Zalai Magyar Élet, 1941. április-június (2. évfolyam, 77-146. szám)
1941-06-14 / 133. szám
1941 június 14. íiactÖvrelet Minden autótulajdonos érdehe, hogy szavatossági biztosítást Kössön, mert úgy személyben és tárgyban okozott Kára megtérül! A honfoglalás után — mintegy két évszázadon keresztül — nagyon hiányos adataink vannak Alsólendva múltjáról. Némely történészek azt vallják, hogy ezen időben Alsólendva az akkor kialakult Magyarország határain kívül esett és hogy a karinthiai. hercegség rábamenli határgrófságának (Marchia superior, seu 'ad Rábám) kiegészítő része lett volna. Ezt a felfogást vallja Dervarics, Szász és még mások, ugyancsak Anonymus krónikájában is fellelhető. Szépszámú írott okmányaink pedig arról győznek meg bennünket, hogy az akkori Magyarország határa nemcsak a Rábáig, — amint azt ők állítják —, hanem a Dráváig nyúlt Első írott adatunk Alsólendváról 1092-ből származik. Ez évben Alsólendva a Szent László által alapított zágrábi püspökség alá rendeltetett. Alsólendva birtoklására vonatkozó legrégibb Írott adat pedig 1278 ból való, amikor Kun László adományba adta Alsólendvát tartozékaival együtt Hahold horvát bán fiának, István bánnak. István bán a tatárok által lerombolt várat 1282 ben újra felépítette és megerősítette. István bán fia Miklós — Bánffy (bán fia) nevet vett fel. A nemzetség nagyon fontos szerepet játszott a magyar nemzet történetében. A családé volt 1644 ig Alsólendva, amikor is Bánffy Kristóffal a férfiág kihalt. Négy évvel később, 1648 ban, III Ferdinánd Alsólendvát oda ajándékozta gróf Nádasdy Ferencnek. Mivel pedig a hatalmas főur későbben belekeveredett a Zrinyi-Fcangepán|fé!e ösz- szeesküvésbe. Alsólendvát 1671 ben elkobozták, őt magát pedig lefejezték. Alsólendva ezután 16 évig a korona birtoka volt, majd 1687 ben I Lipót ajándékba adta hű emberének, herceg Esterházy Pálnak. Alsólendvának igen fontos szerepe jutott a török betörések idejében. Az első török rablókalandozások délről veszélyeztették a községet. A későbbi török támadások kiindulópontja keleten volt. A szerencsétlen mohácsi csata (1526), majd Szigetvár eleste (1566) után az ellenségnek nyilt útja kínálkozott Alsólendváig. A kedvező alkalmat gyorsan akarta kihasználni, mert már 1587 ben Szigetvár török parancsnoka megjelent Lendva és Mura vö'gyében és azt lüzzel-vassal pusztította. Visszatértében Alsólendvát is ki akarta rabolni, de rajtavesztett. A vár ura Bánffy Miklós, Zrínyi György, Nádasdy Ferenc és Batthyány Boldizsár segítségével szétverte az ellenséget. Nagykanizsa elestével Alsólendva a Muravidék kulcsa lett. A vár katonai fontosságát a törökök nagyon jól ismerték, azért történt annyi támadás ellene. Az erődítmény azonban mindig ki tudta védeni a törökök szándékát A törökök 1630 október 20-án könnyűszerrel tűzték ki Nagykanizsa falára zászlójukat. Még ugyanebben az évben Kiaja Mehemed Nagykanizsa parancsnoka, Alsólendva falai alatt jelent meg ; Bánffy Kristóf azonban szétverte seregét. A következő évben, 1601 ben a törökök ismét megkísérelték Alsólendva bevételét. Bánffy Kristóf ismét futásra kényszeritette őket, mielőtt nagyobb kárt okozhattak volna. 1603 ban az ellenség kétszer kísérelte meg szerencséjét Alsólendva bevételével. Először télnek idején, Vizkereszt napján. A török horda — mintegy 1500 ember — a város előtt elterülő mocsáron keresztül akart benyomulni a városba. Bánffy Kristóf vitézeivel e szándékukat visszautasította. Ekkor az ellenség a mocsár megkerülésével, északról támadta meg a várost. Szent Jánost, Alsólendva külvárosát rommá tették és a Bánffy János által építtetett templomot és kolostort felgyújtották. Az ellenség, hogy megbosszulja e kudarcot, október 16 án ismét Alsólendva előtt termett. A vár népe éppen szürettel volt elfoglalva, amikor a törökök észrevétlenül a város utcáin jelentek meg. Bánffy Kristóf fegyverbe szólította népét. Elkeseredett harc fejlődött ki, amely a törökök kárára fejeződött be. A törökök azonban nem hagytak fel szándékukkal. 