Muravidéken 22 százaléka. Az erdők Bácskának csak 3 3 százalékát foglalják el, Baranyában 13 százalék, Muraközben 21 százalékát. Terméketlen és földadó alá nem eső felület a Bácskában mindössze 4 százalék, a baranyai háromszögben 15 8 százalék, a Muravidéken 7 6 százalék. (Az anyaországban 5 5 százelék.) A területek termékenységét az átlagos terméshozam igazolja, mely Bácska-Baranyában felette áll a magyar átlagnak, Muravidéken alatta marad. Terméshozam hektáronként métermázsában búza kukorica Anyaország 15-8 173 Bácska 174 242 Baranya 179 23 1 Muravidék 119 140 Rozsból, árpából, zabból, és burgonyából is nagyobb Bácska és a baranyai háromszög hektáronkénti terméshozama, mint az anyaországé, de a terményeket csak csekély mértékben termelték ezen a televényes földön. Szántóterületünk 1T3 százalékkal növekedett, de ebből az ipari növényekkel bevetett terület 28T százalékkal gyarapodott, mert 50.0C0 hektár délvidéki területen ipari növényeket termesztenek (az anyaországban 180.000 hektáron). MINDENKIT ÉRHET BALESET, EZÉRT A BALESETBIZTOSÍTÁST SENKI SEM NÉLKÜLÖZHETI! Abszolút számokban szántóterületünkéképpen gyarapodott : Anyaország 7,608 C00 hektár Bácska 727 900 „ Baranya 54 600 „ Muravidék 76 000 „ Bácskának 84 százaléka szántó, de a baranyai háromszögnek és a Muravidéknek csak 44—45 százaléka. A baranyai háromszög és a Muravidék területe művelési ágak szerint ekép tagozódik: Baranya Muravidék Szántó 450 44 1 Rét- legelő 17 1 22 1 Szőlő 27 T0 Gyümölcs — T7 Kert 47 2 1 Erdő 129 20 9 Nádas T2 0‘5 Terméketlen 158 7-6 1000 100 0 Az állatállományban a serlésé a vezelőszerep, mert a bőséges lengerilermés erre ösztönzi e vidéket. A szarvasmarhából csak 7 százalékkal lett nagyobb az állományunk, juhbói pedig csak 5 2 százalékkal. Állatállomány ezer darabban: Sertés Ló Szarvas- Juh marha Anyaország 4550 1215 3246 3472 Bácska 517 131 152 158 Baranya 24 11 11 21 Muravidék 54 8 64 02 Az anyaországban 100 lakosra 88 7 hektárnyi mezőgazdasági terület esik, mig a bácskai részen 1C6 5 és a baranyai háromszögben 1612 hektár. Eltekintve a földek minőségi különbségétől, a délvidékre 20 -90 százalékkal nagyobb mezőgazdasági terület jut, mint az anyaországiaknak. Ez lényegesen előnyösebb állapot a magyarázata annak is, hogy a déli részeken az iparosodás még nem indult meg oly mértékben, mint a csonkaországban. A központi kávéház éjjel 2-jg nyitva Az étterem az emeleten 12-ig nyitva — Talált tárgyak árverése. A zalaegerszegi rendőrkapitányság az 1939 év II. felében talált tárgyakat június 24-én délelőtt 9 órakor nyilvános árverésen az I. emelet 7. számú helyiségében értékesíteni fogja.-j- Függöny és szőnyeg Lakásának dísze. Gyönyörű választékban kapható Schiitznél. e Ha nyaralni megy, vagy hosszabb időt tölt távol otthonától: biztosítson betöréses lopási bár ellen!