1604 ben ismét Alsólendva bevétele a céljuk. A hadiszerencse ekkor is cserben hagyta őket, s minden eredmény nélkül voltak kénytelenek visszatérni Nagykanizsára. A következő években a török támadások némileg szüneteltek. A törökök az alsólendvai 5 Úri mellékfoglalkozás Komoly, szorgalmas és állandó képviselőt keres magas jutalék mellett Zalaegerszeg és vidékére 31 éve fennálló fuvarlevél felülvizsgáló iroda. A képviselő teendője: az itteni kereskedőknél havonta a vasúti fuvarleveleket összeszedni és a kereskedők érdekében azokat a fizetett fuvardíjak helyességének felülvizsgálása céljából irodámnak beküldeni. — Évekig tartó nagy kereseti lehetőség Csak levélbeli ajánlat küldendő: Schä'er M cég, Budapest, Népszínház utca 31. sikertelenségeik miatt, hadműveleteik színhelyét Alsólendváról északra, Mártonhely és Körmend vidékére helyezték át. így Alsólendva hosszú időre megszabadult a török rablásoktól. Az eddig leirt török támadások csak rablókalandozások voltak azzal a céllal, hogy a nagykanizsai helyőrséget eieséggel lássák el. A következő támadásoknak már hódító jellegük volt. A XVII. század közepén Alsólendva még négy (1646 1648 1655 és 1656) erős támadást vett vissza. 1664-ben újabb megpróbáltatás jutott Alsólendvának osztályrészül. A Szentgotthárdnál megvert török hadsereg délre való vonultában ki akarta rabolni a várost. 1690 április 13-án, amikor Batthyány és Zichy tábornokok megadásra kényszeritették a nagykanizsai török helyőrséget, Alsólendva végleg megszabadul a törököktől. A vár a török támadások folytán annyira megrongálódott, hogy a vár uj ura, herceg Esterházy Pál leromboltatta és újjá építette, amely alakban még ma is fennáll. A kurucvilág hullámai Alsólendvát is érintették. A városka többször örömmel fogadta á labancok ellen harcoló kurucokat, ami miatt sok kellemetlenséget kellett eltürniök. A török támadások felszámolása és a kuruc mozgalom lezajlása után Alsólendva életében is nyugodtabb napok következtek. Itt-ott csak holmi kisebb esemény zavarta meg a csendes életet, igy például 1809 ben sok ijedelmet okoztak a városon keresztül vonuló francia, illetve illyr csapatok. Rossz hírük még ma is él a nép emlékezetében. 1838 bail nagy riadalmat keltett a tűzvész, amely egy egész utcát tett hamuvá. Nem kisebb zavart idézett elő az 1839 iki földrengés. Az 1848 49. szabadságharcban Alsólendva hazafias lakossága is kivette részét. Már 1848 április elején megalakult a városban a járási nemzetőrség a március 15 iki vívmányok megőrzésére és a horvát mozgalom ellensúlyozására. A nemzetőrség megszervezője és parancsnoka, Gyika Jenő, az akkori járási főbíró és a bela- tinci uradalom társtulajdonosa volt. Gyika Jenő 1813-ban született. Családja Albániából származott. (Gyika albán nyelven Györgyöt jelent). Innen a család Oláhország fejedelmi trónjára jutott, mint a török porta vazallusa. Később, mert kétértelmű politikát űztek Törökország kárára, menekülni voltak kénytelenek és Magyarországon telepedtek le így került a család Belatincra. Gyika Jenő atyja dozsánfalvai Gyika Emanuel Konstantin volt. Felesége Csűzy Anasztázia, Csúzy János, a dúsgazdag becsehelyi fö!desur leánya. Gyika Jenő igen művelt és a megyei életnek kimagasló alakja volt. 1847 ben junius 14 én óriási szótöbbséggel főszolgabírónak választották. Az 1848-49 iki szabadságharcban tevékeny részt vett. Ő szervezte a járásban a Jel- lasich elleni harcot, ugyancsak ő gyújtotta fel a muraszerdahelyi Mura-hidat, hogy ezzel megakadályozza a horvát csapatok átkelését. Őrnagyi ranggal végigharcolta a szabadságharcot. Résztvett a nagykanizsai, Csáktornyái, letenyei, friedai, kápolnai és moóri csatákban. A világosi fegyverletétel elől megszökött. Csikósnak öltözve bolyongott, végre hazatért Belatincra. Itt bujdosott, mig valaki besúgta a regedei katonai parancsnokságnak, amely aztán 1849 október 15 én elfogatta. Grácba hurcolták és ott bebörtönözték. Sógorának, MAVAUT 805 8 28 8 54 9 22 9 50 13 45 14 12 14 40 1508 15.35 Zalaegerszeg autóbusz menetrendje Érvényes 1940. december 15-től. Zalaegerszeg—Bak—Keszthely. D 15 30 i. Zalaegerszeg Széchenyi-tér é. 715 745 15.54 é. Bak Hangya szövetkezet i. 6 52 7 22 —.— é. Zalaszentmihály—Pdcsa p. u. —.— é. Zalaapáti vendéglő —é. Keszthely pályaudvar Zalaegerszeg—Bak—Nova—Lenti C —.— 13 45 i. Zalaegerszeg Széchenyi tér é. 7 45 8 36 15 04 i. Bak Hangya szövetkezet é. 6 44 9 20 15 50 é. Nova i. 6 —•— —■•— é. Lenti i — MAVAUT 858 15 20 C 13 30 8 36 1458 13 01 817 14 39--*-7 47 13 58--*-7 25 13.05--*-C 13 01 1259 12 15 C) Kedden és pénteken nem közlekedik. D) Csak kedden és pénteken közlekedik. Zalaegerszeg—Bak—Szentadorján 13 45 15 30 i. Zalaegerszeg Széchényi-tér é. 7 45 15 20 14 12 15 54 é Bak Hangya szövetkezet i. 7-22 14 58 14 30 16 11 é. Söjtör postahivatal i. 7 06 14 35 —•— 17 20 é. Lispe i. 6 — —•— 17 25 é. Szentadorján i. 5 55 —•— Alsólendva. förfénefe Ql honfoglalás ufón a jugoszláv megszállásig Közli: GUMILÁR FERENC
